Megkezdődött a Szeviép-ügy tárgyalása Debrecenben

A Szeviép-ügy rövid ismertetésével megkezdődött a megismételt tárgyalás csütörtökön a Debreceni Törvényszéken − tájékoztatta a bíróság az MTI-t. A Kúria a Debreceni Törvényszéket jelölte ki az eljárás lefolytatására, és mivel megismételt eljárásról van szó, soronkívüliséget élvez.

A másodfokú ítélet indokolásának felolvasását az ügyészség, a vádlottak és védőik nem kérték, az ügyhöz kiegészítést vagy indítványt nem tettek. A bíróság kérdésére a másod- és harmadrendű vádlott elmondta: nem kívánnak vallomást tenni, de kérdésekre válaszolnak.

Ahhoz, hogy állást tudjon foglalni a Debreceni Törvényszék mint másodfokú bíróság a legutóbb eljárt felsőbb bíróságok által is megfogalmazott több fontos kérdésben, további bizonyítást lát szükségesnek, amelynek érdekében további megkeresések kibocsátása szükséges − közölte a bíróság.

A Debreceni Törvényszék szeptember 23-án folytatja az ügy tárgyalását.

A Szegedi Járásbíróság első fokon csődbűncselekményben mondta ki bűnösnek az út- és magasépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével foglalkozó Szeviép Zrt. egykori vezetőit. Őket hat, illetve öt év két hónap szabadságvesztésre ítélték.

A vád szerint a milliárdos forgalmat lebonyolító gazdasági társaság legkésőbb 2009–2010-ben fizetésképtelenné vált, és csődeljárás indult ellene. Az ügyészség úgy vélte: a jelentős vagyonvesztést az okozta, hogy a vádlottak igazgatósági tagként egyöntetű döntéseikkel 2007-től rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket, az észszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon.

A döntés ellen az ügyészség a bűnösség megállapításáért, a vádlottak és védőik bűncselekmény hiányában történő felmentésért fellebbeztek. A harmadfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a Szegedi Törvényszék ítéletének a másod- és harmadrendű vádlottra vonatkozó részét, és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasította. Az időközben elhunyt elsőrendű vádlott ellen megszűnt az eljárás. A hatályon kívül helyezés ellen az ügyészség, valamint a harmadrendű vádlott és védője is fellebbezést nyújtott be, ezeket azonban a Kúria  nem találta alaposnak. Indoklásában a Kúria egyetértett az ítélőtáblával abban, hogy az elsőfokú ítélet megalapozatlan.