Az idő fogy, de alig van kkv, amely kérte a rezsicsökkentést

Meglehetősen rosszul járnak azok a hazai ipari és önkormányzati szereplők, akik tavaly a gázpiaci, majd a teljes energiapiaci őrület kezdeténél indexkövető szerződéseket kötöttek, ugyanis az új gázpiaci évben hónapról hónapra eltérő, ám egyre magasabb számlákat kapnak. Piaci hírek szerint akadt olyan vállalkozás, amelynek a gázév októberi fordulója utáni első számlája hatszor akkora volt, mint a megelőző havi, márpedig ezt egyik pillanatról a másikra kitermelni nem kis kihívás. De azok sem jártak jobban, akik nem mervén hosszabb távra elköteleződni, inkább a negyedéves vagy napi áras beszerzések mellett döntöttek. A lakosság ebből vajmi keveset érzékel, közvetlenül védi a rezsicsökkentés, igaz, a pénztárcája megérzi, hogy egyszerre minden termék és szolgáltatás jelentősen drágulni kezd, amikor az energiaárak drágulása beépül a fogyasztói árakba.

Elszálltak a gázárak

Egyre jobban eszkalálódik, és már hidegháborús retorikát idéz ugyanis az orosz–ukrán konfliktus, és az azt övező tárgyalásokban is hangsúlyos szerepet kap a földgáz – főleg az oroszok által Európába küldött vagy nem küldött mennyiség, az Amerikából lassan ideérő LNG tartályhajók száma, illetve az Északi Áramlat–2 vezeték engedélyezése miatt –, amelynek az ára ennek köszönhetően tartósan magas szinten látszik stabilizálódni egész évre. A holland TTF gáztőzsdén a szokottnál enyhébb időjárás és emiatt kisebb fogyasztás ellenére is 91-94 euró/MWh-s áron kereskedtek a legközelebbi, márciusi határidőre a gázzal, míg nyárra 86,6 eurós, a harmadik negyedévre szólóan pedig 86,2 eurós kontraktusok köttettek csütörtökön. Összevetésképpen: 2021 januárjában 16-20 eurós gázárakkal kezdett újraindulni a járványvédelmi korlátozások alatt a gazdaság. 

Az árampiac pedig a megújulók lanyha decemberi termelése miatt még jobban rá van utalva a gázerőművek által előállított energiára. Márpedig ökölszabály szerint a gáz árának duplája körül alakul az elektromosság spotpiaci ára az egyre több energiát fogyasztó Európában.

ráadásul a több mint 1000 MW teljesítményűre bővült háztartási kiserőművek termelése is mélyponton volt a borús idő miatt. 

Az áram árának drágulása még inkább szaporítja az energiaszerződések megkötéséért felelős szakemberek gondjait az önkormányzatoknál és a cégeknél is. Ugyan a kormány decemberi döntése szerint az önkormányzatok, illetve a 4 milliárd forint árbevételű és legfeljebb 10 főt foglalkoztató vállalkozások fél évre visszaléphetnek az egyetemes áramszolgáltatásba, amely keretében 31 forint/kWh-s áron vehetik az áramot, azonban eddig a két egyetemes szolgáltatást végző piaci szereplő, az E.ON Hungária Zrt. és az állami tulajdonú MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. szerint 

Az E.ON Hungária Csoport által egyetemes áramszolgáltatóként ellátott területeken december óta több mint száz önkormányzat érdeklődött a versenypiaciról az egyetemes szolgáltatói rendszerbe való áttérés lehetőségéről – közölte az Index megkeresésére a cégcsoport. A szerződéskötések számáról azonban üzleti titokra hivatkozva nem nyilatkoztak.

– tájékoztatta lapunkat az állami tulajdonú vállalat. Magyarországon összesen 3200 települési önkormányzat van. 

Ebben persze az is közrejátszhatott, hogy a villamosenergia-törvény vonatkozó passzusa csak az önkormányzatok számára tette lehetővé a kedvezményesebb feltételeket kínáló rendszerre váltást, az energiabeszerzésekért, közvilágításért többnyire felelős önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok számára nem. Szintén nehezítette a gyors reagálást, hogy meghatározott éves számlaösszeg felett közbeszerzés-köteles az áramvásárlás is, számos helyhatóságnál pedig tavaly év végén, amikor igazán elszabadultak az árak, még zajlottak az eljárások. A meglévő szerződések esetleges felmondása – ha volt rá lehetőség a szövegben –, majd az igénybejelentés és újraszerződés szintén időigényes feladat, ezért elképzelhető, hogy a következő hónapokban még emelkedhet ez a szám.

De az is elképzelhető, hogy bár alapvetően a központi költségvetési szervekre és azok intézményeire vonatkozóan léptette hatályba a kormány 2020. december 28-án azt a veszélyhelyzet idejére szóló rendeletet, amely szerint februártól ezek nem jogosultak a kedvezményes egyetemes tarifát igénybe venni, azért az önkormányzatok számára is volt visszatartó hatása. A jogszabály ugyanis előírta, hogy ezen költségvetési szervek és közfeladatot ellátó intézményeik szerződése egyszerűen megszűnik február 1-jétől, nem lesznek jogosultak arra sem, hogy végső menedékes szolgáltatót jelöljön ki számukra az energiahivatal. Persze akkor se maradnak áram nélkül, ha egy hónap alatt sem tudnak versenypiaci szerződést kötni, mert a hálózat üzemeltetője a jogszabály szerint nem vághatja el őket a villamos energiától, de a szerződés nélkül vételezett energiát azért ki kell fizetni később. Vélhetően szintén a költségvetés támogatásából.

Az E.ON tájékoztatása szerint a cégcsoport ellátási területén körülbelül 150 intézményt érint a kényszerű tarifaváltás. Az MVM Next az ellátási területén érintett közintézmények számáról nem közölt adatokat. A két társaság egyébként az önkormányzatok által vételezni kívánt árammennyiség nagyságrendjéről sem kívánt nyilatkozni.

Már a kkv-k is élhetnek a kedvezményes tarifával

Ugyancsak decemberben hozott döntést arról a kormány, hogy a kisvállalkozások számára is elérhetővé teszi – a gazdaság újraindulását segítendő – a kedvezményes áramtarifát. Az erről szóló rendelet az első bejelentést követően hetekkel később jelent meg, alig napokkal az előtt a december 15-i határidő előtt, ameddig az érintett vállalkozások jelezhették volna a tervezett szolgáltatóváltást ahhoz, hogy már januárban a kedvezményes tarifát alkalmazhassák. Aki ugyanis december 15-e után próbálta bejelenteni igényét az egyetemes szolgáltatásban való részvételre, az legközelebb már csak a februári számláját tudja redukálni, vagyis számára eleve nem hat, csak öt hónapig él a kedvezményes áramvásárlási lehetőség.

A szabályozás megjelenésekor több tízezer, sőt, több mint százezer potenciálisan jogosult kisvállalkozás számára nyújtott segítségről szóltak a nyilatkozatok. Azóta azonban kiderült, hogy például a fóliás vagy üvegházas kertészetek számára azért nem érhető el a kedvezményes áramtarifa, mert több embert foglalkoztatnak a jogszabályban megszabottnál, éppen ezért lobbiznak is rendesen, hogy mégis bekerülhessenek a kedvezményes körbe.

Most, január végén az Index vállalkozói érdeklődéssel, tarifaváltási hajlandósággal kapcsolatos megkeresésére az MVM azt nyilatkozta, hogy mivel a kkv-ra vonatkozó kormányrendelet nem sokkal az év végi ünnepi időszak előtt jelent meg, ezért a pontosabb kép érdekében az igények számát később érdemes megvizsgálni. Az E.ON szintén nem közölt számokat vagy nagyságrendeket a kkv-s rezsicsökkentést igénylő vállalkozásokról.

(Borítókép: Marjai János / MTI)