Vencel
15 °C
23 °C

Használhatatlan a kormány vakcinás táblázata

D KOM20210426013
2021.04.27. 11:18
A Kormányzati Tájékoztatási Központ kiadott az itthon elérhető vakcinákról egy olyan táblázatot, amellyel gyakorlatilag a céljaival ellenkező hatást sikerült elérnie. A kutatók háborognak, az embereket pedig akár még el is riaszthatják a látottak az oltástól.

Sok sebből vérzik az a táblázat, amelyet vasárnap tett ki a kormány a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) Facebook-oldalára. A kimutatás a többi között azt hivatott igazolni, hogy a keleti vakcinák is vannak olyan hatásosak, mint a nyugatiak. Gulyás Gergely miniszter a múlt csütörtöki Kormányinfón szó szerint ezt mondta:

Az adatok alapján a Sinopharm jobb, mint a Pfizer, és a Szputnyik a legjobb az összes oltóanyag közül.

Állításának biztosan van politikai megalapozottsága, hiszen az Európai Unióba Magyarország hozza be egyedüliként a kínai oltóanyagot – egy nem tisztázott feltételek szerint kiválasztott magyar cégen keresztül –, ám a hazai felmérések szerint a lakosság körében nagyon alacsony a vakcina elfogadottsága. Ezt a kormány a baloldal nyakába varrja, a DK például bizonytalan hatékonyságúnak, ismeretlen működésűnek nevezte a BBIBP-CorV névre hallgató oltóanyagot, míg volt MSZP-s politikus, aki emberkísérletnek nevezte a kínai vakcina használatát. Viszont több millió adagot vásároltunk belőle, így a kormány minden erejével azon van, hogy rávegye az embereket: adassák be maguknak a szert. A táblázatot is jó eséllyel ezért rakták össze.

Elöljáróban annyit, hogy számtalan magyar biológus, immunológus és egyéb orvos kifejtette már a véleményét a Sinopharm vakcinájáról. Egységesen az volt az álláspontjuk, hogy a klinikai fázis 1-es és fázis 2-es vizsgálatok ígéretesek voltak, az oltóanyag hatékonysága megfelelő, ám a fázis 3-as, több tízezres minta részletes elemzését senki sem látta, s amíg ezt nem közlik a kínaiak, nem lehet betonbiztosan állítani, hogy mely korcsoportokban milyen hatékonyságot mutatott a szer.

A KTK táblázatából az látszik, hogy

az immunizáció után azok betegedtek meg legtöbben százezer oltottra vetítve, akik a Pfizer vagy az Astrazeneca oltóanyagát kapták,

míg az immunizáció után elhunytak esetében szintén a Pfizer, valamint a Moderna vezet.

A táblázat koronavírusos halálozási adatokat is tartalmaz, amelyek statisztikai, elemezhetőségi problémáiról Ferenci Tamás biostatisztikus közölt véleménycikket az Indexen a múlt héten. A szakember a fenti táblázatról most a Telexnek úgy nyilatkozott, „ez a táblázat egy szégyen, őszintén remélem, csak és kizárólag politikusok vettek részt az összeállításában, és nem itt tart a magyar gyógyszerügy, nem itt tart a hivatalos szervek tudományos felkészültsége, mert ez ilyen formában egy szegénységi bizonyítvány”.

Ami miatt a kutató felháborodhatott, annak többek között az az oka, hogy

a táblázatban szereplő adatok számításának nem tisztázott a módszertana, nem tudni, milyen beoltott korcsoportokat néztek, mely vakcinával oltottaknak volt például alapbetegsége.

Azt a korábbi kormányzati tájékoztatásból tudjuk, hogy az első hetekben az oltási rend alapján az időseket kezdték el oltani, és a Pfizer/BioNTech vakcinájával, márpedig az ő körükben sokkal magasabb a halálozás, plusz náluk a sűrűbben előforduló krónikus betegségek növelik a halálozási rizikót, így ez még biztosabbá teszi, hogy például a Pfizerrel oltottak körében magasabb lesz a mortalitási ráta.

Nem Ferenci az egyetlen, aki megrökönyödött a táblázat láttán: Karikó Katalin, a koronavírus elleni mRNS-vakcina egyik kifejlesztője Facebook-posztban szedte szét a látottakat. A Magyar Orvosi Kamara nyílt levélben közölte, milyen tudományos aggályokat lát a táblázatban, és azt kérte a kormánytól, tegye elérhetővé a kutatók számára az oltással kapcsolatos adatbázisok kutathatóságát.

Egy februári webinárium végén, amelyen Kemenesi Gábor virológus, Duda Ernő immunológus, Rusvai Miklós virológus és Tóth Sándor virológus vett részt, Tóth Sándor azt mondta: „Szépen kérek mindenkit, hogy ne keverjük össze az egészségügyi szükségletet a politikával! Amikor a járványról beszélünk, felejtsük el végre a politikát!” Akkor egyetértettünk vele, most a táblázat hitelességéről kérdeztük.

Ez egy összetákolt táblázat, ha egy szóban kellene elmondanom róla a véleményemet, ebben a formában teljesen használhatatlan. Egy biostatisztikus legalább egy tucat okot tudna elővenni, hogy miért nem lehet használni ezt a kimutatást

– kezdte az értékelést az Indexnek a szegedi kutató biológus.

Mint mondta, már az elején szembeötlik több dolog is, ami hamissá teszi a táblázat alapján kirajzolódó képet. Egyrészt a Pfizer vakcinája december 26-a óta van forgalomban, tehát időben ezt adjuk legrégebb óta, arányaiban ezért lehetett ennél a szérumnál a legtöbb oltás utáni megbetegedés. A Modernából adtuk be a legkevesebbet, a Sinopharmból pedig eleinte a krónikus betegeknek lehetett adni, aztán a 65 év felettiek közül mindenkinek. Nincs részletezett háttere annak sem, hogy milyen beteganyag kapta a kínai oltóanyagot. Ahogy arról sincs információ a táblázatban, melyik vakcinából mennyit adtunk be.

A betegségek és elhunytak számát százezer oltottra vetítik ki, de az összesítés nem működőképes, mit takar az összesített végeredmény? Ha a megbetegedettek táblázatban szereplő számait nézzük, kijön a matek, de ha összesítem a százezer oltottra vetített megbetegedésszámot, az egészen más. Az öt vakcina súlyozott átlagértékének kéne kijönnie, ha helyes lenne a statisztika, de ez a súlyszámok (beoltott mennyiségek) megadása nélkül ellenőrizhetetlen és értelmezhetetlen. A különböző típusú oltások mennyiségéről, súlyozásáról semmi sincs a táblázatban

– folytatta a biológus.

Tóth Sándor látott olyan indiai oltási statisztikát, amely bár mindössze 2 soros és 2 oszlopos volt, de beszédesebb volt, mint a magyar. Ők közölték, hogy melyik 2 vakcinával oltottak, hány oltást adtak be, és hányan fertőződtek meg az oltás ellenére. Ez már önmagában informatívabb, mint a magyar kormány táblája, hisz itt legalább az látszik, mekkora sokaságból merítettek a számításhoz. Százalékot lehet belőle számolni, és a megbízhatóságát is lehet ellenőrizni.

„Egy 4 számot tartalmazó táblázatról beszélünk, de érzékletesebb volt, mint ez.”

Nem a magyar az egyetlen rossz táblázat

A biológus jelezte, mások is adnak ki hibás koncepcióval Covid-statisztikát, legutóbb egy izraelibe futott bele, amiben azt mutatták ki, hogy a Pfizer-vakcinával oltottak 8-szor gyakrabban fertőződtek meg a dél-afrikai vírusvariánssal. Ez a Pfizer-védőoltás hatékonyságát kérdőjelezi meg, holott éppen arról van szó, hogy a Pfizer a dél-afrikai kivételével valamennyi vírusvariáns ellen teljesen véd. Míg a nem oltottak bármely vírust elkaphatják, a Pfizer oltóanyaga jelentette védelmet csak a dél-afrikai képes áttörni. A megadott adat mindössze arra bizonyíték, hogy a dél-afrikai variáns az összes jelenlévő vírusváltozatnak körülbelül 12 százalékát (egynyolcadát) teszi ki.

Akad természetesen mintául szolgáló adatközlés, amelyet tudományos igénnyel vezetnek, ilyen például az amerikai járványvédelmi központ Vaccine Safety Monitoring elnevezésű rendszere. Ebben az úgynevezett VAERS-rendszer (Vaccine Adverse Event Reporting System) által szolgáltatott adatokat összesítik, és rendezik táblázatokba, így pontosan lehet látni, hogy bizonyos periódusokban, nemek szerint hányan, milyen típusú mellékhatásokkal küzdöttek, ha az első vagy második oltás után megfertőződtek, illetve hogy hányan haltak meg.

A 2020. december 14. – 2021. január 13. közötti időszakban az USA-ban például 13,8 millió adag beadott Pfizer- és Moderna-vakcina után (ez mintegy 6,9 millió beoltott) 6994 megbetegedést észleltek, amelyek közül 640 volt súlyos lefolyású, és 113-an haltak meg. A magyar kormány a táblázatban nem adta meg, hány vakcinát adtak be (az április 20-i adat szerint 1,4 millió fő kapta már meg mindkét adagot), de ha az amerikainál jóval kisebb populációra jutott összesen 5714 megbetegedett, vagyis közel annyi, mint a jóval nagyobb populációnál mért, 6994-es amerikai adat, az nagy baj.

„Az ön által említett VAERS-nél még azt is pontosan listázzák, hogy a megbetegedés milyen mellékhatás felbukkanását jelenti, s egyáltalán összefüggésben van-e a Covid-fertőzéssel, ám a magyar táblázatban még az sem világos, hogy mit jelöl a megbetegedettek oszlopa.

Az sem mellékes, mikor betegedtek meg a táblázatban jelöltek. Mert ha a második oltás utáni 14. napot követően, vagyis az ekkorra garantált maximális immunitás kialakulása után, akkor nem védte meg őket a vakcina, ez pedig probléma. Ha ezen az időponton belül, akkor viszont nem a vakcinával van gond, mert még nem alakult ki a kívánt mértékű védettség.

A megbetegedettek minősítés helyett szerepelhetne inkább a »Covid-pozitív tesztje volt« jelölés, és a 2. oltást követő 14. nap utáni pozitív esetek kerülnének a táblázatba. Ez már elárulna valamit a vakcina használati értékéről” – mondta Tóth Sándor. 

A megbetegedetteknél szerinte specifikálni kellene, hogy mitől fertőződtek meg, és köze van-e a fertőzésnek a Covidhoz. Az elhunytaknál szintén fel kellene tüntetni, hogy mi a halál oka, mert lehet, hogy a táblázat alapjául szolgáló forrásban nem is a Covidot tüntették fel. Ha a táblázatban, az elhunytaknál látszódna, hogy a 2. oltást követő 14. napon túl fertőződött meg az illető, s a Covid miatt halt meg, akkor szintén érzékletesebb adatot kapnánk.

Mivel ezek nem szerepelnek részletes bontásban, a táblázat semmit sem árul el nekünk, s mindez vakcinaellenessé teszi a kimutatást

– fogalmazott egyértelműen Tóth Sándor.

(Borítókép: Szakápoló beolt egy nőt a Sinopharm koronavírus elleni vakcina első adagjával a salgótarjáni József Attila Művelődési Központban kialakított oltóponton 2021. április 26-án. Fotó: Komka Péter / MTI)