2024. július 14. 21:00
Spanyolország
Anglia

Szorítja a csapot Moszkva, brutális földgázárak jöhetnek télen Európában

2021.10.06. 14:10

Történelmi magasságba emelkedett szerda délre a földgáz ára Európában: ezer köbméter ára 1924 dollár (a szerda délelőtti órákban még 1594 dollár volt) vagy 161 euró/megawattóra. Ebben közrejátszik, hogy Európa földgázhiánnyal küzd, az Északi Áramlat 2-t építő és egyelőre üzemeltető Gazprom orosz állami óriásvállalat nem rohan az európai tartalékok feltöltésével, sőt

drasztikusan csökkentette az Európai Unióba irányuló földgáz mennyiségét. 

A Belaruszon keresztül Lengyelországba vezető csővezeték kapacitását hetven százalékkal nyirbálta meg, a szeptember 26-i, 112 millió köbméter október 3-ra harmincmillió köbméterre esett. 

Nem csak a Belaruszt átszelő vezetékben csordogál kevesebb földgáz, ugyanebben az időintervallumban 110 millió köbméterről 86 millió köbméterre csökkent az Ukrajnába küldött gáz mennyisége. 

A Gazprom kimutatásában viszont az látszik, hogy az Oroszországból Európába irányuló gázmennyiség töretlen, tartja a napi kétszázmillió köbméter körüli szintet. Ebből arra lehet következtetni, hogy Oroszország – elképzelhetően a két ország megszorongatása céljából, mert ugye tranzitdíj – csökkenti a Belarusznak és Ukrajnának küldött földgáz mennyiségét, és az EU esetében felpörgeti az alternatív vagy az új gázvezetékek aktivitását. 

Hogyan működik a tranzitdíj? 


A gázszállítás bonyolítója lényegében kapacitást köt le azon a csővezetéken, amelyen az energiahordozó érkezik, ennek mértéke pedig annak függvényében változik, mekkora mennyiséget vásároltak. Leegyszerűsítve: Magyarország megvásárol x mennyiségű földgázt a Gazpromtól, az orosz állami cég pedig onnantól kezdve mindent intéz, az ő felelőssége eljuttatni a terméket a vásárlóhoz. A Gazprom fizeti ki a vezetékkapacitás-díjat, más nevén a tranzitdíjat, Magyarországnak pedig nincs más dolga, mint a határon átvenni az energiahordozót. 

Feltámadhat a rezsidémon

Ugyebár a magyar kormánynak a Gazprommal kötött szerződése értelmében a gáz október 1-jétől már nem Ukrajna felől, hanem nagyrészt a szerb–magyar interkonnektoron át érkezik Magyarországra. Ezzel pedig Oroszország elzárta az ukrajnai tranzitot, a Testvériség II. gázvezeték szinte teljesen leállt.

Ez pedig kizárólag Moszkvának kedvez. 

Kijev azt állítja, köszöni szépen, van elég gáztartaléka a télre, és esze ágában sincs közvetlenül gázt vásárolni Oroszországtól. Denisz Smihal ukrán kormányfő szerint Ukrajna 2015 novembere óta nem vásárol gázt Oroszországtól, kizárólag a nyugati határai mentén, az úgynevezett visszafordított gázt vásárolta nyugati szomszédjaitól. Magyarországtól most már nem fog. 

Eközben megkezdték a energetikai szempontból stratégiai értékkel bíró Északi Áramlat 2 feltöltését, ami lényegében a gázszállítás beindításának technikai előkészülete. Az orosz sajtóban nem is nagyon emlegetik, hogy az EU-s energetikai direktívának megfelelően az orosz gázóriás által épített, Németországba irányuló csővezeték felett elvileg nem gyakorolhat monopóliumot. A németek már pénzbírsággal fenyegetik a Gazpromot, ha még azelőtt kezdi pumpálni a gázt, mielőtt a vezeték igazodna az EU-s jogszabályokhoz. 

Kijev, Varsó és a balti államok, nem kevésbé Washington is figyelmeztetett, hogy az Angela Merkel örökségének részévé váló, Oroszországot és Németországot összekötő áramlat politikai nyomásgyakorlás eszközévé válhat a Kreml kezében, amit a projekt támogatói rendre azzal hessegettek el, hogy a vezeték pusztán gazdasági természetű. 

Igen ám, csakhogy a Lengyelországba ágazó, Belaruszon keresztül érkező Jamal–Európa-gázvezeték hirtelen, hetvenszázalékos mennyiségcsökkenése csillagászati magaslatokba emelheti a rezsiárakat Európában a téli fűtési időszakra. Akkor lehet versenyezni az ázsiai piacokkal a főként amerikai és katari LNG cseppfolyósított földgázért, amelynek koránt sincs úgy kiépülve az ellátási láncolata Európában, mint az orosz gáznak. Igaz, a magyar kormány Horvátországban egymilliárd köbméter cseppfolyósított gázt kötött le a Krk szigeten létesített LNG-terminálban.

Nem tudni, a magyar kormány miben állapodott meg az oroszokkal a gázvásárlásban, mert a vonatkozó szerződés tartalma üzleti titoknak minősül, azonban az Orbán-kormány aligha szeretné viszontlátni a rezsidémont. 

Nyitogatják, zárogatják a csapokat

Bár a Gazprom illetékesei mindenkit nyugtatgatnak, hogy nem is csökkentik az Európába irányuló gáz mennyiségét, a Kreml jelezte: a gázvállalat készen áll növelni a szállítás mennyiségét, amennyiben szükségessé válik.

A Gazprom pedig belebegtette, ha kell, további 5,6 milliárd köbmétert juttatnak el még az idén Európába, nem máshol, mint az Északi Áramlat 2-n. Ez viszont arra utal, hogy a „pusztán gazdasági természetű” gázbiznisz politikai színezetet kapott. 

Brüsszelben már azzal vádolják Moszkvát, hogy visszatartja a földgázt, bár egyelőre úgy tűnik, Oroszország teljesíti a tagállamokkal kötött hosszú távú szerződéseit.

Mindenesetre vannak, akik osztják Olha Stefanisina ukrán miniszterelnök-helyettes meglátását: az orosz gáz mennyiségének csökkentése annak előjele, hogy Moszkva mihamarabb engedélyeztetni akarja az Északi Áramlat 2-t. A játékszabályokat pedig, EU-s direktíva ide vagy oda, a saját érdekeihez akarja igazítani. Ha pedig nem tetszik valami, az oroszok az óra járásának ellentétes irányába csavarnak egy kicsit a gázcsapon.

(EUObserver / Interfax / TASZSZ / Kárpát Hír / Reuters)