Oszkár
20 °C
29 °C

Zártkertje van? Erről tudnia kell!

D ATI20210205038
2021.07.13. 18:39
A zártkertek agrárhasznosítását segítenék a duplájára emelt, útépítésre, villamosításra, vadkárelhárításra fordítható támogatásból. Az önkormányzatok 5 milliárd forintos keretre pályázhatnak.

A zártkertek fejlesztésében érdekelt önkormányzatok már tanulmányozhatják a Zártkerti Revitalizációs Program pályázati felhívását, melyre 2021-ben 5 milliárd forintot különített el a költségvetés – jelentette be Nagy István agrárminiszter. Az Index érdeklődésére hangsúlyozta, hogy

a helyhatóságok beruházásaival alapvetően egy hagyományos agrártevékenység megőrzését, az elhanyagolt zártkertek új életre keltését kívánják támogatni, és nem a lakhatási problémák miatt kényszerűségből a zártkertek népességnövekedése okozta problémákat orvosolni.

Úgy fogalmazott, az említett mintegy 200 ezer hektárnyi területen az önkormányzatok segítségével még megőrizhető, újjáéleszthető az az évszázadok óta értéknek tekintett termelési kultúra, amelyek a szőlőhegyeken, gyümölcsösökben, az egykori mezővárosok határában kialakult. A miniszter szerint e területek megőrzése, fejlesztése segít megtartani a helyi közösségeket, az újrainduló – lehetőség szerint őshonos és tájfajta gyümölcsfák és szőlők telepítésével járó – gazdálkodás az önellátás mellett a kézműves helyi termékek előállítását, piacra jutását is segítheti.

Azt, hogy lenne honnan visszajönnie a magyar kertkultúrának jól jelzi, hogy a Központi Statisztikai Hivatal által kertként nyilvántartott területek nagysága nemcsak a rendszerváltás előtti rekordszintről esett vissza épp, hogy észrevehetővé, de az elmúlt tíz évben is folyamatosan zsugorodott, gyakorlatilag megfeleződött. Míg a zártkert lényegében véve földhivatali fogalmi kategória, addig a KSH definíció szerint azt érti kert művelési ág alatt, hogy az a gazdaság többi részétől elkülönített vegyes hasznosítású, rendszerint ház körüli terület. 1949-ig tartalmazta a gyümölcsös művelési ág területét is. 1995-től csak a gazdasághoz tartozó személyek fogyasztására termesztett növények területét (konyhakert) jelenti, innen értékesítésre csak az esetleg képződő – kis mennyiségű – fölösleg kerülhet.

Teljesen más termelési kultúrát, szociológiai hátteret, társadalmi gazdasági feltételeket jelentett a hosszú idősorok alapján az 1980-1991 közti időszak, a hétvégi házak, telkek aranykora: az időszak elején a KSH szerint a belterületi kerteket is beleértve 291,4 ezer hektáron zajlott ilyen jellegű agrártevékenység, a végére már több mint 341 ezer hektáron. A kilencvenes évek módszertani, nyilvántartási változásai nehezítik az összehasonlítást, de az tény, hogy miközben az mezőgazdasági termelésre használt terület is csökkent közel 6,5 millió hektárról 5,3 millió hektárra, ezen belül leginkább a kert művelési ágba tartózó területek estek vissza.

2010-re a rendszerváltás előttihez képest már csak 81,5 ezer hektárnyi kertet tartott nyilván a KSH, 2019-re pedig már csak 38,6 ezer hektárnyit.

Mindeközben a művelés alól kivett területek nagysága 1990 és 2019 között 1,067 millió hektárról 1,9843 millió hektárra nőtt. Vagyis lényegében beépült, lakó és ipari épületekké, területekké vált. 

Azt pedig, hogy a támogatás az agrárbiodiverzitás fenntartásához, és a termelés életben tartásához járuljon hozzá, elsősorban az garantálja, hogy nem az egyes egyéni gazdák, kerttulajdonosok pályázhatnak, hanem az önkormányzatok, amelyek eldönthetik, hogy milyen fokú infrastruktúra fejlesztésbe vágnak be a zártkerti részeken, ezzel is szabályozva a népesség alakulását, másrészt az egy önkormányzat által elnyerhető maximális összeg is behatárolja, hogy mekkora fejlesztés valósulhat meg – hangsúlyozta Nagy István. Mindezzel kapcsolatban V. Németh Zsolt, a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyes helyhatóságok dönthetnek ugyan úgy, hogy az összeérő belterületi és zártkerti területeken nagyobb mértékben engedik a betelepülést, azonban akkor már ehhez kell igazítani az infrastrukturális feltételeket is, legyen szó útépítésről, közművesítésről, villamosenergia-hálózat kialakításáról.

Az önkormányzatok a Herman Ottó Intézet honlapján megnyíló pályázati felületen augusztus 8-án benyújthatják, szerkeszthetik, augusztus 9-15 között, reggel 8 órától éjfélig, vagy a források kimerüléséig pedig véglegesíthetik a pályázataikat.

Egy-egy zártkerti térség fejlesztésére több programelemet is választhatnak a helyhatóságok, ám legfeljebb 25 millió forintot nyerhetnek el az önerő nélküli, vissza nem térítendő támogatásból, amelyet ráadásul 100 százalékos előlegként kaphatnak meg, utólagos elszámolás mellett 

– ismertette a részleteket Nagy István.  A támogatás utak rendbetételére, vízvételi helyek és vízvezetékek létesítésére, villanyhálózat kiépítésére, vadkerítések telepítésére is kiterjed.

Az önkormányzatok ezen felül maguk is vásárolhatnak a keretösszegből zártkerteket, igaz, utóbbi pont csak más programelemmel együtt választható és legfeljebb 5 millió forintot igényelhetnek egy-egy védelemre, fejlesztésre érdemes présház, pince megvásárlására – tette hozzá V. Németh Zsolt.

  • Útfelújításra egyébként pályázatonként legfeljebb 18 millió forint,
  • elsősorban kisfeszültségű villamosenergia-hálózat kiépítésére maximum 25 millió forint nyerhető el.

A mezőgazdasági célú vízkivételi lehetőség megteremtése egyébként kútfúrásra fordítható támogatást takar, de ahol lehetőség van a belterületi vízvezeték hálózattal összekötni, abból is megoldható. V. Németh Zsolt szerint meglévő nagyvárosi kertek, közösségi kertek fejlesztésére is pályázhatnak az önkormányzatok, bár értelemszerűen nem ez a pályázat fő fókusza. A politikus szerint fontos célja a pályázatnak az őshonos és tájfajta gyümölcsösök létesítésének támogatása mellett az is, hogy  megmaradjanak a hagyományos építésű pincesorok, boronaházak, régi kápolnák, útmenti feszületek is, ezért utóbbiak felújítására is lehet dotációt kérni. 

Az önálló zártkerti program keretében eddig összesen 432 pályázatot támogattak összesen több mint 4,3 milliárd forint összegben.

2019-ben a legtöbb támogatott pályázat, 58 darab Zala megyéből érkezett, Vas és Békés megyék 21-21 nyertes településsel holtversenyben a másodikok, Somogy pedig 19 önkormányzati fejlesztéssel a képzeletbeli dobogó harmadik fokára fért fel. Pest megye 11 zártkerti településrésze kapott ebben az évben támogatást, míg 2017-ben 18 pályázatot támogattak ebből a térségből, és egyet Budapestről. 

(Borítókép: Az édes nemes borok egyik alapját a zéta szőlőt metszik a Várhegy dűlőben Bodrogkisfalud határában 2021. február 5-én. Fotó: Balázs Attila / MTI)