Megint érik a dinnyebotrány

Az időjárás okozta termesztési nehézségek ellenére bizakodva vágtak neki a termelők a 2021-es dinnyeszezonnak, azonban alig egy héttel a szezonkezdet után már beszéltünk olyannyira nekikeseredett termelővel is, aki 40 év után jövőre inkább már feladná a dinnyetermesztést, olyan erőfölénnyel szembesült. Miután ugyanis

ami messze nem elég az önköltségre, érdekes módon megrendelést már nem kapott a korábbi partner kiskereskedelmi lánctól. Az összekészített áruja pedig egyelőre a raktárban várja a sorsát. Úgy fogalmazott, hogy a 101 forintos átvételi ár áfával terhelten épp kiadja az akciósat, szóval a dinnye ismét olyan vevőcsalogató termék lett idén is, amelyen épp nem keres a lánc, a termelőt viszont extrémen sújtja, miután a nyár eleji aszály már megfelezte a várható hozamot, amit aztán még a júliusi viharkárok tovább mérsékeltek. 

A fentiek után értelemszerűen nem vállalta névvel a nyilatkozatot, azt viszont elárulta, hogy az adott helyzet részben amiatt állhatott elő, hogy a békési termőtájakon épp exportpiac vesztés miatti krízis van, ezért az eddig külpiacra vitt termés is a belföldit nyomja. Élelmes, és a legkevésbé a piac hosszú távú fennmaradásában, stabil működésében, vagy épp a fogyasztók minőségi termékkel való ellátásában érdekelt „kereskedők” pedig kihasználják a termelők eladási kényszerét, azt, hogy 40-50 forint körüli áron próbálnak szabadulni a terméstől. 

Mindez nagyon messze van attól, hogy az Agrárgazdasági Kutató Intézet friss, eheti zöldség-gyümölcspiaci jelentésében még az olvasható, hogy július 12-18. között a hazai csíkos héjú, magvas görögdinnyét 200 forint/kilogramm, a gömb-sötétzöld típust 230 forint/kilogramm termelői áron kínálták a Budapesti Nagybani Piacon. A görögországi és az olaszországi csíkos héjú görögdinnye ára pedig 163 forint/kilogramm körül alakult ugyanekkor.

Szóval hagyományosan jelentős importnyomással indult ez a szezon is, bár az némi reményt adott a még megmaradt termelőknek, hogy idén a tavalyinál 16 százalékkal magasabban, 390 forintos kilogrammonkénti árral lépett piacra még a KSH mérése szerint is júniusban. Ugyanakkor a júniusi szárazság még az öntözött területeken is csökkentette a várható hozamokat, amelyeket a júliusi viharok, illetve jégverések tovább mérsékeltek.

Az egyik leginkább sújtott térségben, az Ormánság sellyei központú, nagyjából 120 hektárnyi termőtáján a szárazság 20 százalékkal vetette vissza a várható termésmennyiséget, leginkább súlyveszteségben jelentkezve

– mondta az Indexnek Horváth Béla, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének alelnöke. Volt olyan termelő Drávaiványiban, akinek a teljes, 3,5 hektáros dinnyeföldjét elverte a jég, és az augusztusra időzített termésből egyetlen ép dinnyéje nem maradt, viszont 10 milliós kára keletkezett.

Pontos összesítés nincs a térség termelőinek okozott terméskiesésről, de úgy számolnak, a jégkárok miatt 5-10 százalék közötti hozamcsökkenés lesz a szabadföldi területeken. Ennél sokkal nagyobb kárt okoz, hogy a térségben a hét elején két nap alatt 120-140 milliméternyi eső esett, sok helyütt elöntve, víznyomásossá téve a földeket. Ugyan az alelnök szerint már sokat száradt azóta, azonban a későbbre ütemezett érésű, és most eliszapolódott földeken nem fejlődik optimálisan a növény sem – borítékolható a 10-15 százalékos hozamveszteség –, tartós víznyomás esetén pedig el is pusztul.

Vagyis ahol előzetesen hektáronként 60 tonnás termést vártak, ott most jó, ha 40 tonnát le tudnak szedni, épp ezért nagyon jó árak kellenének ahhoz, hogy a hektáronként akár 2 millió forintos önköltségen túl még az amortizációra és a fejlesztésekre is költeni tudjon a gazda

 – mondta Horváth Béla. Szavai szerint a térség megmaradt termelőinek igen jelentős része inkább saját maga értékesíti a termését különféle Balaton környéki és nyugat-dunántúli piacokon, vagy pedig közvetlenül a Balaton melletti kereskedőknek adják el. Ő maga kiskereskedelmi láncnak szállít be, úgy fogalmazott, hogy az a mostani árszint, amelyet ki tudott alkudni a saját nevével címkézett, görögdinnyére, az még elfogadható. Horváth Béla szerint hosszabb távon ez lehet egy járható út, hogy ő lényegében a saját nevével szavatolja a jó minőséget. Úgy látja ugyanis, hogy mint minden élelmiszer, ez is bizalmi termék, és a fogyasztó a megbízhatóan jó minőségért hajlandó többet fizetni. Szerinte egyébként a 200 forint körüli fogyasztói áraknak elfogadhatónak kellene lenniük 2021-ben a vásárlók számára is.

A termelőket tömörítő Magyar Dinnyetermelők Egyesülete a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közös közleményében egyébként már a szezon kezdetekor felhívta a kiskereskedők figyelmét, hogy nem lenne szerencsés, ha az import dinnye akciózásával – lévén jelentős mennyiségű olasz, drágább dinnye ragadt bent a nagykereskedelemben – levernék az árakat a magyar dinnye érkezésére. Ez ugyanis a hazai termesztést és ellátást hosszú távon is veszélyeztetné.

Az elmúlt 30 évben egyébként igen hektikusan változott a dinnye termőterülete, a csúcs 2003-ban volt 11,9 ezer hektárral, azóta azonban folyamatos a visszaesés a KSH szerint, és 2019-ben már csak 5123 hektárról takarították be a nyár slágerzöldségét. Idén a NAK felmérése szerint 3500 hektárról szednek dinnyét a termelők. 

Hétről hétre esik a dinnye ára

Míg a fogyasztók egyelőre 198-400 forintos kilogrammonkénti görögdinnye árakkal találkoznak a budapesti piacokon, a kiskereskedelmi láncoknál a hét második felétől érvényes akciós árakban már jelentős szóródás van – természetesen a görögdinnye fajtájától, magszegénységétől, illetve speciálisan kisméretétől függően.

a hónapok óta rekordokat döntögető infláció miatt még a szokottnál is árérzékenyebb fogyasztót.

Az Index gyűjtése szerint a legalacsonyabb  kilogrammonkénti 129 forintos  akciós árral az Aldinál hirdetik a dinnyét, míg a Tesco a hagyományos csíkos dinnyét 139, a Lidl a magszegény verziót 149, a Penny a hagyományos fajtát 149, a CBA 179 forintért kínálja. Az Auchan a magszegény dinnyét 188, a Tesco 189 forintért hirdeti. Utóbbi lánc egyébként már a szezon indulásakor sietett leszögezni, hogy elkötelezett a magyar termelők mellett és hosszú távú együttműködésre törekszik, valamint hogy a hazai 6-7 ezer tonnás értékesítés mellett a régió országaiba további 7-8 ezer tonnányi magyar dinnyét exportál is. 

Az út menti árusoknál még ennél is nagyobb eltérésekkel találkozni. Az árspriált azonban még a múlt héten, július közepén a Penny indította be, a magyar dinnyeszezon nyitását követően ugyanis az ott elérhető 149 forintos kilogrammonkénti ár volt a legalacsonyabb.

Az egyelőre megjósolhatatlan, hogy hova fut ki az idei dinnyeszezon: egyrészt kegyes lesz-e  az időjárás a termelőkhöz, biztosítva az optimális feltételeket a szezon szeptemberig való elhúzásához, másrészt, hogy meddig süllyed a termés fogyasztói ára, és hogy az abból visszaszámolt termelői ár a költségek levonása után megtartja-e a dinnyeföldön a gazdákat. Mert kétségtelenül egyszerűbb búzát termeszteni, ami ráadásul idén már aratáskor tonnánként több mint 60 ezer forintos felvásárlási árat adott. A jó és olcsó dinnyére vadászó fogyasztó pedig végképp hoppon marad. 

 (Borítókép: Karip Tímea / Index)