Beindult a spekulálás: öngondoskodás vagy szja-visszatérítés

Idén aligha dönt rekordot év végén az önkéntes pénztárak befizetése, mivel a jellemzően decemberi, utolsó pillanatos adóoptimalizálási célú befizetéseknél most biztos mérlegelni fogják az érintett munkavállalók, hogy a befizetett személyijövedelemadó-előleg terhére érvényesíthető, a pénztári megtakarítások után járó adókedvezményt válasszák-e, vagy inkább a gyereket nevelőknek járó, egyösszegű szja-visszatérítést, ami már februárban a családok számláján lehet. 

 – derült ki a Prémium Önkéntes Pénztárak sajtótájékoztatóján. Váradi Péter, a Prémium Egészségpénztár igazgatótanácsának elnöke szerint december utolsó napjaiban lehet majd tisztán látni, mivel a legnagyobb összegeket jellemzően karácsony és szilveszter között utalják el. Az éves befizetések 30 százaléka egyébként is decemberben folyik be a kasszákhoz.

Szerinte hosszabb távon a szektor akár még profitálhat is a mostani helyzetből, mivel a felmérésük szerint még a diplomások közül is csak a lakosság 41, illetve 42 százaléka van tisztában azzal, hogy az egészségpénztári, illetve az önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseik után állami támogatás is jár. Az adó-visszatérítést az adóévben levont szja összegéből a pénztári befizetések 20 százaléka után évente 150 ezer forint erejéig lehet igénybe venni. Márpedig a kormány mostani családtámogatási intézkedése – a gyerekesek adóvisszatérítése – miatt sokak figyelmét irányíthatja rá az adóügyeikre, az érvényesíthető kedvezményekre, az adótudatosság növekedésével esély nyílik az öngondoskodás terjedésére is. 

Ez talán felerősítheti azt a trendet, hogy a fiatalabb, 45 év alatti generációk megfontoltabban terveznek, és már nem csak kizárólag az állami nyugdíj- és egészségügyi rendszerre épülő ellátást várnak idősebb éveikre: a fiatalok 63 százaléka az állami mellett a saját megtakarításaival, befektetéseinek hozamával is számol. A Prémium Önkéntes Pénztárak a pénztári tagsággal nem rendelkező, dolgozó felnőtt lakosságra reprezentatív online felmérése szerint ez a trend a nyugdíjcélú megtakarításoknál egyértelműen tetten érhető a válaszok alapján. 

Egyébként a válaszadók 80 százaléka rendelkezett valamilyen megtakarítással, igaz, 60 százalékuk nem konkrét céllal takarékoskodik, hanem váratlan, egyéb kiadásokra tekintettel. A válaszadók 48 százaléka munkanélküliség esetére, 10-ből 3-an utazásra, nyaralásra, 28 százalék tartós fogyasztási cikkekre, 20 százalék pedig lakásvásárlásra gyűjt. Kifejezetten az egészségügyi kiadásokra az összes megkérdezett 14 százaléka képez tartalékot, a nyugdíjas éveire pedig 17 százalék spórol. Sajnálatos azonban, hogy mindössze a megkérdezettek 49 százaléka tud havi rendszerességgel pénzt félretenni, míg a fennmaradó hányaduk ad hoc jelleggel, ráadásul a megtakarítók 63 százaléka készpénzben, illetve lekötés nélkül tartja a pénzét – ismertette a felmérés eredményeit Pataki Tímea, a Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnöke. Mint mondta,

Leginkább a legfiatalabb és a legidősebb korosztályokat, a 18–34 évesek 62 százalékát, míg az 50–64 évesek 66 százalékát nyomasztja ez a kérdés. Utóbbiak 31 százaléka már kifejezetten a nyugdíjkiegészítés céljából is takarékoskodik. Rákérdeztek arra is, kinek a felelőssége a nyugdíjakról gondoskodni. A többség úgy látja, hogy ez az állam feladata, mivel fizetik a tb-t, az öngondoskodást pedig a legfiatalabbak, a 18–34 évesek tartják a legfontosabbnak. Ez abban is megnyilvánul, hogy a felmérés szerint 18-19 százalékuk fontolgatja, hogy nyugdíj- vagy egészségpénztári tag lesz, szemben a belépést tervező 8-8 százalékos átlaggal. 

Mindez a Prémium Pénztárakhoz belépőknél is látszik: az egészségpénztár esetében öt év alatt, 2021-re a 21–30 éves belépők aránya 20 százalékról 25 százalékra nőtt, míg a nyugdíjpénztárban még jelentősebb volt a növekedés: 10 százalékról 20 százalékra emelkedett a fiatal belépők aránya. Összágazati szinten azonban nem ilyen kedvező a kép, az MNB adatai szerint 2017 óta 61 ezerről 54 ezerre csökkent az önkéntes nyugdíjpénztári taggá váló 16–29 évesek száma. 

Az önkéntes pénztári egyéni befizetések is folyamatosan emelkedtek Prémium Pénztárak tapasztalatai szerint.

Az egészségpénztárnál ezzel szemben a legnagyobb, 140–150 ezer forint közötti összeget idén a 30–40 közöttiek fizették be. Ez annak fényében nem meglepő, hogy a magánegészségügyi szolgáltatásokat is ez a korosztály vette igénybe a legnagyobb arányban az elmúlt 12 hónapban a felmérés szerint. Váradi Péter szerint ebben a szülészetek, illetve a gyermekekkel kapcsolatos ellátások – akár a fogszabályozásig bezárólag – is közrejátszanak ennél a korosztálynál. 

A pénztári befizetések alakulásánál azonban az adókedvezményre vonatkozó szabályok változása is egyértelműen tetten érhető. Amióta a kedvezményesen adózó cafeteriaelemek közül kivették a nyugdíj- és egészségügyi célú megtakarítások támogatását, előbbi esetében 54 százalékról 19-re, utóbbinál pedig 75 százalékról 11 százalékra esett a munkaadóktól érkező befizetések aránya. Erősítené a fiatalok megtakarítási hajlandóságát, ha a munkáltatói hozzájárulás is működne – jegyezte meg ezzel kapcsolatban Pataki Tímea. 

(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)