Katasztrófák menthetik meg a román egészségügyet

Románia központi médiaszereplő lett a pandémia alatt. Először az ország kiemelkedően alacsony oltakozási szándéka kevert nagy port, amikor októberben olyan adatok kerültek nyilvánosságra, miszerint a románok 60 százalékának nem áll szándékában beoltatni magát. Majd később ugyancsak nagy figyelmet kaptak az egészségügy leterheltsége miatti tömeges betegátszállítások a környező országokba, amiben Magyarország is nagy szerepet játszott.

Ám úgy néz ki, hogy most még látványosabb módon nyilvánul meg a román egészségügy leterheltsége: a héten tűz ütött ki a ploiești járványkórházban, két beteg halálát okozva. A kórházból több beteget át kellett szállítani, és egy ápoló is komoly égési sérüléseket szenvedett. Azonban ez nem az első eset: az elmúlt egy évben négy tragédia sújtott le az ország több Covid-korházára, összesen 24 ember halálát okozva. Bogdan Tanase, a Romániai Orvosok Szövetségének elnöke szerint az országban kórháztüzekben elhunyt emberek száma nem okozott meglepetést. Tanase hozzátette: 

70-es és 80-as években épült kórházakban dolgozunk: a szobák kicsik, az áramkörök nem megfelelőek, a szennyvíz- és az elektromos berendezések nagyon régiek.

Romániában az évtizedek óta komoly problémát jelentő egészségügyi állapot folyamatosan csak romlik, az Eurostat szerint az országban a legmagasabb az elkerülhető halálesetek aránya a 75 év alattiak körében. Emellett Románia rendelkezik az egyik legalacsonyabb egészségügyi kiadásokkal az EU-ban, összesen 5,56 százalékkal a GDP-hez viszonyítva, az EU közel 10 százalékos átlagához képest.

Egészségügy és gazdaság

A McKinsey beszámolója szerint az egészségügyi fejlesztések szükségszerűek az országok számára. Az elmúlt évszázadot tekintve azt tapasztalhattuk, hogy a jobb higiénia, az antibiotikumok, az új technológiák vagy a vakcinák nagy részben hozzájárultak az életminőség javulásához. Az iparban megjelenő folyamatos innováció komoly eredményeket hozott bizonyos típusú rákos megbetegedések, a stroke és a szívbetegségek kezelésében. A jobb életminőség hozzájárult a munkaerőpiachoz, elősegítve ezzel a munkahelyteremtések gyors bővülését a 20. század második felében. Tehát az egészségügy fejlesztése kulcsszerepet játszik a gazdasági növekedésben.

Ennek ellenére az egészségügyre fordított kiadások elégtelensége és a bércsökkenések olyan mély szintet értek el Romániában, hogy az ország közegészségügyi rendszeréből ma csaknem 40 ezer egészségügyi dolgozó hiányzik – számolt be Románia egyik legnagyobb egészségügyi szövetsége, a Solidaritatea Sanitară. A pénzügyi ráfordítás hiányát Tanase részben azzal magyarázza, hogy a négyéves kormányzati turnusok nem elegendők egy olyan reform elkészítésére, amit az elmúlt 30 évben mindig halogattak. Vajon lesz az országban az ismétlődő tragédiák és a kiemelkedően magas, koronavírus általi halálozási rátáknak bármilyen hatása az egészségügyi beruházásokra?

Megtörténtek az első lépések

Úgy tűnik, valóban az egészségügy összeomlására volt szükség, hogy megtörténjenek a kormányzati kezdeményezések: a tavalyi év végén megválasztott koalíció Florin-Vasile Cîțu vezetésével októberben bejelentette:

Még a korábbi befektetési és európai projektekért felelős miniszter, Cristian Ghinea is azt mondta, hogy ez az összeg nem elegendő a reformokra. Hasonló állásponton volt Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter is, aki azóta már szintén távozott a posztjáról. Szerinte a ma létező kórházak állapota az elmúlt évek átláthatatlan felvásárlásainak az eredménye. 

Jelenleg azonban minden jel arra utal, hogy a kormány komolyan gondolja az ország fejlesztéssel kapcsolatos ígéreteit: a választások után arról beszéltek, hogy 

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is alátámasztotta a román kormány elhivatottságát az ügyben egy szeptemberi nyilatkozatában, amelyben helyeselte a Florin-Vasile Cîțu által megcélzott egészségügyi fejlesztéseket.

(Borítókép: Andreea Campeanu / Getty Images)