- Gazdaság
- bitcoin
- kriptovaluta
- kriptopénz
- satosi nakamoto
- blokklánc
- blockchain
- szobor
- szoboravatás
- graphisoft park
- atm
A világon elsőként Óbudán emeltek szobrot a bitcoin alapítójának
További Gazdaság cikkek
- A nagy ingatlanpiaci dilemma: megzabolázhatók-e az elszabadult árak?
- Havi egymillió forintos fizetéssel csábítanának dolgozókat a budapesti karácsonyi vásárra
- Nyitott a munkahelyváltásra a fehérgalléros dolgozók többsége
- Visszavonta a Mol minősítését a Moody’s
- Felolvasták Nagy Mártonnak, melyek most a legnagyobb problémák a vállalkozók szerint
Az Index is ott járt, amikor az óbudai Graphisoft Parkban – mely például olyan cégek otthona Magyarországon, mint a Microsoft – a világon elsőként felavatták egy bizonyos Satoshi Nakamoto szobrát. És ezen a ponton máris bajban van a cikkíró, mikor ilyenkor logikusan azzal folytatná, hogy kinek is a szoboravatójáról van szó. Hiszen Satoshi Nakamoto minden bizonnyal fiktív figura, akiben hagyományosan a blokklánc-technológia és egyben a bitcoin kriptovaluta alapítóját tisztelhetjük.
Ugyanis máig nem tudni, ki volt az, aki a nyílt forráskódú digitális fizetőeszközt közvetlenül a 2008-as gazdasági válság után, 2009. január 3-án a világra szabadította, és ezzel egyúttal, mint egyre több jel utal rá egyértelműen, meg is változtatta. Bárki is legyen a hősük, aki vagy ami tulajdonképpen akár még egy isteni sugallat parancsa is lehet, a most leleplezett szobrot állító hazai kriptós közösség meghatározó figurái nagyon hisznek benne. Többek között abban, hogy épp egy kirobbant pénzügyi forradalmat élünk,
akárcsak abban, hogy a blokklánc-technológia és az első digitális fizetőeszköz egyenesen civilizációs vívmány, amely az internet, az e-mail vagy az okostelefon jelentőségéhez mérhető.
Maga a Satoshi Nakatomo-szobor ötlete egyébként közel egy éve Györfi András IT-vállalkozó fejéből pattant ki, aki többek között a Kripto Akadémia portál szerkesztőjeként a hazai kriptózás és blokkláncoktatás egyik zászlóvivője. Vagyis mikor nem a bitcoin alapítójának emel szobrot, részben alapozó képzéseket tart a kriptovilágban egyelőre avatatlanok számára. Bár az eseményen összegyűlt tekintélyes tömegből ítélve a hazai kriptós közösség már így is igen népes és lelkes csapat.
Györfi András a szobrot felállító közösség nevében a szoborleleplezőn elmondta, a szoborral részben az volt a cél, hogy tisztelegjenek az előtt, akit Satoshinak nevezünk, valamint ebben a formában is kifejezzék, hogy a bitcoin és a mögötte lévő blokklánc-technológia önmagában érték. Ahogy a közösségi finanszírozásból megvalósult szobor arra is hivatott, hogy inspirációt jelentsen bárkinek az úttörő tervekhez, illetve megragadja Satoshi szellemiségét.
De miben is áll a bitcoin szellemisége?
Ahhoz képest, hogy évekkel ezelőtt még sokan egy lyukas garast sem tettek volna arra, hogy a bitcoinból lesz valami, pláne olyasmi, amibe megéri befektetni, mára igencsak úgy tűnik, hogy Satoshi útjára indított egy párhuzamos gazdaságot. Ami ráadásul, ahogy a mellékelt ábra mutatja, megállíthatatlanul fejlődik, és egyre több hívet nyer meg magának – jelentette ki a szoboravatón Debreczeni Barnabás, a MrCoin, az első hazai kriptopénzváltó alapítója.
Amikor Debreczeniék hét évvel ezelőtt üzembe helyezték Magyarország első bitcoin ATM-automatáját Budapest egyik belvárosi szórakozóhelyén mint a jövő pénzügyi rendszerének első hazai szimbólumát, sokan úgy tekintettek rá, mint egy feleslegesen útban lévő tereptárgyra, amelytől csak nehezebb a pultnál sörhöz jutni. Ehhez képest Debreczeni szerint ma már világosan látszik, hogy Satoshi ajándéka számunkra az, hogy elindította az állam és a pénz viszonyának szétválasztását. Mert szerinte tény, hogy:
- a kriptovaluta független és decentralizált pénz;
- egyben transzparens, átlátható rendszert is jelent, például azért, mert meg lehet mondani, hogy pontosan hány bitcoin lesz forgalomban például 2023. augusztus 23-án;
- demokratikus olyan értelemben is, hogy a blokklánchoz és a kereskedelemhez a világ bármely pontján bárki csatlakozhat;
- miközben a kriptoeszközök békés eszközök;
- a kriptoközösség fölött pedig nincs állami kontroll, vagy legalábbis a kriptokereskedelem állami kontrollja egyelőre minimális, ha csak a hazai viszonyokat vizsgáljuk.
A bitcoin testvérisége
Azt már Kalocsai Kornél tette hozzá a szoboravatón a Blockchain Hungary képviseletében, hogy a blokklánc nem csupán egy technológiát, hanem egyúttal egy egyre népesebb közösséget is jelent, akik hisznek a bizalomban, az átláthatóságban, és nyitottak az új technológiákra. Illetve ők azok, akik hősükként tekintenek a bitcoinalapító Satoshira. Szilágyi Imre, a legnagyobb közép-európai blockchainkonferencia, a Blockchain Budapest közgazdász fő szervezője az eseményen kiemelte:
Satoshi Nakamoto zsenije nem magában az innovációban gyökerezik, ő lényegében nem talált föl semmi újat, már meglévő dolgok egyedi kombinációjából teremtett forradalmian úttörő rendszert, amely megvalósíthat egy egészen más, minden eddiginél jobban működő demokráciát.
Egy biztos, míg a lényegét jelentő sajátos technológiából fakadóan a blokkláncon a múlt megváltoztathatatlan, azt majd a jövő igazolja, hogy a bitcoin atyjának/anyjának szobrot emelő csapatnak lesz-e igaza, és mennyire nyernek bizonyítást az avatáson elhangzott nagy szavak.
Addig is álljon is útravalónak néhány elgondolkodtató fejlemény a kripto pillanatnyi valóságából:
- a digitális eszközök piaca nyolc év alatt nőtt kétezerszeresére;
- egyes becslések szerint itthon a kriptovalutákban tartott vagyon mértéke eléri a 300 milliárd forintot;
- a bitcoin árfolyama 2010-ben még csupán 0,0008 USD-t ért, 2011-ben pedig még mindig csak egy USD-t adtak érte – jelenleg az árfolyam 34 ezer USD felett jár, ami volt már 63 ezer USD is;
- ez azt jelenti, hogy a bitcoin tíz év alatt akár 63 ezerszeres hozamot is hozhatott a tulajdonosoknak;
- olyan nagy világcégek, mint például a Starbucks, a Coca-Cola vagy a Microsoft már elfogadja fizetőeszközként a bitcoint;
- Salvador volt az első ország a világon, ahol idén szeptember elején hivatalos fizetőeszközzé tették a bitcoin kriptovalutát;
- Miközben Ukrajna is úgy döntött, hogy legalizálják a bitcoint;
- 2022. január 1-jétől már a magyar szja-törvény külön szakasza foglalkozik a kriptoeszközökkel;
- ezen belül is jövőre egységesen itthon 15 százalékos szja-t kell fizetni a kereskedésen és a bányászaton elért nyereség után.
(Borítókép: Satoshi Nakamoto szobra a Graphisoft Parkban 2021. szeptember 16-án. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)