Az emberek többsége otthonról akar dolgozni

A megkérdezett magyar munkavállalók 69 százaléka dolgozott otthonról az elmúlt évben, és 84 százalékuk a jövőben is szívesen végezné a munkáját csak home office-ban vagy hibrid megoldásban – derült ki a Notebook.hu 4559 fős kutatásából. Felmérésükből az is látható, hogy

• a Facebook Messenger vette át a személyes találkozó szerepét;
• 1-2 évente cseréljük a telefonunkat;
• laptopokat, notebookokat 3–5 évre veszünk;
• a home office legfőbb előnyének a nők a munka mellett elvégezhető házimunkát tartották, addig a férfiak azt értékelték, hogy nem kell annyit utazniuk;
• a karantén okozta három legfőbb egészségügyi probléma az elhízás, a hátfájás és a depresszió;
• a nők közösségi oldalakat, a férfiak videójátékokat pörgettek karantén alatt.

Az iskolázottsággal nő a home office szerepe is

A Notebook.hu felmérése szerint a megkérdezettek 69 százaléka válaszolta azt, hogy hosszabb-rövidebb ideig dolgozott otthonról a karantén időszakában. Érdekes, ám talán nem olyan meglepő adat, hogy amíg a főiskolát, egyetemet végzett emberek 90 százaléka volt home office-ban, addig az általános iskolát végzetteknél ez csupán 38 százalékot tett ki.

A karantén időszaka alatt a munkavállalók több mint fele ráébredt, hogy az otthoni eszközparkja nem megfelelő a távmunkához: az akadozó internet és a gyenge wifi a megkérdezettek 72,4 százalékának okozott bosszúságot – a gyenge internetkapcsolat pedig nincs jó hatással a munkavégzésre, elég csak egy akadozó videókonferenciára gondolni. A régi, lassú gép, a nyomtató hiánya már csak a válaszadók 22-22 százalékának jelentett gondot. Az elérhetetlen céges hálózat csupán 8 százalékot érintett. A megkérdezettek 34 százaléka pedig technikailag tökéletesen tudott otthonról is dolgozni.

A válaszadók 44 százaléka mondhatja magát szerencsésnek, hiszem semmilyen technikát nem kellett beújítania. A megkérdezettek 16 százalékának nagyobb internetcsomagra volt szüksége a megfelelő munkavégzéshez, ezt 15 százalékkal követte a fejhallgatók beszerzése, majd 14 százalékkal a wifi router. 10-10 százaléknak volt szüksége notebookra és nyomtatóra, 9 százaléknak megfelelő irodaszékre.

Az említett problémák megoldására a fenti válaszadók 72,4 százalékának költenie is kellett. A technikai fejlesztésekre a legtöbben (40 százalék) jellemzően legfeljebb 50 ezer forint között szántak, és csak 7 százalék áldozott 300 ezer forint feletti összeget a beszerzésekre. Jellemzően az derült ki a kutatásból, hogy

A válaszadók 90 százaléka saját maga fizette a munkához szükséges fejlesztést, és csak 9,75 százalékuk mondta azt, hogy cége állta a technikai költségeit.

Telefont majdnem évente, laptopot hosszabb távra veszünk

A kutatásból megállapítható, hogy míg a telefonok átlagéletkora 1–2 év, addig a notebookokat leggyakrabban 3–5 év után cseréljük, de nem ritkák a 6–10 éves modellek sem. A válaszadók több mint fele (52 százalék) laptopon dolgozik, ezt követik az asztali számítógépek 29 százalékkal. A megkérdezettek közel 14 százaléka válaszolta, hogy nem dolgozik számítógéppel, és csak a maradék 5 százalék munkaeszköze a tablet.

A kérdőívet kitöltők 22 százalékának nincs saját laptopja. Viszont amikor azt vizsgáltuk, kinek milyen márkájú notebookja van, viszonylag szoros versenyt találtunk a középmezőnyben: a dobogó legfelső fokán a Lenovo végzett (17,24 százalék), ezt követi az Asus (15 százalék) és a HP (13,3 százalék). Csak picivel csúszott le a dobogóról a Dell, 12,88 százalékkal, amit 10 százalékkal az Acer követ. A többi márka csak 1-2 százalék körül tudott hozni, ezek között van például az Apple, a Huawei, a Toshiba, a Samsung és az MSI is.

Másik fontos munkaeszközünk a telefon, amely szinte a kezünk meghosszabbítása; de mely márkákra esküsznek az emberek? A kutatásban részt vevők 27,5 százaléka Samsungot, 24,7 százaléka Xiaomit és 23,7 százaléka Huaweit használ. Az Apple az első három márkához képest jócskán lemaradva, 9 százalékkal szerezte meg a negyedik helyet. A többi márkát, mint például a Honort, a Nokiát, az LG-t vagy a Sonyt csupán a megkérdezettek 0,5–3 százaléka választotta.

A home office előnyei és hátrányai

Az otthoni munkavégzés számtalan előnnyel jár, például rengeteg utazásra szánt időt és ebből adódóan üzemanyag- vagy bérlet árat spóroltak meg az emberek, és a megkérdezettek 25 százalékának valóban ez tetszett a legjobban. Míg 23,8 százalék azt élvezte, hogy magának osztja be az idejét, és bármikor dolgozhat, addig 16,7 százalék örült, hogy nem szalad a háztartás, mert munka közben a házimunka is kényelmesen elvégezhető. Közel ugyanannyian (11-12 százalék) említették a kényelmes, otthoni ruházatot és a később kelést, közel 5 százalék pedig azt értékelte a leginkább, hogy senki nem zökkentette ki a munkából. Ugyanakkor a válaszadók 5,7 százaléka semmit pozitívat nem tudott mondani a home office-ról.

Az otthoni munka előnyeit vizsgálva igencsak eltérő a két nem preferenciája: míg a nőknek a home office elsősorban a házimunka miatt előnyös (23 százalék) addig az uraknál ez kevésbé számít (csupán 12 százalék), és többre értékelik a lustálkodást. Vagyis azt, hogy nem kell korán kelniük, nem kell annyit utazniuk (28 százalék kontra 21 százalék), vagy ők oszthatják be a munkaidejüket.

A különböző generációknál is más-más preferenciát figyeltek meg a felmérés készítői: a fiatalok nem szeretnek korán kelni, és kényelmes ruhában dolgoznak szívesebben. Az idősebb válaszadók annak örültek legjobban, hogy rugalmasabban oszthatják be az idejüket, míg a huszonévesek és a középkorúak is a kevesebb utazást értékelik igazán.

Míg a megkérdezettek 17 százalékát a kollégák hiánya viselte meg, addig 13 százalékukat a körülötte sertepertélő család idegesítette. A felmérés készítőit ugyanakkor meglepte, hogy a megkérdezettek több mint 13 százaléka nem talált semmi negatívumot a home office-ban.

Az előnyöknél és hátrányoknál egyaránt megvizsgálták a problémát nem és életkor szerint is: bár a hátrányok sorrendje nem szerint nem változik, de az arányaiban találtak érdekességeket. Míg a nők rosszabbul viselték a bezártságot, és nekik jobban hiányzott a felszerelt iroda, valamint a kiöltözés lehetősége, addig a férfiak nehezebben viselték a kollégák nélkülözését, továbbá a körülöttük lévő családot.

Egészségügyi problémákat is okozott az otthoni munka

Az már a koronavírus-járvány előtt is tudott volt, hogy Európában a magyar az egyik legelhízottabb nemzet, amire most az állandó bezártság rátett egy lapáttal. Egész nap ülünk a gép előtt: a megkérdezettek 41 százaléka 6–8 órát, 35 százalék pedig 3–5 órát dolgozott home office-ban. Ezután sokan csak odébb mentek a kanapéra, és kikapcsolódásként tovább nyomkodták a kütyüket. Milyen egészségügyi problémákkal kell még szembe néznünk, amelyeket a karantén okozhatott? – teszi fel a kérdést a kutatás.

A felmérésben részt vevők szerencsésnek mondhatják magukat, persze az is lehet, hogy tudatosan figyeltek az egészségükre, ugyanis 40 százalékuk semmilyen egészségügyi problémát nem észlelt magán, viszont a válaszokból kiderült, hogy 26 százalékuk a pluszkilók miatt aggódik, 22 százalékuk hátfájástól és 12 százalékuk a depresszió hatásaitól szenved. Sajnos a megkérdezettek 15 százalékának romlott a szeme az otthoni munka alatt.

Bejött a home office?

A járvány előtt sok helyen nem működött home office lehetőség, mert a cégek nem gondolták elég hatékonynak. Igazuk lett? A rövid válasz a nem: az emberek 58 százalékának bejött az otthoni munkavégzés, hatékonyabbnak érezte magát, sőt közel minden ötödik munkavállaló (21 százalék) a jövőben is szívesen dolgozna kizárólag otthonról, további 32 százalék pedig többnyire távolról. Így elmondhatjuk, hogy a többség, 52 százalék inkább az otthoni munkavégzést preferálná.

Érdekesség, hogy

De ha az összes válaszadót nézzük, akkor is közel 85 százalék örülne a hibrid munkavégzés lehetőségének, azaz pár napot irodában és párat otthonról dolgozna.

Hogyan szórakoztunk a karantén alatt?

A megkérdezettek közel 35 százaléka sokkal több időt töltött el online szórakozással a karantén ideje alatt, míg 49 százalék ugyanannyit, viszont majdnem 12 százalék még vissza is tudta fogni magát az online platformon. Azonban érdekes tény, hogy azok, akik home office-ban dolgoztak, nagyobb arányban szórakoztak online, szemben azokkal, akik eljártak a munkahelyükre – az, hogy mennyi időt töltöttek home office-ban, már nem számít.

A bezártság alatt a legtöbben (25,55 százalék) videójátékokkal játszottak, ezt szorosan követte a közösségi oldalak pörgetése 23 százalékkal, valamint a filmnézés 22,65 százalékkal. Ezt a kérdést korcsoportonként és nemenként is megvizsgálva azonban sokkal érdekesebb eredményeket találtak a kutatás készítői: szembetűnő különbség látható a nemek szórakozási módja között. Míg a nők jobban szerették szabadidejüket a közösségi oldalak böngészésével (30,6 százalék), filmezéssel (23,6 százalék) és sorozatok nézésével (15,1 százalék) tölteni, addig a férfiak inkább online játszottak (32,9 százalék), filmeket néztek (23 százalék), és kicsivel nagyobb arányban olvasták a híreket. Azonban a közösségi oldalakat sokkal jobban hanyagolták.

Korosztályt vizsgálva nem meglepő, hogy a 20 év alattiak több mint fele (54 százalék) töltötte idejét játékkal, míg a 20–29 évesek 38 százaléka szintén így tett. A kor előrehaladtával megfigyelhető, hogy egyre nagyobb százalékban inkább a közösségi oldalakat pörgették, vagy a híreket böngészték. A kutatásból jól látható, hogy a filmezés leginkább a 30–50 évesek szórakozása, míg az ifjabbak inkább sorozatokat néznek.

A személyes találkozót felváltotta a Messenger

A válaszadók közül majdnem mindenki fent van a Facebookon (95 százalék), és az emberek közel fele az Instán is (49 százalék), a 2020-ban berobbant TikTokot pedig 18 százalékuk használja. Az évek óta a piacon jelenlévő Snapchat és Twitter, amelyek hazánkban kisebb népszerűségnek örvendenek, 7-7 százalékkal a sereghajtók. A megkérdezettek 81,6 százaléka Facebook Messengeren tartja a kapcsolatot barátaival, kollégáival. 25,5 százalékkal második legnépszerűbb alkalmazás a Viber, és még így, a pandémia idején is a harmadik legnépszerűbb kapcsolattartási forma – 19 százalékkal – a személyes találkozás, tehát veszély ide vagy oda, az ember társas lény, szüksége van a személyes kontaktra. Ezeken kívül a válaszadók 17-17 százaléka használja a Skype és Microsoft Teams alkalmazásokat.

A Notebook.hu összegzése szerint 2020 sok mindenre megtanította az embereket: ilyen például, hogy személyes találkozók helyett ugyanolyan hatékony tud lenni az online meeting: a munkavállalók és a munkaadók megnyugodhatnak, az emberek többsége hatékonyan tud otthonról is dolgozni – emiatt pedig valóban kérdéses, hogy a cégek mennyire fogják megtartani a teljes vagy részben home office foglalkoztatást a jövőre nézve.

(Borítókép: Daniel Acker / Bloomberg / Getty Images)