Rezsiharccal indult, államosítás a vége?

Egyelőre még nincs a hosszú távú fenntartható működést garantáló megoldás az Alföldvíz Zrt. problémáira, noha a cég tavaly év végén már tőkepótlásra szorult, és a jegyzett tőkéjét is csökkenteni kellett, miután 2020-ban 1,372 milliárd forintos vesztesége volt. Az államtól kapott mintegy hatszázmillió forint támogatás végül Békéscsaba önkormányzatának ázsiós tőkeemelésén keresztül jutott el a társasághoz, azonban mivel a decemberben a Magyar Közlöny szerint is jóváhagyott összeget csak áprilisban jegyezte be a cégbíróság, így a felhasználása is csak később kezdődhetett.

Diós Zsolt, a cég szóvivője szerint

A cégnél 2020 decemberében sikerült bérmegállapodást kötni, amely értelmében október elsejéig visszamenőleg 12 százalékos bérrendezés történt. 

A visszamenőleges bérkorrekcióra azért volt szükség, mert a társaság munkavállalói ágazati összehasonlításban is alulfizetettek – jegyezte meg a szóvivő az Index érdeklődésére. Hogy mennyire így van, azt jól jelzi, hogy az Alföldvíznél működő szakszervezet kész a Karmelita kolostor és Orbán Viktor miniszterelnök irodája előtt demonstrálni, elsősorban azért, mert az 1200 dolgozót foglalkoztató, 28 százalékban állami résztulajdonban lévő cég dolgozói idén kimaradtak a bérfejlesztési körből, holott az ugyancsak állami tulajdonban lévő öt regionális vízműnél hároméves, összesen 15 százalékos emelést tartalmazó bérmegállapodást írtak alá a szakszervezetek. A vállalat reményei szerint az előző megállapodáshoz viszonyítva éven belül sor kerül újabb egyezségre.

Továbbra is bajban van a cég

Miközben a dolgozók törekvése az idei rekordokat döntögető infláció mellett érthető,

Az Index érdeklődésére a cég határozottan cáfolta, hogy a fizetésképtelenség veszélye fenyegetné, és hangsúlyozta, hogy minden beszállítójának számláit, a közterheket és a béreket is határidőre ki tudja fizetni. Tájékoztatásuk szerint a társaság a jelenlegi kánikulai helyzetben is biztonsággal el tudja látni a feladatát az üzemelési engedélyeknek és a hatósági előírásoknak megfelelően. De közölték azt is, hogy 

Hozzátették, hogy a vízszolgáltatás biztonsága minden közreműködő felelőssége és feladata, a szolgáltató cégeken túl az ellátásfelelősségi jogkör gyakorlóié – az államé és az önkormányzatoké –, továbbá a hatóságoké is. 

Ezt úgy kell érteni, hogy a rezsicsökkentés miatt 2013 óta változatlan díjbevételek egyáltalán nem fedezik a működés költségeit. A vezetékhálózat hossza után fizetendő és tavaly átalakított közműadó jelentette teher mellett alapvetően ez, az egyébként a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2012-es törvényben foglaltaknak – miszerint „a víziközmű-szolgáltatás igénybevételéért fizetendő díjban a vízi közmű működtetésével kapcsolatos indokolt költségeknek meg kell térülniük” – ellentmondó kormányzati intézkedés és egy korábbi beruházás terhei okozzák a cég pénzügyi nehézségeit.

A társaság szerint legalábbis újabb, váratlan események tavaly óta nem befolyásolták a cég pénzügyi helyzetét. 

Az Alföldvíz saját hatáskörben nem tud tenni semmit – közölték az Indexszel arra a kérdésre, hogy mit tudnak tenni a bevételhiány mérséklésére. Tájékoztatásuk szerint

Újabb tőkeleszállítással kapcsolatos javaslat mindenesetre eddig nem született a cég részéről.

Megindult az egyezkedés

Közölték azt is, hogy a tulajdonosok ismerik a cég problémáit, folynak az egyeztetések, dolgoznak a probléma megoldásán. Az biztos, hogy lázas egyeztetések zajlanak. A békéscsabai közgyűlés június 28-án zárt ülésen tárgyalta a cég sorsával kapcsolatos előterjesztést, amelyről a polgármester és a közgyűlési frakciók által másnap tartott sajtótájékoztatón az hangzott el, hogy az állam tárgyal a nagy tulajdonosokkal, a Szövetség Békéscsabáért képviselői pedig kiemelték, Békéscsaba csak olyan megoldást támogathat, ami nem jár vagyonvesztéssel. 

Az egyelőre kérdéses, hogy mi lehet a megoldás.

Az Alföldvíz szerint 2017 óta napirenden van az állami szerepvállalás növelése, amire most egy nyár eleji törvénymódosítás értelmében lehetőség is van, amennyiben a tulajdonos önkormányzatok önként kezdeményezik, hogy az ellátási kötelezettség átvétele fejében az állam ingyen megkapja a víziközmű-vagyont, azaz a föld alatti vezetékhálózatot is. 

Az Index értesülései szerint a cég legnagyobb önkormányzati tulajdoni hányadot képviselő tulajdonosai, így Békéscsaba mellett Békés, Gyomaendrőd, Orosháza és Sarkad ezt már kezdeményezte is, és már a második tárgyalási fordulón is túl vannak a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter hivatalával. Információink szerint az állammal együtt már gyakorlatilag háromnegyed résznyi tulajdoni hányadot lefedő szereplők szeretnének a lehetséges megoldásokról előzetes egyeztetéseket folytatni, mielőtt teljes körűen tájékoztatják a kisebb településeket. Azt egyelőre nem tudni, hogy mi a további mintegy 130 kis tulajdonos önkormányzat álláspontja az ügyben.

Mindez már csak azért sem ígérkezik könnyű egyeztetésnek, mert az egy dolog, hogy az ellátásbiztonságért cserébe jelentős értékű, sok esetben részben a települések vagyonából kiépített – Békéscsabán ráadásul nemcsak a közgyűlési határozattal csak idén százmillió forintért bővíteni tervezett belterületi, hanem a kútba esett aradi vízvásárlási projekt miatt a határ felé egymilliárd forintért kiépített és négy éve kihasználatlan – vezetékhálózat ingyenes átadásáról kéne megállapodásra jutni, de emellett arról is, hogy a cég pénzügyi nehézségei miatt az elmúlt időszakban a helyhatóságok eltekintettek attól, hogy a vezetékhasználatért bérleti díjat fizessen. Információink szerint van olyan település, amely egyelőre nem akar peres úton érvényt szerezni ennek a követelésnek, amíg az önkormányzati feladatellátást nem veszélyezteti a bevételkiesés, azonban fenntartják a jogot, hogy megtehessék. Legalábbis akad olyan település, ahol megszavazták az ITM által kért, a fentieket is tartalmazó nyilatkozatot. 

Egyébként az ingyenes vagyonátadásról szóló törvénymódosítást követően több tárcával is egyeztetéseket kezdeményezett a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége – mivel ezt a területet a 2010 előtt létezett Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megszüntetése óta több minisztérium is felügyeli, így a Belügyminisztérium, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, és a nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter hivatala is érintett. Az érdekképviselet azt javasolta, hogy az önkormányzati tulajdonú víziközmű-társaságoknál is az állami tulajdonúakhoz hasonló mértékben kompenzálják a működési veszteségeket, továbbá szükség lenne egy tíz éven át működő, évi hatvanmilliárd forintos felújítási alapra, hogy a vezetékhálózat legkritikusabb állapotú, legnagyobb vízveszteséget produkáló részeit rekonstruálni lehessen. Egyelőre várják a kormány reakcióját.

Az Alföldvíznél úgy vélik, hogy minden megoldás, így a TÖOSZ kompenzációs javaslata is megoldást jelentene a cég gazdasági helyzetére csakúgy, mint az ágazat többi – támogatásban eddig nem részesülő – szolgáltatójának is.

A cégnél mindenesetre úgy látják, hogy 2021. december 31-ig feltétlenül döntéseket kell hozni annak jövője érdekében.

(Borítókép: Az Alföldvíz Regionális Víziközmű-szolgáltató Zrt. munkatársa az utóülepítő medence beállításait végzi Gádoros új szennyvíztisztító telepén 2013. szeptember 25-én. Fotó: Rosta Tibor / MTI)