Nándor
3 °C
16 °C

Egy pályázó már biztosan van a hulladékkoncesszióra

DSC7919
2021.09.20. 19:27
Hernádi Zsolt megerősítette az Indexnek, hogy a Mol pályázott a 35 évre szóló koncesszióra.

A Mol már beadta a pályázatát a hulladékkoncesszióra, most várjuk, hogy elbírálják – erősítette meg az Indexnek Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója. Arról egyelőre nincsenek információik, mikorra várható döntés az ügyben, ahogyan arról sem, hogy rajtuk kívül hány pályázó van.

A tárgyalások megkezdődtek, várjuk a hivatalos értesítést

– tette hozzá. A pályázat egyébként két szakaszból áll, az első, részvételi szakaszban, amelyre a jelentkezés szeptember 9-én zárult le, a jelentkezők alkalmasságát vizsgálják, ekkor ajánlat nem tehető. A második, ajánlattételi szakaszba csak az alkalmasnak talált, meghívott jelentkezők juthatnak. 

Az üzletember arra a kérdésre sem kívánt válaszolni, hogy mekkora beruházási igénye lenne egy ekkora feladat átvételének a cég részéről, mondván, ez markáns része a pályázati anyagnak.

Általánosságban az a véleményem, hogy mióta a Molnál vagyok, ez biztos, de az előző időszakhoz képest is ez a legzöldebb jogszabály 

– mondta Hernádi Zsolt a 2020-ban elfogadott, majd némi alkotmánybírósági kitérő után végül idén tavasszal hatályba lépett hulladékgazdálkodási törvényről.

A jogszabály gyakorlatilag államosítja a már most is erősen központosított hulladékgazdálkodást, és egy koncesszorra bízza, hogy – amint az a pályázati kiírásban végül szerepelt – 35 évre szervezheti nemcsak a lakossági, hanem az ipari hulladékok elszállítását, újrahasznosítását, illetve megsemmisítését is. A törvény szerint ugyanis a hulladék birtokosa a hulladékáról kizárólag az államnak, a koncesszornak vagy a koncesszori alvállalkozónak történő átadással gondoskodhat, amely hulladék így az állam, a koncesszor vagy a koncesszori alvállalkozó tulajdonába kerül. Ez ipari felhasználó esetén értékes nyersanyagokat jelenthet. Áder János többek között azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert a jogszabály szövege első megszavazásra semmilyen ellentételezést nem adott a szennyezőnek, sőt arra kötelezte, hogy az esetenként újrahasznosítva értékesíthető hulladék átvételéért fizessen a koncesszornak. Ezt az államfői észrevételt egyébként méltányolta az Alkotmánybíróság, és a vonatkozó paragrafusok újraalkotására kötelezte a parlamentet. Azt az aggályát azonban már figyelmen kívül hagyta, hogy a törvény nem biztosít kellő garanciát arra az esetre, ha egy koncessziós vállalkozás megszünteti tevékenységét, ez pedig szerinte veszélyeztetheti az állampolgárok egészséges környezethez való jogát. 

A Rogán Antal felügyelete alá tartozó Nemzeti Koncessziós Iroda végül tizenkét napos beadási határidővel hirdette meg a teljes magyar hulladékgazdálkodási rendszert évtizedekre meghatározó koncessziós pályázatot

Akárki nyeri meg, a hulladékgazdálkodást egyszer és mindenkorra rendbe kell tenni, és óriási változtatásra van szükség a mostani rendszerhez képest. Ezt valakinek meg kell csinálni

– hangsúlyozta Hernádi Zsolt. Szerinte nem megengedhető, hogy anyagában ássuk vagy égessük el a többnyire külföldről importált nyersanyagokat, amelyek egyébként újrafeldolgozás után nyersanyagként még hasznosíthatók lennének.

Arra a kérdésre, hogy lehet-e ebből üzletileg is fenntartható rendszert létrehozni, azt válaszolta, hogy meglátásuk szerint igen. „Ez, ahogyan a kiírásból is látszott, részben szabályozott tevékenység, ami nekünk nem új, mert a Mol is olyan tevékenységet végez, ami szabályozott, részben pedig piaci irányítású, amire rá is lehet fázni, de jól is lehet vele járni. Azt meg jól kell csinálni, egyszerűen” – mondta Hernádi Zsolt, hozzátéve, hogy „egyébként a hulladékképződés GDP-arányos, a magyarországi hulladék nem is olyan sok akár az osztrák vagy a bajor hulladékmennyiséggel összevetve”.

Úgy vélte, hiába kritizálják, hogy egyetlen koncesszió lesz az egész országra nézve, szerinte a méret itt igenis számít.

Márpedig azoknál az ipari szereplőknél, akik még nincsenek bevonva, azoknál az fog számítani, hogy a náluk keletkezett hulladékért ki ad a legtöbbet

–  tette hozzá.  A mostani hulladékgazdálkodási rendszer ugyanis a maga szétaprózottságában nem méretgazdaságos, azaz kevéssé hatékony. Szerinte rengeteg felesleges beruházás történt az elmúlt időszakban, nincs technológiailag összehangolva a feldolgozás, ártalmatlanítás sem. 

(Borítókép: Hernádi Zsolt. Fotó: Gorondy-Novák Edit / Index)