Nem tudunk lemondani a káros szenvedélyekről

Világszerte több mint egymilliárd ember dohányzik. Közülük nyolcmillióan halnak meg évente a dohányzás következtében. David Abrams, a New York Egyetem professzora szerint van olyan becslés, amely szerint ha az amerikai dohányosok többsége átállna valamely füstmentes technológiára a következő évtizedben, akkor elképzelhető, hogy csak az Egyesült Államokban több mint hatmillióval kevesebb ember halna bele a káros szokás következményeibe.

Nem szabad félrevezetnünk az embereket a cigarettázás valódi természetét illetően, és el kell mozdulnunk az ártalomcsökkentés irányába, mert ezzel emberek millióinak életét menthetjük meg

– mondta David Abrams az In Focus: Tobacco Harm Reduction konferenciáján.

Az emberek azonban a káros hatásoktól függetlenül sem szoknak le a dohányzásról, hiába vannak tiltások, korlátozások, dohányzás elleni kampányok, ezért arra van szükség, hogy lehetőségük legyen átállni a cigarettánál alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó füstmentes technológiákra. A szakértők szerint azonban így is sok a tévhit a dohányzással kapcsolatban.

Mark Kehaya, az egyik amerikai dohánykereskedelmi vállalkozás vezetője a konferencián elmondta, az egyik tévhit az, hogy a nikotin miatt káros a dohányzás. Egy felmérés szerint az amerikaiak többsége azt gondolja, hogy az alacsonyabb nikotintartalomtól kevésbé lesz ártalmas a dohánytermék, míg a National Cancer Institute tanulmánya szerint az amerikaiak 71 százaléka úgy gondolja, hogy a nikotin rákot okoz.

Ám a mai tudományos konszenzus szerint nem elsősortban a nikotin, hanem az égés és az égés során keletkező füst és kátrány felelős a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért. Michael Russell professzor már az 1970-es években hangsúlyozta, hogy

az emberek a nikotinért cigarettáznak, és a kátrány fogyasztásába halnak bele.

A betegségek tehát nem elsősorban a nikotin miatt alakulnak ki, hanem a cigaretta füstjében található káros és potenciálisan káros vegyi anyagok miatt. Az Amerikai Egyesül Államok Élelmiszer-biztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala (FDA) szerint a dohányfüstben csaknem százféle ilyen összetevő található.

Ez persze nem azt jelenti, hogy a nikotin ne lenne káros az egészségre, ne okozna függőséget. A fogyasztása egyáltalán nem ajánlott szívbetegeknek, magas vérnyomással küzdőknek, cukorbetegeknek, várandós vagy szoptató kismamáknak vagy bárkinek, aki allergiás a nikotinra.

A szakértők szerint van egy olyan tévhit is, amely szerint a füstmentes alternatívák fogyasztói nem dohányzók, és később áttérnek az égéssel és füsttel járó, hagyományos dohányzásra, ám valójában a füstmentes technológiákat használók többsége olyan dohányos, aki valamilyen okból nem szokik le, miközben szeretne, és ezért tér át a füstmentes alternatívára. Felmérések szerint elenyésző azoknak a száma, akik korábban sosem dohányoztak, most pedig e-cigarettát szívnak.

Az előadók szerint kifejezetten fontos, hogy a fiatalokat távol tartsák a nikotin- és dohánytartalmú termékektől, ám úgy vélik, alacsony a kockázata, hogy a füstmentes technológiák a kiskorúak kezébe kerülnek.

Ezzel kapcsolatban megjegyezték, hogy az ártalomcsökkentés szempontjából a megelőzés és a leszokás támogatása elsődleges szempont, és a füstmentes technológiákra történő átállás azoknak jelenthet opciót, akik nem tudnak leszokni a dohányzásról valamiért. Ezek a technológiák ugyanis 70–95 százalékkal kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, mint a hagyományos cigaretta.

Karl Fagerstrom svéd pszichológus, a dohányzás elleni küzdelem egyik szakértője szerint utópisztikus gondolat, hogy hamarosan eljön az az idő, amikor az emberek káros szenvedélyektől mentesen élnek. Ettől függetlenül figyelmeztetni kell az embereket a dohányzás veszélyeire, és segíteni kell őket a leszokásban. És persze sokan nem képesek erre, ezért nekik megfelelő alternatívát nyújthatnak a füstmentes technológiák, amelyekkel elérhető az ártalomcsökkentés.

(Borítókép:  Dohányos cigarettázik az utcán 2006. május 30-án, Sydney-ben, Ausztráliában.  Fotó: Ian Waldie / Getty Images)