Egymillióan is minimálbérből élhetnek januártól

Jelentősen megugorhat a minimálbéren foglalkoztatottak száma 2022. január 1-jétől, miután a kormány bejelentette, hogy a bruttó minimálbér kétszázezer forintra, a garantált bérminimum bruttó 260 ezer forintra nő – derül ki a GKI Zrt. munkaerőpiaci hatásokat vizsgáló felméréséből.

Az elmúlt években jelentősen visszaesett a minimálbéren vagy garantált bérminimumon foglalkoztatottak száma – 2021 decemberében a munkavállalók 13 százaléka tartozott már csak ebbe kategóriába –, 

Azok a vállalatok, ahol van minimálbéres vagy garantált bérminimumon alkalmazott dolgozó, az emelés hatására átlagosan 11 százalékos költségnövekedést várnak, ami a teljes hazai kkv-szektort nézve hét százalékkal növeli a költségeket.

Minimálbéren és/vagy garantált bérminimumon foglalkoztatottak a legnagyobb arányban a kisvállalatok körében vannak (16 százalék), ezt követik a mikrovállalkozások (14 százalék), majd a középvállalatok (11 százalék). A legkisebb arány a nagyvállalatoknál van (kilenc százalék). A garantált bérminimumon foglalkoztatottak nagyobb arányt képviselnek, mint a minimálbéresek minden vállalattípusnál.

Ágazatok szerint a legnagyobb arányban a kereskedelmi és javításszektorban vannak minimálbéres és garantált bérminimumos dolgozók, az összes foglalkoztatott 18 százaléka. Ezt követi az üzleti szolgáltatások szektora (14 százalék), az építőipar (12 százalék), végül a feldolgozóipar (tíz százalék). A feldolgozóiparban a legnagyobb a minimálbéren foglalkoztatottak aránya, 6,5 százalék.

A megyék szerint a legnagyobb arányban Baranya megyében vannak a minimálbéresek és garantált bérminimumosok (54 százalék) a négy fő feletti cégeknél, míg a legkisebb arányban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (öt százalék).

A vállalatok úgy készülnek a minimálbér emelésére, hogy három-négy százalék tervezi a munkaidő csökkentését, egyes dolgozók más munkakörbe sorolását vagy a cafeteria csökkentését. Ez az arány a minimálbéreseket és/vagy garantált bérminimumosokat is foglalkoztató vállalatoknál hat-hét százalék.

Ez a szám magasabb lehet, mert nemcsak béroldalról van árnyomás a cégeken, hanem az energiaköltségek drasztikus emelkedése, a nyersanyag- és alapanyagárak emelkedése is sújtja a vállalkozásokat, miközben a vevői oldal erősen árérzékeny, így kétséges, mekkora költségnövekedést képesek elfogadtatni. Ha az áremelési szándékok sikertelenek lesznek, úgy nagyobb arányú csőd és/vagy elbocsátási hullám is lehet ebben a körben a GKI szerint, amely több mint ezer, nem mezőgazdasági, négy fő feletti kis- és középvállalkozást (kkv-t) kérdezett meg.

(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)