Lehel
17 °C
27 °C

Az ősszel még magasabb lehet az infláció

DSC5293
2021.07.14. 18:09
A Raiffeisen elemzői 6 százalékos növekedést és éves átlagban 4,7 százalékos inflációt várnak a magyar gazdaságtól 2021-ben. Az Egyesült Államokban évtizedek óta nem látott növekedés jöhet, míg az euróövezetben az első két negyedév makroadati a vártnál kedvezőbben alakultak, így igen jók a világgazdasági kilátások, köszönhetően elsősorban a vártnál gyorsabb nyitásnak.

Nem változtatott idei prognózisán a Raiffeisen, továbbra is 6 százalék körüli GDP-növekedést várnak 2021-re, míg jövőre 5,5 százalékos lehet a bővülés mértéke – erről Török Zoltán, a bank vezető elemzője beszélt egy szerdai sajtótájékoztatón. A harmadik negyedévre összeállított prognózisuk szerint a viszonylag korai magyar gazdasági újranyitás és az állam fokozott szerepvállalása a korábban feltételezettnél is gyorsabb növekedést eredményez.

Török szerint a magyar feldolgozóipar teljesítménye nagyon jó, támogatni tudja a válságból való kilábalást.

Nyáron elérjük azt a szintet, amit a válság előtt tudtunk, tehát összességében jók a kilátások

– összegzett Török Zoltán. Úgy véli, hogy a negyedik hullám gazdasági hatásai már nem lesznek olyan jelentősek – ha lesznek –, mint a harmadik hullámban voltak.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy a kormány keresletélénkítő gazdaságpolitikájának van egy kevésbé pozitív vonzata is: „a magas nyomású gazdasági mintázat visszatérése az amúgy is világszerte emelkedett inflációs környezetbe hoz további árfelhajtó hatásokat”. A jegybank pedig többek között emiatt is kényszerült a kamatemelési ciklus megkezdésére. Felhívta a figyelmet, hogy egyébként a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kommunikációjában is szerepel, hogy a monetáris politika 1-1,5 éves időhorizontján jó esély van arra, hogy elérjük a 3 százalékos inflációs célt, tehát 2022 második felére meglehet az MNB célja, így ilyen értelemben szerinte akár azt is mondhatná a jegybank, hogy nem kell kamatot emelni, mert elérhető távolságban a cél.

A jegybanki alapkamat alakulása 2010 óta
Infogram

Török szerint mégiscsak szükséges az újabb kamatemelés, mert a forint kismértékű erősítése, stabilabbá tétele kellhet ahhoz, hogy ez az inflációs cél elérhető legyen. Az év végére 1,2 és 1,8 százalék közé várják az alapkamat szintjét – az elemző szerint az MNB is abban érdekelt, hogy minél kevesebbet kelljen emelni –, míg a forint árfolyama az euróval szemben 350 körül alakulhat.

Az inflációról szólva elmondta, hogy

novemberben akár 5,7 százalékra is felkúszhat a fogyasztói árak emelkedésének mértéke,

addig 4,8-4,9 százalékos inflációt prognosztizálnak. Éves átlagban pedig 2021 egészében 4,7 százalékos inflációt várnak, jövőre pedig 3,8 százalékosat.

A napokban Varga Mihály pénzügyminiszter egy interjúban arról beszélt, hogy Brüsszel sem tudná elgáncsolni a magyar gazdaságot, mert szerinte uniós források nélkül is 6 százalék feletti növekedés lehet 2021-ben. Ezt osztja Török Zoltán is, ugyanis az idei évben 327 milliárd forint érkezne az EU-tól, ami kevesebb mint a GDP 1 százaléka, de szerinte arra, hogy egyetlen cent se érkezzen Brüsszelből, minimális az esély.

Mi a helyzet az USA-ban és az euróövezetben?

Az Egyesült Államokban a nehézségekkel teli első félévet követően stabilabb második negyedéves növekedést várnak a Raiffeisen elemzői. Blahó Levente elmondta, hogy

az USA növekedése az idén bőven 6 százalék felett lehet (6,6 százalékot várnak), ami 1984 óta nem látott mértékű növekedés lenne.

Elmondta, hogy a Fed nem tervez monetáris szigorítást a következő másfél évben, a piac pedig 2023 elejére vár kamatemelést. Blahó úgy véli, hogy a havi 120 milliárd dolláros mennyiségi lazítás ilyen növekedés mellett szerinte már nem szükséges.

Kiemelte, hogy minden várakozást felülmúlt a keddi inflációs adat: júniusban 13 éve nem tapasztalt ütemben, 5,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az Egyesült Államokban. Ugyanakkor hozzátette, hogy a Fed nem aggódik az infláció miatt, mert ezt a megugrást átmenetinek gondolja.

Az olajárakról szólva elmondta, hogy ugyan voltak ellentétek az OPEC+ legutóbbi, júliusi ülésén, de úgy fest, marad a jelenlegi megállapodás és továbbra is visszafogják a kitermelést, ami párosul egy növekvő kereslettel a koronavírus-járvány harmadik hullámának lecsengése utáni nyitás miatt. Blahó szerint a jelenlegi, 75 dollár körüli olajárak megfelelőek a kőolajtermelő országoknak, de 1 éves időtávon már jelentősebb olajárcsökkenést vár, szerinte 60 dollárig csökkenhetnek majd az árak.

Pálffy Gergely arról beszélt, hogy az euróövezet gazdasági teljesítménye a második negyedévben túlszárnyalta az eddigi várakozásokat,

éves szinten pedig 5 százalék körüli növekedést várnak az euróövezetben,

ahogy jövőre is hasonló mértékben bővülhet a GDP – ez nagyjából egyébként ugyanaz, mint amennyit az EKB is vár. Az infláció ugyanakkor nem okoz akkora gondot, mint például az USA-ban: a valutaunióban hosszútávon 1,5 százalékot várnak.

Összességében minden várakozást felülmúltak a fontosabb makroadatok az elmúlt két negyedévben: a GDP, a különböző beszerzésimenedzser-indexek, vagy épp a beruházási ráták tényadatai mind-mind meghaladták a korábbi prognózisokat.

Alapvetően nagyon jók a kilátások

– tette hozzá az elemző.

(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)