Mától már csak Budapesten van állami egyetem
További Gazdaság cikkek
- Visítozva rohant a NAV egységei elől a Reszkessetek, betörők! sztárja
- Mind elbuktuk, pedig százmilliókat ért volna ez a hat szám
- Nincs több pánik a törött kütyük miatt: itt a MediaMarkt válasza
- Újraindult az olajszállítás a Barátság kőolajvezetéken
- Munkaidőn kívül buktatott le egy adóellenőr egy karácsonyfadíszeket áruló vállalkozót
A már korábban modellt váltott tíz egyetemhez augusztus 1-ével csatlakozik
- a Budapesti Gazdasági Egyetem,
- a Debreceni Egyetem,
- a Dunaújvárosi Egyetem,
- a Magyar Táncművészeti Egyetem,
- a Nyíregyházi Egyetem,
- az Óbudai Egyetem,
- a Pécsi Tudományegyetem,
- a Semmelweis Egyetem,
- a Szegedi Tudományegyetem
- és a Testnevelési Egyetem.
Ez azt is jelenti, hogy a 64 magyarországi felsőoktatási intézmény közül mindössze hat – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Eötvös József Főiskola – marad állami kézben – írta korábban az Eduline. Ezek közül pedig csak egy – az Eötvös József Főiskola – van vidéken, egészen pontosan Baján, így augusztustól az összes állami egyetem Budapesten működik.
Az Országgyűlés idén áprilisban döntött arról, hogy a felsőoktatási intézmények fenntartói jogait közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak adja át – írja vasárnapi közleményében a felsőoktatásért is felelős innovációs tárca (ITM). A minisztérium szerint
az átalakulás az intézményi működés rugalmasságát növeli, így a jövőben az intézményeket fenntartó alapítványok a mindenkori kormányzattól független, magánjogi formában biztosítják közvetlenül vagy az általuk fenntartott intézmények útján a közfeladatok magas színvonalú ellátását.
A tárca szerint a kiszámíthatóbb működési környezetnek köszönhetően az intézmények gyorsabban és hatékonyabban reagálhatnak a változó gazdasági igényekre. A modellváltó egyetemek a helyi társadalmi élet, az értelmiségképzés és a gazdaságfejlesztés motorjaiként biztosíthatják a képzési, kutatási, innovációs, művészeti, sport- és kulturális szolgáltatási hátteret régiójuk és Magyarország versenyképességének növeléséhez.
A több erőforrás, a vonzóbb munkavállalói helyzet, a teljesítményalapú előmenetel, a jobb infrastruktúra, a magasabb követelmények vezetnek majd el a minőség javulásához. A magyar egyetemek előrébb léphetnek a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban. 2021. szeptembertől több mint 180 ezer hallgató, az egyetemisták közel 70 százaléka tanul modellváltó intézményben – olvasható az ITM közleményében.