A bérleti jogok másodpiacát is megszünteti a lakástörvény módosítása

Noha a Magyar Önkormányzatok Szövetsége mellett több kormánypárti polgármester is nyílt aggályának adott hangot és jelentős önkormányzati vagyonvesztést helyezett kilátásba arra az esetre, ha a Böröcz László-féle lakástörvény-módosítás ebben a formájában menne át a parlamenten, egyelőre nincs jele annak, hogy az előterjesztő visszavonná a javaslatát. Sőt, a parlament gazdasági bizottságában a kormánypárti többség meg is szavazta az egyéni képviselői indítvány tárgysorozatba vételét – amint az Potocskáné Kőrösi Anita jobbikos képviselő közösségimédia-bejegyzéséből kiderült –, vagyis megkezdődhet majd a tervezet általános vitája is.

Ez annyiban nem meglepetés, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már idén februárban sem tartotta ördögtől valónak a budai Várban lévő lakások értékesítését, vagyis az egyéni képviselői indítvány a kabinet terveihez is igazodik valamelyest. Ami egyúttal azt is jelenti, hogy a kormány nem igazán tartja megfontolásra érdemesnek a Magyar Nemzeti Bank tavaly közzétett, a koronavírus-járvány második hulláma okozta gazdasági nehézségekből való kilábalással kapcsolatos 50 pontos javaslatcsomagja állami bérlakásprogramot szorgalmazó pontjait. 

Az, hogy az önkormányzatoknak kötelező lenne a vételi szándékot jelző bérlőnek értékesíteni az ingatlant, hosszabb távon a lakásállomány csökkenése mellett azzal járhat, hogy megszűnik az önkormányzati bérlakások bérleti jogát érintő csere- és adásvételi piac is – hívta fel a figyelmet közleményében Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Szavai szerint a költözést eddig úgy oldották meg a bérlők, hogy hivatalosan az önkormányzati lakás bérleti jogát egy másik lakás tulajdonjogára cserélték, de a legtöbb ügyletnek pénzben kifejezett értéke is volt.

A portál összesítése szerint 2018 óta a tulajdonosok és közvetítők évente 237–327 ezer Budapesten és megyeszékhelyen található lakáshirdetést adtak fel, de csak 0,2 százalék volt azoknak az aránya, ahol a bérleti jogot kínálták eladásra. A legtöbb bérleti jogot Budapesten és Szegeden kívánták értékesíteni.

A fővárosban a bérleti jogokért a tulajdonjogot jelentő négyzetméterenkénti ár átlagosan 49, Szegeden pedig a 46 százalékát kérték tavaly az eladók.

Tavaly Budapesten a bérleti jogok kínálati négyzetméterára átlagosan 370 ezer forint volt, ami az 52 százalékát tette ki a tulajdonjogra vonatkozó 751 ezer forintos átlagos négyzetméterárnak. A budai Várnegyedet is magába foglaló I. kerületben az adásvételeknél 2020-ban majdnem 988 ezer forint volt az átlagos négyzetméterenkénti kínálati ár, miközben bérleti jog esetében 621 ezer forintot kértek a hirdetők az elemzés szerint. 

A szegedi lakáspiacon pedig az átlagos négyzetméterár 46 százalékán „forognak” a bérleti joggal kínált lakások. A megyeszékhelyen a tulajdonjognál érvényes 425 ezer forintos átlagos négyzetméterárral szemben a bérleti jogot 195 ezer forintért kínálták fel – tette hozzá a szakértő.