Még várat magára, de hamarosan jön a húsáremelkedés is

Az állattartók jövedelmezőségét már eddig is megviselte a tavaly óta soha nem látott magasságban tanyázó takarmányár, azonban az aratás előrehaladtával már biztos, hogy a következő évben is ez határozza meg alapvetően a működésüket. Korábban ugyanis még soha nem fordult elő, hogy kombájn alól is akár 61-62 ezer forintos tonnánkénti áron lehetett volna értékesíteni például a takarmánybúzát, márpedig erre az idén országszerte több helyütt is volt példa. A gazdák azonban a hasonlóképp dinamikusan emelkedő önköltség mellett azért sem feltétlen boldogok, mert

• előbb az aszályos időjárás és a rekordmeleg vitt el a becslések szerint legkevesebb félmillió tonna potenciális termést – és így várhatóan 4-4,5 millió tonna körül alakulhat a betakarított mennyiség –,
• majd pedig a hőhullámoknak véget vető viharok hátráltatták, lassítják a betakarítást, és esetenként rontják a termés minőségét.

A kukoricatermést ugyan még korai megjósolni, azonban az alföldi termőtájakat sújtó aszály eleve rontja a jó termés esélyét. A világpiaci árak és a kínai kereslet alakulása pedig továbbra is magas takarmányárakat jelez előre. 

Mindez egy eleve 3 éve hullámvasúton lévő sertéságazat működését nehezíti tovább, amely előbb egy 50 százalékos élősertésár-emelkedést követő 30 százalékos áresést, majd egy újabb 25 százalékos drágulást követő újabb árcsökkenést próbál kigazdálkodni.

A hazai sertéspiacon ugyanis egyelőre még az élő sertés felvásárlási árába sem épült be teljes mértékben az elmúlt évben 50 százalékkal emelkedő takarmányár, a feldolgozói átadási árakról nem is beszélve

 – mondta az Index érdeklődésére Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) társadalmi elnöke. Egyébként a sertéstartók önköltségének mintegy 70 százalékát adja a takarmányok ára.

Az élősertés-árak 2021. első negyedévi, mintegy 25-27 százalékos drágulása lényegében a német–kínai relációjú húsexport összeomlását követő időszak nyomott árainak korrekciója volt, aztán pár havi stagnálást követően a német piaccal együtt mozogva csökkenni kezdtek az árak Magyarországon is. Június végén még közel 511 forint volt a kilogrammonkénti termelői ár hasított meleg súlyra számítva, július első hetére azonban 496,6 forintra mérséklődött az Agrárgazdasági Kutató Intézet friss élő állat és hús áráról szóló jelentése szerint. Azaz az élősertésért kilogrammonként 412,7 forintot kaptak a gazdák június végén, ami 401,13 forintra mérséklődött egy héttel később.

A jelentés uniós kitekintésében az áll, hogy májusban tovább mérséklődött a vágósertés hasított súlyra számított termelői ára Németországban, jellemzően 1,54 euró/kilogrammos árról 1,48 euróig, de a többi meghatározó piacon, mint a holland, a dán vagy a francia, szintén inkább lefelé mozogtak az árak. Ahogyan nagyjából azóta is tapasztalható – jegyezte meg Éder Tamás. 

Ebben közrejátszik az is, hogy a járvány miatti lezárások az oltási kampányok előrehaladtával sem feltétlenül oldódnak jó ütemben a koronavírus delta-variánsának terjedése miatt. Vagyis a vártnál lassabb az éttermi-szállodai-közétkeztetési szektor talpra állása, és a kontinensen belüli turizmus visszatérése is várat magára. Ráadásul az elnök szerint a Covid utóhatásának tudható be az is, hogy a vártnál gyengébb volt a foci-Eb alatti és az olimpiára várható sertéshús-, húskészítmény-kereslet, de nyomott a grillpiac is egy normál évhez képest. 

Jelentősebb hatásnak tűnik azonban, hogy nyár elejére eltűnt a korábbi masszív kínai sertésfelvásárlási volumen az európai piacról – vélhetően azért, mert helyreállt az ottani sertés-előállítás az afrikai sertéspestis és a Covid miatti kényszervágások után –, kisebb túlkínálatot hagyva a kontinensre – mondta Éder Tamás. Ez főleg az afrikai sertéspestis németországi megjelenését követően a korábbi német exportpozíciókat átvevő spanyol húsipart viseli meg,

Mindez azzal párosul, hogy a sertéshúsok fogyasztói árában 2020 második félévében mintegy 10 százalékos árcsökkenés volt, az idei első félévben pedig kisebb hullámzás mellett gyakorlatilag stagnálás tapasztalható, és ez nehezíti a termelők és feldolgozók költségemelkedéseinek elismertetését is – mondta Éder Tamás. Szavai szerint azt még nem lehet felmérni, hogy az elsősorban a lokális vendéglátást és közétkeztetést kiszolgáló mikro-, kis és közepes méretű feldolgozók közül hányan vészelték át az elmúlt egy évet, illetve mekkora részüknek van esélye túlélni a következő hónapok nehézségeit. A jellemzően a kiskereskedelmi láncokat kiszolgáló nagyobb szereplőket annyira nem viselte meg a járvány, mivel a horeca-szektor kieső keresletének egy része átvándorolt a kiskereskedelmi szegmensbe az otthoni főzés felfutásával.

A láthatóan tartósan magasan maradó takarmány- és egyéb költségek miatt azonban továbbra is áremelési kényszerben van az ágazat minden szereplője, ami a következő hónapokban várhatóan megjelenik a fogyasztói árakban is

– tette hozzá Éder Tamás. 

(Borítókép: : Egy férfi saját hentesüzletében dolgozik Spanyolországban 2020. július 30-án. Fotó: Eduardo Parra / Europa Press / Getty Images)