A kormány észbe kapott, és visszamenőleges hatállyal próbálja kimenteni az adósokat

A szerda késő este megjelent Magyar Közlönyből több részlet is kiderül a jövő nyárig meghosszabbított hitelmoratóriumról. Közzétették magát a törvényt, mely rögzíti, hogy kik jogosultak a hosszabbításra, valamint a nyilatkozatot is, amelyet a hitelmoratóriumban maradáshoz kell leadni.

Új elemet hoz be a 537/2021. kormányrendelet, amely hitelkártya-szerződésekre és a folyószámlahitel-szerződésekre vonatkozik. Ennek lényege, hogy a hitelkártyával vagy folyószámlahitellel rendelkező adósok számára a személyi hitel 2020. februári átlagkamatára átszámítják a teljes hitelösszeget, ami felgyűlt a moratórium alatt.

A money.hu szakértői felhívták a figyelmet arra is, hogy a folyószámla- és hitelkártya-tartozásoknál a moratórium végén az ügyfeleknek 30 napjuk lesz arra, hogy a felhalmozódott többlettartozást egy összegben kifizessék. Ha ezt nem történik meg, a bankoknak 12 egyenlő részletben kell kiróniuk az ügyfélre a moratóriumi tartozás összegét. Ettől csak akkor térhetnek el, ha az alaptartozás és a moratóriumból eredő tartozás együttes értéke meghaladja az ügyfél hiteltörlesztésre fordítható jövedelmét. Ezt a jövedelemarányos törlesztési mutató, a JTM szabályozza. A fogyasztási hiteleknél a törlesztés maximuma havi nettó 500 ezer forintos jövedelem alatt 50, e szint felett a jövedelem maximum 60 százaléka lehet.

Akik a rendelet kiadását megelőzően kiléptek a moratóriumból, azok számára a rendelet alapján vissza kell fizesse a bankjuk a különbözetet. A pénzintézetnek 60 nap alatt el kell számolnia az ügyféllel, ennyi ideje van, hogy „átszámítsa a szerződés alapján felhalmozott tartozása összegét”.

Ez a gyakorlatban a következőt jelenti:

Ezért a rendelettel a kormány most arra készteti a bankokat, hogy számolják újra a felhalmozódott tartozásokat, a törvény szövege szerint

a Magyar Nemzeti Bank 2020. február hónapra vonatkozó statisztikai közleményében szereplő, a háztartásoknak nyújtott forint személyi hitelek átlagos évesített kamatlába alkalmazásával.

Vagyis a bankok „ne nyeljék le” a megnyúlt futamidőből és a megnőtt kamatokból eredő pluszt, és az amúgy is problémás hitelkártya- és folyószámlahitel-adósok ne kerüljenek még súlyosabb helyzetbe.

Ha a szerződés szerinti kamat alacsonyabb a mostani átszámítás szerint megállapított kamatnál, akkor természetesen nincs átszámítás.

Nem kétséges, hogy a rendelet az adósoknak akar kedvezni, a bankok ezzel rosszul járnak. Nem árt tudni, hogy a Bankszövetség a többi között pont az ilyen rendeletek elkerülése érdekében szorgalmazta régóta, hogy érjen véget a moratórium, és azok az adósok, akik tudnának törleszteni, kezdjék el végre a visszafizetést. Az MNB is felhívta a figyelmet, hogy a hitelképes adósok kezdjék el visszafizetni az adósságukat. 

A jegybank egyébként már a 2018-as felmérésében jelezte, hogy a fogyasztási hitelesek közel 10 százaléka rémisztően túlvállalja magát, sokkal több hitelt vesz fel, mint amennyit elbírna a jövedelme. Az ő körükben a leginkább kedvelt a folyószámlahitel és a hitelkártya, ez pedig elvezet ahhoz, hogy a kormány miért tartotta fontosnak életbe léptetni a mostani rendeletet. Erre jó eséllyel nem lett volna szükség, ha nem hosszabbítják meg újra és újra a törlesztési moratóriumot.

A most kijött rendelet tulajdonképpen visszamenőlegesen alkot új szabályt azért, mert sok adós nem gondolta teljesen át, milyen terhet vállal azzal, hogy bent marad a moratóriumban, miközben már képes lenne fizetnie a törlesztőjét.

(Borítókép: Egy ügyfél intézi banki ügyeit 2011. december 2-án. Fotó: Marjai János / MTI)