Fogyatkoznak a betétdíjas termékek, ami nem jó
További Gazdaság cikkek
-
Rég nem látott mértékben verték hitelbe magukat a magyarok - Csaknem 500 milliárd forintot keresett a magyar állam szeptemberben
- Nincs építkezős kedvében a magyar, évtizedes visszaesés látható
- Véget ért a Boeing sztrájkja, megszületett a megállapodás
- Nagy Elekkel új vezetőség érkezett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara élére
Betétdíjas termékekkel találkozhatunk még Magyarországon, csak sajnos továbbra is nagyon fogyatkozik a számuk – kezdte az Indexnek Urbán Csilla, a Humusz Szövetség elnöke. Szervezetük kezdeményezte azt a közös állásfoglalást, amelyet környezetvédelmi civil szervezetek és szakértők állítottak össze, hogy felhívják a figyelmet az italcsomagolásokkal kapcsolatos hazai szabályozás hiányosságaira. A közös kiállás szerint
az újratöltésen alapuló betétdíjas rendszert kellene ismét felvirágoztatni.
Mint azt az aláíró szervezetek is írják, a műanyagszennyezés negatív következményeivel mindannyian együtt élünk, a világ óceánjait több mint 150 millió tonna műanyaghulladék szennyezi, ráadásul az összes tengeri hulladék közel fele egyszer használatos műanyag – többek között palackok és kupakok. Az Európai Unió számos intézkedést vezetett be a körforgásos gazdaságra való áttérés és a műanyagszennyezés visszaszorítása érdekében, a magyar kormány pedig júliustól betiltott egy sor egyszer használatos műanyagot.
Mi az a betétdíjas termék?
„Betétdíjas terméknek” az minősül, melyet eleve ezzel megjelöléssel gyártottak, illetve forgalmaznak, s betétdíjas termékként való első forgalomba hozatalát az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóságnál bejelentették. A megjelölés mellett az is „segítség”, hogy a betétdíjakat a számlán külön feltüntetik. Tipikus betétdíjas termékek a sörös üvegek, bizonyos termelők boros üvegei, alkoholmentes termékek esetén a szörpös üvegek.
Jelenleg önkéntes betétdíjrendszer működik hazánkban: sörösüvegek esetén 25 forint a betéti díj, bizonyos szörpök esetében pedig 70 forint körül mozognak a göngyölegárak, de mint arra Urbán Csilla is felhívta a figyelmet, a borosüvegek esetében hiába 40 forint a díj, mégis sok helyen csak 10 forintért váltják azokat vissza.
„Ezeket legalább újratöltik, ami környezetvédelmi szempontból sokkal jobb, és a fogyasztó is jobban jár” – tette hozzá. A PET-palackokról szólva elmondta, hogy volt, amikor ezeket is újratöltötték Magyarországon, de összességében ez nem egy praktikus megoldás, mert ezeknek az újratöltéseknek a száma is véges, ráadásul a PET-palack nem is alkalmas erre: megőrzi az ízeket, a szagokat, ha karcolódik, már nehézkes a tisztítása és így tovább.
Nagyon jó az, ha visszaveszik és újrahasznosítják ezeket a palackokat és az aludobozokat, ezt semmiképp nem szeretnénk, hogy megszűnjön! Viszont nagyon nem szeretnénk azt sem, ha eltűnnének az újratöltősek, sőt ezeknek kellene előtérbe kerülniük
– hangsúlyozta a Humusz Szövetség elnöke, aki szerint fokozatosan kellene kivezetni az egyszer használatos csomagolásokat, és mellette egyre több újratölthető palackkal kéne ismét találkoznunk a boltok polcain.
Az állásfoglalást aláíró szervezetek üdvözölik a visszaváltási rendszerek hazai bevezetését, azonban szerintük elengedhetetlen, hogy „az egyutas csomagolásokkal szemben előtérbe kerüljenek az újratölthető többutas csomagolások”. Az újrahasználat megfelelő támogatása érdekében az állami döntéshozóktól, a szabályozáson dolgozó szakemberektől többek közt azt kérik, hogy vezessenek be az italcsomagolásokra vonatkozó kötelező újrahasználati célszámokat; az újratölthető italpalackok sztenderdizálását, valamint a regionális mosodák működési feltételeinek megteremtését. Szerintük mindezek költségét a környezetvédelmi termékdíjból befolyó bevételek, illetve a jövőben bevezetni tervezett EPR-rendszerekből származó bevételek jelenthetnék. Szintén kiemelik, hogy a csomagolásokon szembetűnően és tisztán kellene szerepeltetni, hogy az újratölthető-e vagy sem, illetve hogy egyszer használatos csomagolás esetén mi a hulladékkezelés megfelelő módja.
Számok a betétdíjas rendszer mellett
- Azokban az európai országokban, ahol a betétdíjas rendszert már alkalmazzák, 85 százalék feletti újrahasznosítási arányt érnek el.
- A visszaváltás kitűnő eszköze lehet a műanyagszennyezés visszaszorításának is: akár 40 százalékkal csökkentheti az óceánokba kerülő műanyaghulladék mennyiségét.
- 27 európai országból 2017-ben Magyarországon volt a legmagasabb az egyszer használatos italcsomagolás-hulladék egy főre jutó mennyisége – 2019-re ez a mennyiség már elérhette a 2 milliárd eldobott PET-, alumínium- és üveg italcsomagolást is, ami 211 darabot jelent fejenként.
- A Reloop számításai szerint ez 83 százalékkal, hozzávetőleg 340 millió darabra (fejenként 35 darabra) lenne csökkenthető egy hatékony betétdíjas rendszer bevezetésével.
- A Zero Waste Europe 2020-as kutatása alapján az újrahasználható üvegpalackokhoz 70 százalékkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátás kötődik, mint a műanyag palackokhoz.
(Borítókép: Visszaváltható üvegek. Fotó: Geography Photos / Universal Images Group / Getty Images)
Cikkek, esélyek, portrék, eredmények, térképek – minden egy helyen!
Ne maradjon le semmiről, kövesse az Indexen az amerikai elnökválasztás legfontosabb pillanatait és böngéssze a Fehér Ház blog tartalmait!
November 1-től folyamatosan frissülő hírfolyamunkban számolunk be minden fejleményről, a voksolás éjszakáját kiemelt figyelemmel kísérjük. A választás másnapján reggel hét órától élő videós műsorral jelentkezünk, interaktív térképeink segítségével pedig minden információt megtalál!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
