Stumpf István: Még a bírálók is érzik, hogy ennyi pénze még sosem volt az egyetemeknek
További Gazdaság cikkek
-
Tarolt a SZÉP-kártya, de a kormány már bejelentette a változtatásokat - Történelmi üzleteket kötöttek, eurómilliárdok mozdultak meg Magyarországon
- Fordulat jöhet a bérekben, búcsút inthetünk a 10 százalék feletti bérdinamikának
- Távozik a Magyar Posta vezére, Nagy Márton megköszönte a munkáját
- Aki most siet, az kicselezheti az inflációt
Stumpf István az InfoRádió műsorában a magyar egyetemi rendszert egy nagy hajóhoz hasonlította; szerinte nagyon nehéz megmozgatni egy ilyen rendszert, a modellváltás viszont elindította a versenyképesség irányába. A cél: a hallgatókat Magyarországon tartani, jó minőségű tudással felvértezni őket, és az egyetemi tanároknak pedig olyan fizetést adni, ami miatt érdemes legyen vállalni az oktatói, kutatói életpályát.
A kormánybiztos úgy látja: az egyetemi modellváltás a magyar versenyképességnek a záloga, a nemzeti tudástermelés megújításának a kulcskérdése.
Stumpf megemlítette: a Semmelweis Egyetem már a 277. helyre tornászta fel magát, a Corvinus is előre lépett a rangsorban, ahogyan a Soproni Egyetem is. Jelezte: a magyar felsőoktatás egy rendkívül plurális struktúra; 63 egyetem van, abból 21 a KEKVA-s, vagyis közérdekű vagyonkezelői alapítvány által működtetett egyetem, 24 az egyházi fenntartású felsőoktatási intézmény, 12 magánegyetem van, és 6 állami fenntartású.
Stumpf utalt arra, amikor elvállalta ezt a pozíciót, akkor egyértelművé tette, hogy csak azokkal az egyetemekkel kell az államnak megállapodnia, amelyek maguk kezdeményezik a modellváltást. Azt is szorgalmazta, hogy maguk az egyetemek tegyenek javaslatot például a kuratórium tagjaira. Hozzáfűzte: a Moholy-Nagy Egyetem az elsők között volt, amelyik kifejezetten szorgalmazta, hogy alapítványi formában működjön.
A kormánybiztos megjegyezte: a korábbi, hallgatói szám alapján működő fejkvóta finanszírozási rendszert az új modellben felváltja az úgynevezett teljesítményalapú szisztéma. Meghatározott feltételeknek kell megfelelni a támogatás elnyeréséhez. Hozzátette: dupla annyi költségvetési forrás jut az egyetemi szférának, mint korábban.
Stumpf István hangsúlyozta: ez az összeg 2022-ben mintegy ezermilliárd forint.
Ebből csaknem 300 milliárd forint a teljesítményalapú bérezés.
A kormánybiztos beszélt az új Tokaj-Hegyalja Egyetemről, aminek ő a kuratóriumi elnöke. Ez egy zöldmezős beruházás, az Esterházy Egyetem sárospataki kampuszát vette át a tokaji felsőoktatási intézmény, háromszáz hallgatójával egyetemben, akik pedagógusképzésben, óvónőképzésben, szőlész-borász, turizmus szakokon tanulnak, zömük levelező. Most indít az új intézmény egy keresztféléves kurzust, aminek a fókuszában a szőlészet-borászat lesz. Stumpf azt szeretné, ha öt év múlva a Tokaj-Hegyalja Egyetem az ország első szőlész-borászképző egyetemei közé tartozna.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
