A horvát legfelsőbb bíróság elutasította Hernádi Zsolt fellebbezését
![20210224- STA1788](https://kep.index.hu/1/0/4042/40429/404291/40429175_953739a39cf9984d36998ec8fc7a813f_wm.jpg)
További Gazdaság cikkek
-
Nincs megállás, újabb csökkenés jön a kutaknál
- Megújult és folyamatosan növekszik a hazai McDonald’s
- Kötelező lesz a környezeti hatásvizsgálat az akkumulátorgyáraknál
- Újabb fontos mérföldkő, már kétszázezren választották a Gránit Bankot
- Orbán Viktor adómentes jattolást ígér, de bizonyos esetekben már most is az
Az elsőfokú ítéletet 2019 decemberében hirdették ki az ügyben, akkor Ivo Sanader korábbi horvát kormányfő hat évet, Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. első embere pedig két évet kapott Zágrábban Maja Štampar Stipić bírótól. A bíró igazat adott a vádnak abban, hogy a felek megállapodást kötöttek, Sanader pénzért cserébe segítette a Mol és a horvát állam megállapodását. A védők szerint ez az eljárás még elfogultabb és jogszerűtlenebb volt, mint az a korábbi, amelyet érvénytelenített a horvát alkotmánybíróság.
Ahogy várható volt, nem sokkal később jött is a fellebbezés, ám sokáig nem volt fejlemény az ügyben. Hernádi Zsolt az Indexnek adott interjúban az alábbiakat mondta februárban:
Nem sok. 2019 év végén a Zágráb Megyei Bíróság hozott egy ítéletet, ami sajnálatos módon már nem az első megkérdőjelezhető horvátországi eljárás volt. Emiatt kifejeztük csalódottságunkat, hiszen a korábbi döntések mind a magyar hatóságok, mind a horvátok által kezdeményezett nemzetközi választottbíróság (UNCITRAL) részéről azt állapították meg, hogy sem a Mol, sem annak vezető tisztviselői nem követtek el bűncselekményt. A korrupciós vádak nem állják meg a helyüket. Visszautasítjuk a bűncselekménnyel kapcsolatos vádakat. Júliusban a védelmem egy részletes fellebbezést nyújtott be a horvát legfelsőbb bírósághoz. Erre még nem érkezett reakció.
Egészen máig: a horvát legfelsőbb bíróság sajtóosztálya rövid közleményt küldött az Indexnek, amelyet tartalmi változtatás nélkül idézünk.
A legfelsőbb bíróság elutasította az USKOK és a védelem által benyújtott fellebbezést, és helybenhagyta a Zágráb Megyei Bíróság által első fokon hozott ítéletet. Így jogerőre emelkedik az ítélet, amelynek értelmében az elsőrendű vádlottat bűnösnek találta kenőpénz elfogadásában, míg a másodrendű vádlottat bűnösnek találta vesztegetés vádjában. Az elsőrendű vádlottat így hat, míg a másodrendű vádlottat két év szabadságvesztésre ítéli.
A legfelsőbb bíróság indoklása szerint Sanader megegyezett Hernádi Zsolttal, hogy tízmillió euró fejében a magyar társaság irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari cég felett, és arról, hogy az INA-ból kivonják a veszteséges gázágazatot. A pénzt fiktív szerződés alapján Robert Ježić, a per koronatanújának céges számlájára kellett volna átutalni. 2009-ben ötmillió euró megérkezett a számlára, míg a másik ötmillió euró nem került befizetésre. Bár Ježić megígérte a tárgyaláson, hogy átutalja az említett ötmillió eurót a bíróság számlájára, egyelőre nem történt meg.
Reagált a Mol az ítéletre
Mint lapunknak küldött közleményükben írták, csalódottan értesültek az ítéletről, hiszen a legfelsőbb bíróság – ahogy fogalmaznak – annak ellenére hagyta helyben a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét, hogy a korábbi határozatok – mind a magyar hatóságok, mind pedig a horvát kormány által kezdeményezett nemzetközi választottbírósági eljárás – azt állapították meg, hogy sem a Mol, sem annak tisztségviselői nem követtek el bűncselekményt.
A horvát eljárások során tapasztalt súlyos igazságtalanságok miatt Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója a horvát alkotmánybírósághoz fordul, közölték az Indexel.
A vállalat szerint „több mint tíz éve húzódik Horvátországban az a gazdasági érdekek által motivált tisztességtelen eljárás, amelyben 2015-ben a horvát alkotmánybíróság már kimondta, hogy a volt miniszterelnököt súlyos jogsértések árán ítélték el. Az alkotmánybíróság akkor is több súlyos eljárási hibát jelzett, és a bírósági eljárás újrakezdésére kötelezte a Zágráb megyei bíróságot.”
A Mol hangsúlyozza: „Mivel jelen eljárásban a tisztességes eljárás feltételeinek a minimumát sem teljesítve még súlyosabb és nyilvánvalóbb jogsértések történtek, meggyőződésünk, hogy ez az ítélet sem fogja kiállni az alkotmánybírósági kontrollt.”
A társaság szerint „beigazolódott a magyar Fővárosi Törvényszék 2018-as döntése, miszerint fennáll a veszélye annak, hogy a horvátországi eljárás során sérülni fog a tisztességes eljáráshoz való jog, és nem biztosítható az ügy pártatlan elbírálása”.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy „a Horvátország által kezdeményezett nemzetközi választottbírósági eljárás is azzal az ítélettel zárult, hogy a választottbíróság arra az egyértelmű következtetésre jutott, hogy Horvátország nem tudta bebizonyítani, hogy Hernádi Zsolt megvesztegette Sanadert”.
A közlemény tartalmazza, hogy
a Mol ragaszkodik korábbi álláspontjához, határozottan visszautasítja a nem megfelelő üzleti magatartásra vonatkozó állításokat, és továbbra is minden eszközzel védekezik a bűncselekménnyel kapcsolatos alaptalan vádak ellen.
„Az elnök-vezérigazgató továbbra is élvezi a Mol Nyrt. igazgatóságának teljes bizalmát és támogatását. A Mol INA-val kapcsolatos stratégiája változatlan, továbbra is elkötelezett az INA legjobb érdekeit képviselő vállalatirányítás mellett” – zárul a közlemény.
Hogy volt?
Mint ismert, a Mol 2003-ban szerezte meg az INA horvát olajipari vállalat 25 százalék plusz egy részvényét, majd 2008 végén további 22,15 százalékot vásárolt, és megegyezett a horvát kormánnyal az irányítás átvételéről is. A Mol ezt követően további részvényeket vett a piacon, és jelenleg 49,08 százalékos részesedése van a horvát vállalatban.
- 2011-ben az USKOK vádat emelt Sanader ellen a Hernádi Zsolt részéről történt megvesztegetés gyanúja miatt, majd 2013-ban a Mol elnök-vezérigazagató ellen is.
- Erre reagálva a magyar igazságszolgáltatás is nyomozni kezdett. A Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást ennek hiányában megszüntette.
- Ugyanebben az ügyben Horvátország 2014-ben az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságához (UNCITRAL) fordult, amely 2016 decemberében hozott ítéletet. A nemzetközi választottbíróság szerint Horvátország nem tudta bizonyítani, hogy a Mol (vagy Hernádi Zsolt) megvesztegette volna Sanadert. A bíróság hangsúlyozta, hogy a koronatanú, Ježić nem hiteles, a horvát bíróságok pedig elfogultan ítélkeztek.
- 2018 őszén a Sanader és Hernádi Zsolt elleni pert egyesítették a Zágráb megyei bíróságon, ahol 2019 decemberében végül a testület elmarasztaló ítéletet hozott: Sanadert hat, Hernádi Zsoltot pedig két év letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Az eljárást a helyszínen követő független jogi megfigyelők (Kai Ambos bíró, a göttingeni Georg-August Egyetem professzora és Lord David Anderson, az angliai és walesi ügyvédi társaság tagja) szerint a zágrábi bíróság megsértette az EU tisztességes tárgyalásra vonatkozó normáit; elfogultsággal vádolták a horvát államügyészeket.
A védelem 2021 júliusában részletes fellebbezést nyújtott be a horvát legfelsőbb bírósághoz, amelyet a testület most elutasított, és helyben hagyta az elsőfokú ítéletet.
(Borítókép: Hernádi Zsolt. Fotó: Sóki Tamás / Index)