Történelmi változás történt a magyar–ukrán gázszállításban

Ezzel pedig Magyarország lett a második garantált beszerzési útvonal Szlovákia után, ami földgázzal tudja ellátni Ukrajnát, ha Oroszország elzárná a gázcsapot a Kijevvel való nézeteltérései miatt. Ez pedig az ukrán határ menti feszültségek fényében könnyen megeshet. 

Igaz, és ezt Makohon is megjegyzi, Szlovákiával nincs tranzitvonala Ukrajnának, így az onnan érkező gáz is úgymond reverz módon érkezne Ukrajnába. Na de mit is jelent ez? 

Az orosz Gazprom vállalat októberben állította le a Magyarországnak szállított földgáz Ukrajnán keresztüli tranzitját.

A HTSZ már tavaly nyitott Magyarország felé, decemberben együttműködési megállapodást írt alá az FGSZ Földgázszállító Zrt.-vel. Ennek keretében indult meg a fizikai gázszállítás, amivel Ukrajna akár napi 8 millió köbméter gázt szerezhet be. Legalábbis a tavaly decemberi ukrán nyilatkozat szerint. 

Ami ennél is fontosabb: Ukrajna, hogy csökkentse függőségét Oroszországtól, diverzifikálni akarja gázbeszerzési csatornáit, a magyar féllel kötött megállapodás pedig hozzáférési lehetőségét teremt az ukrán kereskedők számára a horvátországi Krk szigeten lévő cseppfolyósítottgáz- (LNG)-terminálhoz.

Mindeközben 900 dollár per ezer köbméter alá csökkent az európai gáztőzsdén (TTF) a földgáz ára, annak hatására, hogy a Gazprom növelte a szállítási mennyiségét az ukrán vezetékekben, miközben csökkent a lengyelországi Jamal vezetékben pedig csökkent a „fordított irányú” gázáramlás mértéke. Ezt, hogy „visszafelé szívják a gázt”, az oroszok azzal magyarázták, hogy a téli időjárás miatt saját tározóikat töltik fel. Januárban a gáz ára átlagosan 976 dollár volt, decemberben pedig még rosszabb , 1310 dollár körül mozgott.  

Nem szívességet tett Magyarország

Amikor kiderült, hogy a Gazprom befejezi a Magyarország számára történő gázszállítást Ukrajnán keresztül, Kijev hátbadöfésnek minősítette Budapest és Moszkva megegyezését. Kijev azt nehezményezte, hogy hatalmas tranzitdíjtól esett el azzal, hogy Magyarországra a Gazpromnál lekötött gázmennyiség megkerüli az ukránokat. 

A sors fintora, hogy bár általában úgy fogalmaznak a sajtóban, hogy Ukrajna csökkenteni akarja az orosz gázfüggőséget, molekuláris szinten, még ha Szlovákiától is vásárol, ugyanúgy orosz gáz fog kerülni nyugati irányból, így Magyarország felől is az ukrán csövekbe. 

Az LNG-terminálok pedig bár kecsegtetően hangzanak, mint számos szakértő rámutatott, Oroszország elégíti ki Európa gázigényeinek 30-40 százalékát, az Egyesült Államok pedig bármennyire is szeretné, egyelőre nem bír azzal az infrastuktúrával, hogy betöltse ezt az űrt. Jóllehet, Washington próbálkozik ezzel, nem véletlenül fogadta a katari emírt Joe Biden a Fehér Házban. Katar a világ egyik legnagyobb cseppfolyósítottföldgáz- (LNG) kitermelője, ezért biztosíthatná Európának a szükséges kieső földgázmennyiséget. Ugyanakkor nincs túl sok tartaléka, mivel a legtöbb földgázt hosszú távú szerződésekkel már lekötötték.

Azt is fontos megemlíteni, hogy állítólag a magyar-orosz gázszerződésben kikötötték: a magyar állam által vásárolt földgázt Budapest nem értékesítheti Ukrajnának, a Makohon által tett bejelentést így úgy kell értelmezni, hogy megnyílt a fizikai gázszállítás lehetősége a piaci szereplők előtt, a magyar állam ebben nem vesz részt.

Eközben Orbán Viktor magyar miniszterelnök éppen Moszkvában tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, sajtótalálgatások szerint egyebek közt a szerződésben lekötött évi 4,5 milliárd köbméter gáz mennyiségének emeléséről. Ez vagy azt jelenti, hogy

1. Budapest a jelenlegi piaci áron akarja feltölteni a magyarországi tározókat, hogy kordában tartsa a rezsidémont;
2. vagy azt, hogy a többlettel kereskedni akar a jövőben. 

Több magyar sajtóorgánum eközben arról cikkezett, hogy bár nem ismertek a magyar-orosz gázszerződés részletei, nem olyan biztos, hogy annyira baráti áron ígérték oda az oroszok a földgázt a magyaroknak. Pedig nem ártana, ha mesterségesen az európai piaci ár alatt tartanák azt, mert ha tartósan magasan maradnak a gázárak, az MVM energetikai vállalat például évi százmilliós veszteséggel számolhat. 

(Korreszpongyent/Interfax)

(Borítókép:  Andrew Burton / Getty Images)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!