Átalakult az uniós báránypiac, és ebből végre mi is profitálunk

B  OB20210419014
2021.08.25. 17:36
Extrém keresletet jelentett a brexit miatti árukiesés és az alapvetően új-zélandi bárány- és juhhús importcsökkenésének együttes hatása az EU belső piacán. Ám kérdéses, hogy három–öt éves távlatban mennyire tudja növekedésre használni a kínálkozó lehetőséget a magyar juhtenyésztés.

Az elmúlt években tapasztalt kismértékű juhhúsfogyasztás-bővülési trendet megtörte a tavalyi, sok szempontból rendhagyó piaci folyamatokat elindító év, épp ezért vár javulást a belföldi fogyasztást immár negyedik esztendeje uniós marketingtámogatással ösztönző Juh Terméktanács az éttermi báránynapoktól. Az elmúlt időszakban rendre 30-35-38 dekagrammos éves egy főre eső magyar bárány- és juhhúsfogyasztás ugyanis 2020-ban mintegy negyven százalékkal visszaesett, részben amiatt, hogy az éttermek és vendéglátóhelyek időszakosan bezárásra kényszerültek a járvány miatt.

„Nagyjából évi 15-20 dekagrammnyi átlagos fogyasztás köthető a vendéglátáshoz, de a tavalyi trendváltozásnak nem ez volt a fő oka, hanem az európai piacon a brexit és a kínai bevásárlások felfutása miatt tapasztalt extrém kereslet, ami a kiemelkedően jó felvásárlási árak miatt gyakorlatilag minden mozdítható jószágot kiszívott az országból” – mondta az Indexnek Kukovics Sándor, a Juh Terméktanács ügyvezető igazgatója. Ekkora piaci vákuumra az elmúlt húsz évben nem volt példa.

A brexit miatt a piacról kieső brit bárányokat ugyanis a hagyományos importőrök, az ausztrál és az új-zélandi farmerek sem pótolták. Utóbbiak számára ugyanis még mindig jobban megéri a vámkedvezmények miatt akár olcsóbban is Kínába exportálni, mint az igényes uniós piacra. Emiatt azonban 2020-ban abszolút hiány volt az uniós báránypiacon, és megérte a magyar termelőknek is a párhetes életkorban értékesített könnyű bárányról némi továbbtartással, hizlalással átállni a nehézbárányra.

Az utóbbi súlykategóriába tartozó állatok kivitele negyven százalékra ugrott az élőállatexporton belül 2020-ban 

– ismertette a piaci változásokat Kukovics Sándor. Az elmúlt években az élénkülő kereslet hatására kezdett megváltozni a hazai juhállomány is: a korábban száz százalékban a gyapja miatt értékes merinófajta tartása visszaszorulóban van a húsfajták javára, így a merinók aránya hetven százalék körüli szintre csökkent. 

Az idén az aszály miatti költségemelkedést leszámítva hasonlóan jó évük van a hazai juhászoknak az export miatt: maradt az élénk európai kereslet és a magas felvásárlási ár is – mondta az ügyvezető igazgató. Az uniós bárány- és juhhúsimport 25 százalékkal esett vissza 2021 első félévében az előző év azonos időszakához képest. A szakember arra számít, hogy

a következő három–öt évben is kitarthat a kedvező piaci helyzet, mivel egyetlen európai versenytárs sem tudja ezt a piaci rést többlettermeléssel betölteni.

A francia juhtartók a kismértékű termelésnövelés ellenére is mindössze a belföldi fogyasztásuk 50-55 százalékát elégítik ki. A spanyol ágazat pedig a 2008-as válságot követő tömeges munkanélküliség és vásárlóerő-csökkenés miatt folyamatos zsugorodásban van, és ugyan a hazai kereslet 140 százalékának megfelelő juhhúst állít elő, a belföldi fogyasztáson felüli mennyiséget elsősorban Észak-Afrikában és a Közel-Keleten, valamint Hongkongban értékesítik. A német juhágazat pedig mindössze negyven százalékban fedezi az ottani fogyasztást. Ez utóbbi egyre növekvő jelentőségű piacot jelent a magyar tenyésztőknek.

De nemcsak a kínálati oldal változott, hanem az európai fogyasztói szokások is, mivel a hagyományos húsvéti, augusztusi és karácsonyi fogyasztási csúcsokhoz képest már év közben is többször szeretne jó minőségű bárányhúst az európai vásárló. A hazai gyakorlat szerint előállított, két-három-négy hónapos korban levágott bárányok húsa ugyanis az idősebb, legeltetett jószágok vörös húsához képest közelebb áll a baromfifélék fehér (mellhús) húsának minőségéhez, viszont a juhászok szerint az élettani hatásai annál kedvezőbbek. 

Báránynapok az éttermekben

A Juh Terméktanács a spanyol társszervezettel (INTEROVIC) közösen elnyert uniós támogatásból szervezett fogyasztásösztönző és lakossági tájékoztató és népszerűsítő kampány keretében idén augusztus 28–29-én, illetve szeptember 24–25-én megtartandó báránynapokkal elsősorban a fiatalabb városi népességet szeretné megszólítani. Kukovics Sándor szerint a csatlakozott éttermekben különleges, bárányhús felhasználásával készülő ételeket lehet majd kóstolni. Az augusztus végi időpontra már több mint 25 étterem jelentkezett be az ország minden pontjáról, de egészen az utolsó pillanatig csatlakozhatnak a vendéglátóegységek. Bíznak benne, hogy a csatlakozó éttermek száma meghaladja a tavalyi értéket (56 étterem). Az éttermek listája a terméktanács honlapja mellett az akció közösségimédia-oldalán, illetve hivatalos oldalán is elérhető. Utóbbin egyébként a juhhúsfogyasztás élettani, a legeltető állattartás környezetre gyakorolt hatásairól, fenntarthatósággal kapcsolatos tudnivalói mellett az elkészítés mikéntjéről is felvilágosítást kaphatnak az érdeklődők, változatos gasztronómiai hagyományokba bevezető receptekkel együtt.

Mélyül a hazai juhászat válsága

Bővülni tehát lenne hova, ennek ellenére a magyar juhállomány továbbra is zsugorodik. A Központi Statisztikai Hivatal legutóbb júliusban tette közzé a szokásos féléves állatállomány-jelentését, amely szerint 958,3 ezer juh legelt az országban. Ez mind a 2020 decemberi adathoz, mind pedig a 2020 júliusában feljegyzett 979,9 ezerhez képest csökkent. De nemcsak a teljes állomány nagysága zsugorodott, hanem a megújításához szükséges anyajuhállomány is: idén már csak 725,5 ezer egyed gondoskodott az utánpótlásról, míg tavaly ilyenkor még 756,9 ezer anyaállatot tartottak nyilván a KSH-nál. E csökkenéssel az ágazat évtizedes létszámmélypontra jutott. Emellett az ágazat meglehetősen elaprózódott.

Ennél azért valamivel nagyobb a teljes állomány, azonban a hivatalos statisztika csak a kilenc juhnál nagyobb létszámú tenyészeteket monitorozza – mondta az Indexnek Kukovics Sándor. Részben a módszertani változás miatt esett egymillió egyed alá a statisztika, részben azonban amiatt, hogy

folyamatosan hagynak fel az idősebb juhtartó gazdák a tevékenységükkel, és utód híján felszámolják az állományt.

Paradox módon a juhászatok számának csökkenéséhez az utóbbi évek erős török kereslete is hozzájárult – a felszámolt állományok jelentős részét ide értékesítették. Gondot okoz az ágazatban a megfelelő munkaerő biztosítása, és az utóbbi években a ragadozók, köztük az aranysakál kártétele is. De erőteljesen közrejátszott az is, hogy az állami földbérleti, földértékesítési programok lezárultával kialakult tulajdoni viszonyok továbbra is gátat vetnek az ágazat érdemi bővülésének. 2016 után például sok juhtartó esett el az agrár-környezetgazdálkodási támogatásoktól, mindössze a hétezer és pár száz regisztrált juhtartó 20-25 százaléka jutott hozzá ehhez a támogatáshoz az utóbbi években. 

„A juhászat továbbra is erőteljesen támogatásigényes ágazat, az idei jobb árak ellenére sem lenne az uniós és nemzeti támogatások nélkül jövedelmező – mondta Kukovics Sándor. – A 2022–2027 közötti közös agrárpolitikát ugyan teljes mértékben még nem fogadták el, számos részletszabály, nemzeti támogatási elképzelés még formálódik, azonban a jelenlegi információk szerint várhatóan marad az ágazat eddigi támogatási szintje. Mivel azonban a nagyobb árbevételű gazdaságokra vonatkozó támogatásplafont évi százezer eurónál tervezik meghúzni, ráadásul hatvanezer és százezer euró között sávos támogatásmegvonás várható bizonyos mérethatároknál,

ezért az érdemi árutermelésre, növekedésre, fejlesztésre képes nagyobb hazai juhászatok nehéz helyzetbe kerülnek”

 – hívta fel a figyelmet Kukovics Sándor. A kínálkozó piaci rés kihasználására potenciálisan alkalmasabb, tisztán a piacra termelő nagyobb tenyészetek az új támogatási szabályok miatt két lehetőség közül választhatnak: vagy a területalapú támogatások kihasználása felé fordulva felhagynak a tevékenységgel, vagy pedig a meglévő állományukat több gazdasági egységbe apportálják. 

Egyébként a több mint hétezer juhtartó alig tíz százaléka működik társas vállalkozásként, és mindössze 6,5 százalékuk tart háromszáz egyednél nagyobb állományt. A juhtartók 53 százaléka száz egyednél kisebb és mintegy 93 százalékuk háromszáznál kevesebb jószágot nevel. Összevetésképp: egy család eltartását ötszáz–ezer juh termeli meg biztonságosan – természetesen a támogatások összegével együttesen. Az idei aszály miatti takarmánydrágulás is a kevésbé tőkeerős gazdákat viseli majd meg jobban, akik nem tudják önerőből megtermelni, illetve egy-két tételben az éves takarmányszükségletet beszerezni – tette hozzá az ügyvezető igazgató.

(Borítókép: Legeltetési szezon Hortobágyon, Nagyhegyes határában, ahol 270 hektár bérelt legelőn az ősz végéig 1600 merinói juhot legeltetnek 2021. április 19-én. Fotó: Oláh Tibor / MTI)