Döntött a kormány a hitelmoratórium fenntartásáról
További Gazdaság cikkek
- Jelentősen megváltozhat a budapesti lomtalanítási rendszer
- Különös indokkal szünteti meg a kormány a paksi különleges gazdasági övezetet
- Több mint 7,7 milliárd forintot ad a kormány a budapesti egészségügy fejlesztésére
- Autót venne a munkáshitelből? Mutatjuk, hogy miért nem érdemes
- Több napra leállt az ügyintézés az MVM online oldalán és alkalmazásában
Marad a hitelmoratórium egészen 2022 júliusáig, azonban korántsem mindenki számára – értesült kormányzati forrásokból a Világgazdaság. A hírt az Indexnek is megerősítették kormányzati körökből.
Úgy tudjuk, ahhoz, hogy valaki a moratóriumban maradhasson, november 1-jéig kérelmet kell benyújtani a hitelező banknál, személyesen vagy online.
A Világgazdaság információi szerint kérhetik a bennmaradást
- a nyugdíjasok,
- a gyermeket nevelők
- és azok a magánszemélyek, akiknek az előző évhez képest csökkent a keresetük. Utóbbit nem számszerűsítik majd.
- A vállalkozások esetében azok számíthatnak erre, akiknek az árbevételük 25 százalékkal esett az előző évhez képest.
Amint azt az Index is megírta, a Magyar Nemzeti Bank már június elején szorgalmazta az általános hitelmoratórium kivezetését, mondván, felesleges terheket ró a futamidő-hosszabbítással a részt vevő adósokra. A felmérésük szerint
2020 végéig mintegy hatszázmilliárd forintnyi halasztott törlesztőrészlet halmozódott fel a lakossági hiteleknél, ami 2021 júniusáig további három-négyszázmilliárd forinttal bővült.
A vállalati oldalon a moratórium első ütemében 1100 milliárd forintnyi törlesztőrészletet spóroltak meg átmenetileg, míg a második ütemben négy-ötszázmilliárdot.
A jegybanki felmérés szerint 2021 márciusában egyébként a jogosult háztartások – azaz a 2020 márciusának elején hitellel rendelkezők – hitelállományának 51 százaléka vett részt 2021. március végéig a hitelmoratóriumban, ami a teljes lakossági hitelállomány 39 százalékát teszi ki. A vállalati szegmensben a jogosult hitelállomány 36 százaléka esetén élnek a fizetéshalasztással, ami a teljes vállalati állomány 24 százalékát teszi ki. Az MNB szerint egyébként a moratóriumos háztartások mintegy 56 százaléka most is tudna törleszteni.
A bankok régóta szorgalmazták az általános hitelmoratórium kivezetését, mivel egyrészt rontotta a fizetőképes adósok törlesztési morálját, másrészt pedig céltartalékolásra késztette a pénzintézeteket az esetleges nem fizető hitelek miatt. Emellett az is kellemetlen volt számukra, hogy az MNB az általános hitelmoratórium esetleges meghosszabbítása jelentette kockázat miatt 2021 végéig újabb osztalékfizetési tilalmat rendelt el.
A bankok és a kormány közötti egyeztetéseket egyébként lassította az is, hogy a nemrég lezárult, rekordalacsony részvételt hozó nemzeti konzultáció kérdései között is szerepelt a hitelmoratórium sorsa. Vélhetően ennek eredménye, de a kifejezetten biztató második negyedéves gazdasági növekedési adat is hozzájárulhatott a kormány döntéséhez.
Az Index megbízásából a nyáron készített felmérés szerint a hitelesek nagy része (92 százaléka) szerint a hitelmoratórium megszűnésével valószínűleg újra törleszteni tudja majd a hiteleit. Tehát alig minden tizedik adósnak jelent majd gondot a fizetés, mert legalább részben vagy egyáltalán nem fogja tudni törleszteni a részleteket. Arról, hogy megérte-e igénybe venni a halasztási lehetőséget, megoszlanak a vélemények: az adósok harmada gondolja, hogy megérte kihasználni a lehetőséget, negyede pedig azt, hogy nem.