Drágulnak a lakáshitelek, leginkább a fizetésünk számít kölcsönfelvételkor

A bérek és a lakásárak emelkedésével párhuzamosan a felvenni szándékozott hitelösszegek is nőnek. Jól járt, aki fix kamatozású hitelt vett fel, mert a jegybanki kamatemelések hatására drágulásnak indultak a hitelek.

Júniusban indította el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatemelési ciklusát. Kedden volt a harmadik alkalom, hogy a jegybank emelt az alapkamat mértékén. Ezúttal is 30 bázisponttal növekedett az index, így az alapkamat már 1,5 százalékra nőtt a májusi 0,6 százalékról. Ez 

 Aki most tervez kölcsönkérni a banktól, már drágábban vehet csak fel hitelt, és azoknak is növekedhet a törlesztőrészletük, akik változó kamatozású hitelt igényeltek, és most van a fordulójuk. Az MNB adatai szerint 2020 végén a hitelállomány 59 százaléka volt fix kamatozású, míg 41 százaléka változó kamatozású.

Utóbbiak esetében azok, akiknek most fog átárazódni a hitelük, számíthatnak arra, hogy emelkedni fog a törlesztőrészletük

– mondta a Szabad Európának Forrás Dávid, a Bank360 szakértője. Forrás szerint egy átlagos, 8-10 millió forintos, változó kamatozású jelzáloghitel esetében, amelynek egy százalékkal emelkedik a kamata, néhány ezer forinttal nőhet meg a havi törlesztőrészlet, az emelkedés mértékét ugyanakkor nagyban befolyásolja a hátralévő futamidő. Minél hosszabb idő van még hátra a törlesztésből, annál nagyobb lehet az emelkedés a törlesztőrészlet arányában.

 Minden bank maga határozza meg, mennyiért, vagyis milyen áron kínál hitelt az ügyfeleknek. Forrás Dávid szerint nem teljesen személyre szóló az árazás, általában néhány kategória van, ahová besorolják az ügyfeleket, aszerint hogy mekkora kockázatot jelentenek a pénzintézet számára.

Minél kockázatosabb egy ügyfél, annál drágábban fog hitelezni a bank.

Leginkább ez dönti el, mennyi lesz a hitel ára. A havi törlesztők összege természetesen attól is függ, milyen hosszú a kölcsönszerződés futamideje. Sok polgártársunkat sodorhat hátrányos helyzetbe, hogy a 

Egy pénzintézet meg is tagadhatja az ügyfél hitelkérelmét. Forrás Dávid szerint ez olyan településeken fordulhat elő, ahol nem elég likvid az ingatlanpiac.

Ezek jellemzően kistelepülések. Ha egy bank úgy látja, hogy az adott területen kevés az adásvételi tranzakció, előfordulhat, hogy nem fogadja el fedezetnek a szóban forgó ingatlant

– mondta Forrás.

(Borítókép:  Eladó használt lakást hirdető transzparens a főváros V. kerületében a Váci utca egyik kis mellékutcájában álló régi lakóépület erkélyén 2016. január 27-én.  Fotó: Jászai Csaba / MTI)