Boglárka
22 °C
35 °C

Tízezer embert látna vendégül a kamarai hozzájárulásból a BKIK

2021.06.17. 19:24
A járvány hétköznapi hőseinek megvendégelésére adna támogatást a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara.

Jó, hogy már nem azt kell mondani, hogy maradj otthon – mondta Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője, egyúttal a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által kezdeményezett, a fővárosi vendéglátás támogatását a pandémia hétköznapi hőseinek való köszönetmondással ötvöző fogyasztásösztönző #újranyitvaBP kampány egyik nagykövete.

Maga a program a vállalkozások által befizetett ötezer forintos kamarai hozzájárulásból képzett Szolidaritási Alapból, ötvenmillió forintos kezdőtőkével indul.

A járvány rávilágított arra, mennyire sérülékeny a fővárosi turizmus amiatt, hogy kilencven százalékban a külföldi turisták fogyasztására támaszkodik, míg Párizsban vagy Rómában ez az arány mindössze hatvan százalék körüli – mondta Nagy Elek, a BKIK elnöke, hangsúlyozva, hogy ezen mindenképpen változtatni kell szemléletváltással, mert fontos lenne, hogy a vidéki lakosság is gyakrabban keresse fel, ismerje meg a fővárost.

A BKIK a fogyasztásösztönző kampány mellett ezért mozgalmat indít annak érdekében, hogy az idelátogatók ne csak fogyasszanak a fővárosi vendéglátóhelyeken, de ajánlják másoknak is az üzletet a kampány #újranyitvaBP hashtagjével saját közösségi oldalukon, így is támogatva a helyi vállalkozások és szolgáltatók forgalmának növelését és túlélését. A mozgalmat olyan ismert budapestiek is támogatják, mint Király Nóra, a Fiatal Családosok Klubjának alapítója, Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője, Kautzky Armand színművész, Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Semsei Rudolf étteremtulajdonos vagy Asztalos István, az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesület elnöke.

A pandémia utáni újranyitás ugyanis az első euforikus hetek után nem hoz gyors talpra állást a budapesti vendéglátásban, sőt inkább újabb kihívásokat, amelyekkel önerőből aligha tudnak megbirkózni az érintett cégek. Ugyan június 24-től véget ér a magyarországi határzár, azonban reálisan csak jövő évre térnek vissza érdemben a külföldi turisták, mivel a küldő országok oltási kampányainak előrehaladtában és utazási korlátozásaiban is komoly szórás mutatkozik. A nyári időszakra jellemző hullámzó forgalom – a belföldi vendégek bel-, illetve külföldi nyaralása, a hibrid irodai munkavégzés fennmaradása akár őszig – pedig további sokkot jelenthet az eddig túlélő vállalkozók számára. 

A terasz nélküli belvárosi éttermek mellett az üzleti rendezvényhelyszínek is megsínylik a mostani helyzetet.

e vállalkozások tíz-tizenöt százaléka eddig még ki sem nyitott, noha eddig is fizette az alkalmazottak mellett az egyéb költségeket is. további tíz-húsz százalékuk meglehet, hogy ősszel zár majd be

– hívta fel a figyelmet Semsei Rudolf, a Budapest Party Service Kft. és a VakVarjú Étterem tulajdonosa. A fővárosi vendéglátást meglehetősen megviseli az üzleti étkezések, nagyobb rendezvények, nemzetközi konferenciák elmaradása mellett az is, hogy a munkahelyi étkeztetés bevételei is tervezhetetlenek, lévén sok helyütt őszig biztosan marad a home office.

További kihívás már az újranyitásnál is, hogy mintegy harminc-negyvenezer dolgozó távozott a szektorból, és miután mostanra már kétszer ráfáztak, nem mernek visszajönni, nehogy megint őket küldjék el, és maradjanak állás nélkül – tette hozzá Semsei Rudolf. Egyébként azt is fontosnak tartaná, hogy más európai városokhoz hasonlóan legyen egy olyan rendszer, akár licencjogok bevezetésével, amely csak meghatározott számú vendéglátóegységet engedne nyitni a városban, és meghatározott képzettséggel rendelkező üzemeltető számára tenné ezt lehetővé. Így könnyebben kiszűrhetők lennének szerinte az etikátlan vállalkozók, akik nemcsak a vendéglátás színvonalát rontják, de az alkalmazottaknak a szektorban való bizalmát is. 

Most már nagyjából borítékolható, hogy a vendéglátó vállalkozások harminc százaléka elesett, ne legyen ez ötven százalék 

– hangsúlyozta Asztalos István, az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete elnöke, aki szerint

a budapesti turizmus nemzetgazdasági érdek,

amelyet a szakmai összefogással és kamarai segítséggel könnyebb lesz megőrizni. Tudjuk, hogy nem ez a támogatás oldja meg a fővárosi vendéglátás krízisét, de a szemlélet a fontos, hogy legalább valami elindult, egy lépés történt – tette hozzá Asztalos István. A vendéglátóipari szakemberek szerint az eddigi kormányzati válságintézkedések közül a legnagyobb segítség az előttük álló hónapokban a turizmusfejlesztési hozzájárulás elengedése lesz, de számít a rendezvények reprezentációs költségeinek szociális hozzájárulási adójának felfüggesztése is. A házhoz szállítás ötszázalékos kedvezményes áfakulcsának augusztusi kivezetése azonban sokak számára jelenthet nehézséget. Mindezek mellett fontosnak tartanák, ha a jövőben a Magyar Turizmus Zrt. is nagyobb figyelmet fordítana a fővárosi attrakciók népszerűsítésére a belföldi marketingkampányokban, ami érdemben hozzájárulhatna ahhoz, hogy Budapesten élénküljön a hazai turizmus.

A kamara a nyári forgalomhullámzást szeretné kiigazítani a most induló fogyasztásösztönző kampánnyal. A BKIK felmérése szerint mintegy tizenötezer olyan vállalkozás van a fővárosban, amelyek a kormány által tavaly ősszel kijelölt, a válság által sújtott ágazatokba sorolhatók. Ebből tízezer működik a vendéglátóiparban, utóbbiak közül pedig egy-kétezer lehet a becslések szerint olyan, amely nagyon komoly bajban van. Rajtuk keresztül pedig a dolgozók is, lévén a fővárosban foglalkoztatottak 62 százaléka dolgozik a piaci alapú szolgáltatószektorban. Vidéken 34 százalékos ez az arány. 

A vállalkozások június 18-tól pályázhatnak olyan tíz–ötven fős közösségek – például egészségügyi, rendvédelmi dolgozók, pedagógusok, szülők, kereskedelmi dolgozók, áruszállítók – vendégül látására, akik a járvány alatt komolyan hozzájárultak az ország működésének fenntartásához. A vendéglátóegységek maguk választhatják ki, kit szeretnének vendégül látni, majd ezt követően nyújthatják be a kamara online felületén a pályázatukat az eseményfinanszírozási támogatásra. A támogatott eseményre a résztvevők számának megfelelő kuponokat kapnak, az ellenértéket pedig utólag kapják meg.

Az induló keretből tízezer fő egyszeri, ötezer forintos vendéglátóipari fogyasztásához járul hozzá a BKIK 

– mondta Nagy Elek. Emellett elindítanak egy adománygyűjtő kampányt is, amellyel a válsággal kevésbé érintett vagy a helyi iparűzésiadó-kedvezményben részesülő, továbbá a kamarai tagsági díjuk felének elengedését igénylő önkéntes tagok, vállalkozások hozzájárulását, támogatását kérik. – Bízunk benne, hogy számos felajánlást kapunk, számítunk a nagyvállalatokra, de már eddig is voltak olyan kisvállalkozók, akik akár pár tízezer forintos hozzájárulással növelték a Szolidaritási Alapunkat, és ezzel a vendégül látható hétköznapi hősök számát is – tette hozzá Nagy Elek.