Megvalósítható a 200 ezres minimálbér?

Sajátos helyzetet teremtett a 2022-es minimálbérekről szóló egyeztetések előtt az Orbán Viktor miniszterelnök kezdeményezésére indított nemzeti konzultáció eredménye: a válaszadók 94 százaléka ugyanis – nem meglepő módon – támogatta, hogy emelkedjen bruttó kétszázezer forintra a minimálbér. Ezt Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár felhatalmazásként értékelte a Munkástanácsok Országos Szövetsége által a kétszázezres minimálbér realitását megvitató konferencia záró kerekasztalánál. Mint mondta, lényegében mind az esetleges egylépcsős, húszszázalékos emelést sokalló munkáltatóknak, mind pedig az ezt továbbra is kevesellő munkavállalói oldalnak igaza van. A beszélgetés egyik legjobban várt szereplője, a minimálbéres egyeztetések előtt a hangulatot nyilatkozatával felfűtő Parragh László MKIK-elnök elfoglaltságai miatt nem vett részt a beszélgetésen.

Bár Bodó Sándor szerint ma még nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy jövőre már kétszázezer forint lesz a minimálbér. Az államtitkár a beszélgetés során végig nagyon óvatosan és diplomatikusan fogalmazott, elsősorban azért, mert nem minden, a VKF-egyeztetéseken részt vevő szervezet volt jelen, igaz, számos kérdésben nem ismert még a kormányzati álláspont sem. Elvileg ugyanis a VKF munkaadói és munkavállalói, valamint harmadik szereplőként az állam állapodik meg a kötelező legkisebb bérekről, most azonban a nemzeti konzultáció és a választások közelsége miatt sokan kimondatlanul is arra számítanak, hogy már el is dőlt, hogy ennyi lesz jövőre a minimálbér.

Azt egyelőre nehéz felmérni, mivel jár a gazdaság egészére nézve – sőt a konferencia első felében a makroközgazdászok között is vita volt abban, hogy inflációs robbanás és leépítések lesznek, vagy ennyitől még nem rokkan meg a Covidból épp hogy felépülő gazdaság –, hogy egy vagy két lépcsőben emeljenek-e ekkorát a minimálbéren, így a kerekasztal résztvevői az induló tárgyalásokra is tekintettel inkább csak a kockázatokra és mellékhatásokra tudták felhívni a figyelmet. 

Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke szerint a Covid előtt épp sikerült egyensúlyba kerülnie a munkaerőpiacnak a bérekkel, és ezt törte meg a válság. Bár az kiderült, hogy válságállók voltak a bérek, volt reálbér-emelkedés. Ezzel kapcsolatban Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke azt emelte ki, hogy a hatéves bérmegállapodás eredményeképp a minimálbér megközelítette a létminimumot, azonban – látva a környező országok bérdinamikáját – belföldön is jelentősebb emelést sürgetett.

Egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy a bértorlódás miatt sokkal szélesebb körben érvényesül a minimálbér-emelés hatása, de véleménye szerint nem tartható tovább az sem, hogy a túl alacsony bérek mellett kizsákmányolt dolgozókra építő cégek változatlan feltételek melletti működését támogassa az állam és a társadalom. Palkovics szerint egy mostani, jelentősebb emelés sem okozna szélesebb körben elbocsátásokat vagy jelentős negatív hatást. Azt is elképzelhető megoldásnak látta, hogy a sokkal kisebb létszámot érintő minimálbért egyszeri húsz százalékkal, míg a szakképzetteknek járó garantált bérminimumot két lépcsőben emeljék ennyivel. 

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke már kritikusabb volt. Felrótta az államtitkárnak, hogy a kormány sajátos jogértelmezése miatt nem került sor az évközi plusz egy százalékos minimálbér-emelésre, amelyet a munkáltatóknak újabb kétszázalékos szociálishozzájárulásiadó-csökkentéssel kellett volna idén ellentételezniük – amint az a bérmegállapodásban szerepelt.

Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az infláció hatására borítékolhatóan csökkenni fog a dolgozók reálkeresete

– jelentette ki. Emellett álságosnak tartotta azt is, hogy bár év elején még ezer forintokon vitatkoztak a minimálbér-emelés összegéről szóló egyeztetéseken, most hirtelen húszszázalékos emelést sem tart elképzelhetetlennek a kormány, hiszen ez került be a konzultációba. 

Arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a MASZSZ azt szeretné elérni hosszabb távon, hogy legkevesebb az átlagbér ötven százaléka legyen a minimálbér – jelenleg 40-45 százalék –, a gazdaság stabilitása miatt még azzal kapcsolatban is óvatosnak kell lenniük a tárgyaló feleknek, hogy egy- vagy kétlépcsős emelésről állapodjanak meg. Kordás szerint egy egyléptékű emelés kezelhetetlen helyzetet teremtene abban az állami szférában – MÁV, Posta, közműcégek –, amelyek még épp a kétszázezres ötlet felmerülése előtt kötöttek hároméves bérmegállapodást, amelyben jövőre tízszázalékos bérfejlesztés van előirányozva. Ezt ugyanis az állami cégek bértömeg-gazdálkodása miatt eltünteti a minimálbér-emelés hatása. Ahogyan azt is problémásnak látja, hogy a foglalkoztatottak kétharmadának munkát adó mikro- és kisvállalkozói szegmensben egy jelentős egylépcsős minimálbér-emelés óhatatlanul is növelné a fekete- és szürkefoglalkoztatás arányát, súlyát, ezért a munkaügyi ellenőrzések megerősítését sürgette. 

Rolek Ferenc arra hívta fel elsősorban a kormányzat figyelmét, hogy a válság által nagyon megtépázott élőmunkaerő-igényes ágazatokban – mint amilyen a szállodaipar vagy a vendéglátás – továbbra is szükség lesz bármekkora minimálbér-emelés kifizetéséhez valamilyen szektoriális támogatási programra. A munkáltatók számára a kétlépcsős emelés lenne kedvezőbb. 

Véleménye szerint pedig a szélesebb munkáltatói réteget legkevesebb ötszázalékos munkáltatóijárulék-csökkentéssel kellene segíteni abban, hogy ki tudják gazdálkodni a legkevesebb húszszázalékos minimálbér-emelést, illetve a bértorlódást. Azt ugyanis nem tartja életszerűnek, hogy ha a képzettség nélküli takarító bérét egy lépcsőben húsz százalékkal emelik, a jelenlegi munkaerő-hiányos helyzetben bármelyik vállalkozás megengedheti magának, hogy a szakképzett dolgozók bérét ne emelje, ez pedig legkevesebb bruttó hatszázezer forintig biztosan érezteti a hatását, és ennek az emelt bértömegnek a járulékait kellene kitermelni – tette hozzá Rolek Ferenc. 

Összességében mindkét oldal a kiszámítható, stabil és folyamatos béremelésben érdekelt – legalábbis az elhangzottak alapján –, ám a munkáltatók inkább a kétlépcsős emelést választanák, és mindenképpen jelentős kompenzációt kérnének. A kormány részéről pedig Bodó Sándor azt hangsúlyozta, hogy egy gazdaságilag nagyon átlátható, nem túl bonyolult intézkedésre lesz szükség. Mindennek a gazdasági teljesítmény a fokmérője – tette hozzá az államtitkár. 

(Borítókép: Munkástanácsok)