A kormány nem árulja el, mikor indul a következő oltási kampány

Továbbra sem lehet tökéletes biztonsággal megmondani, meddig vagyunk védettek, ha beoltatjuk magunkat koronavírus elleni vakcinával, bár a gyártók folyamatosan próbálják nyomon követni a különböző típusú immunválaszok szintjét.

A Pfizer április elején közölt eredményeket a témában. Azokat tudták újravizsgálni, akik részt vettek a klinikai vizsgálatok harmadik, nagymintás fázisában. A gyógyszergyártó több száz fős mintán nézte meg, hogy 6 hónap elteltével milyen védettséget mutatnak a beoltottak, s azt kapta, hogy

A klinikai teszteken a 2. dózis beadása utáni időszakban 95 százalékos hatékonyságot mutatott az amerikai gyár oltóanyaga.

A Moderna hasonlóan reményt keltő eredményekkel jelentkezett április 13-án: ők is a 2. dózis utáni hat hónapot vizsgálták 900 fő részvételével, s a „medián védettséget” nézték. Ez alapján az jött ki, hogy

Korábban a természetes megfertőződés utáni védettségről is kedvező adatok jöttek, de a szakemberek nem győzik hangsúlyozni, hogy a védőoltással sokkal erősebb immunizációt lehet szerezni, mint ha megbetegszünk.

Pardi Norberttel, az RNS-vakcina kifejlesztésében részt vevő magyar mikrobiológussal február elején is beszélgettünk a vakcinával megszerzett védettség időtartamáról, s a Pennsylvaniai Egyetem (UPENN) kutatója már akkor is minimum hat hónapot említett, de az 1–3 évet sem zárta ki.

A Pfizer és a Moderna vizsgálata azt mutatja, hogy alig csökkent az oltások hatékonysága 6 hónap elteltével, ami nagyszerű hír. Ezek tükrében úgy gondolom, hogy jó eséllyel a második oltást követően legalább 1 évig nem lesz szükség harmadik oltásra mRNS-vakcinálás után. Ennek tükrében semmi szükségét nem látom, hogy újabb oltást kapjanak azok, akiket már idén januárban oltottak. Ennek egy dolog tehet keresztbe, ha valami nagyon problémás új vírusvariáns jelenik meg, de egyelőre ilyenről nem tudok

– mondta most az Indexnek Pardi Norbert. Ez persze csak az mRNS-alapú oltóanyagokra vonatkozik, s itthon adenovírus-vektorvakcinákkal (Szputnyik V, AstraZeneca, Janssen) és teljes elölt vírust tartalmazó oltóanyaggal (Sinopharm-vacina) is lehet oltani. Pardi Norbert azt mondta, a többi vakcina védettségi idejéről egyelőre sajnos nagyon kevés elérhető információ van, ő hat hónapos utánkövetésről nem is tud.

Egyelőre csak becslések vannak

Azt nem tudjuk, az operatív törzs oltási munkacsoportja tud-e ilyenről, erről nem kérdeztük őket, arról viszont igen, van-e már középtávú tervük arra, mikor kell elkezdeni a második körös oltási kampányt. Egy ilyen tervet tudományos megalapozottsággal lehet csak összerakni, márpedig a legbiztosabb dolog egyelőre az:

A Koronavírus Sajtóközponttól a következő választ kaptuk:

„Arra vonatkozóan, hogy meddig biztosítanak védettséget az egyes vakcinák, még csak becslések vannak, számos tudományos kutatás és maguk a gyártók is intenzíven vizsgálják ezt a kérdést. Az oltási munkacsoport olyan vakcinagazdálkodási stratégiát dolgoz ki, amely garantálja, hogy ha a későbbiekben orvosi, járványügyi szempontból szükségessé válik az oltások ismétlése, akkor bárki, aki azt kéri, a lehető leghamarabb hozzájuthasson a vakcinához.”

Magyarországon péntekig 4,2 millió embert oltottak be legalább egyszer az oltásra regisztrált 4,8 millióból, 2,4 millióan kapták meg mindkét oltást. A kormányzati tájékoztató portál szerdán azt közölte, hogy az uniós beszerzésből eddig mintegy 4,4, a két keleti oltóanyagból 3,9 millió vakcina érkezett eddig, ez 8,3 millió adag. A kormány az uniós szérumokból 24, az orosz és a kínai vakcinákból 7 millió vakcinát rendelt összesen, ha ezek ütemesen érkeznek, akkor akár a második körös oltási kampányt is el lehet majd indítani – ha megszületik róla a döntés.

(Borítókép:  Egy bőrgyógyász főorvos beolt egy nőt az AstraZeneca koronavírus elleni vakcinájának első adagjával a Jósa András Oktatókórházban kialakított oltóponton Nyíregyházán 2021. május 8-án. Fotó: Balázs Attila / MTI)