- Gazdaság
- koronavírus magyarországon
- bértárgyalás
- vízügy
- minimálbér
- szakszervezet
- megállapodás
- nemzeti vízművek
- béremelés
Ezeknél az állami cégeknél már lesz béremelés júliustól
További Gazdaság cikkek
- Magyar siker az altatáshoz használt maszkok piacán
- Megújult a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
- Kétmillió forintos átlagilletmény jöhet a bíráknál, de három évet kell rá várni
- Hatalmas leépítést tervez a Ford, több ezer munkahelyet szüntetnek meg Európa-szerte
- Teljesen felborultak az ingatlanárak, már nem Budapesten van az ország legdrágább utcája
Hosszas egyeztetések és a kollektív munkaügyi vita megkezdésének kilátásba helyezését követően az állami tulajdonú regionális vízművek vezetői és munkahelyi szakszervezetei csütörtökön aláírták a frissen tető alá hozott hároméves béremelési keretmegállapodást – mondta az Index érdeklődésére Fürjes-Gábor József, a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége elnöke. A közel hatezer dolgozó jövedelmi helyzetét érintő megállapodás előkészítésében, az egyeztetések koordinálásában részt vett a Nemzeti Vízművek Zrt. is.
Az aláíró szakszervezetek elfogadták az egységes rendezőelveket. A megállapodás szempontjából különösen lényeges, hogy a szakszervezetek közös egyetértésben, kompromisszumos javaslatokat követően, konszenzus alapján fogadták el a megállapodást – hangsúlyozta Fürjes-Gábor József.
A HÁROMÉVES MEGÁLLAPODÁSBAN 2022-RE 7 SZÁZALÉKOS, MÍG 2023-RA ISMÉT VISSZAFOGOTTABB, 4 SZÁZALÉKOS EMELÉSRŐL EGYEZTEK MEG A FELEK.
A közszolgáltató cégeknél reprezentatív szakszervezetek egyébként eredetileg hatszázalékos, januárig visszamenőleg érvényes béremelést követeltek.
A keretmegállapodás aláírását követően zajlik az egyes társaságokat érintő helyi bérmegállapodások részleteinek kidolgozása is, figyelemmel arra, hogy a bérmegállapodás rendezőelvei között szerepel a differenciálás lehetősége. A most aláírt keretmegállapodás kitér a járulékváltozásokból adódó bérköltségek felhasználásának, valamint a béren kívüli juttatások egyösszegű kifizetésének a lehetőségére is. Ez azt jelenti, hogy a megszavazott adótörvények eredményeképp már eleve lesz bérköltség-megtakarításból eredő mozgástér jövőre is, ami a félszázalékos szociális hozzájárulási adócsökkentésből és a szakképzési hozzájárulás kivezetéséből adódik.
Ugyanakkor a minimálbér-emelés okozhat bértorlódást a vízügyi cégeknél, noha már messze nem olyan aránytalan a vállalatoknál a minimálbért keresők száma, mint három éve. A mostani megállapodás ugyanakkor csak az állami tulajdonú társaságokra vonatkozik. A szakszervezetek szerint azonban továbbra is fontos az önkormányzati tulajdonú cégek munkavállalói esetében – különösen ahol erre nincs fedezet –, hogy az ebben az évben alkalmazott ázsiós tőketámogatások biztosítsák a további béremelések lehetőségét. A VKDSZSZ számára központi kérdés, hogy a vízügyi ágazatban a foglalkoztatást érintő intézkedésekben a szakszervezetek között teljes kompromisszum alakuljon ki – tette hozzá az elnök.