Nincs is olyan, hogy vegán sonka?

A vegán ételek és italok egyre népszerűbbé válnak Magyarországon is, azonban abból, hogy ezeket minek lehet nevezni hivatalosan, komoly viták vannak egyelőre. Az, hogy lehet-e sonkának nevezni egy vegán húskészítményt, az RTL Klubon futó, Cápák között című üzleti show-műsorban merült fel először. 

A műsorban Révész Ildikó és Pásku Ferenc – akik marhatenyésztőkből lettek vegán ételkészítők – elmondták, hogy többek közt vegán sonkát is készítenek egy vállalkozás keretében. Az egyik „cápa”, Moldován András viszont kifogásolta azt, hogy ők sonkának nevezik a terméket, mivel szerinte ezt nem lehet így hívni. Erre válaszolva Révész Ildikó elmondta, hogy ebből jelenleg is zajló jogi vitáik vannak. 

Azt, hogy ezeket a termékeket minek kell nevezni, az úgynevezett jelölési rendelet szabályozza. Ez úgy fogalmaz, hogy az olyan élelmiszerek esetében, amelyeknél a fogyasztók feltételezése szerint szokásosan jelen lévő összetevőt egy másikkal helyettesítettek, ezt egyértelműen meg kell nevezni a jelölésen.

A jelölési rendelet továbbá azt is előírja, hogy mindezt a termék nevének közvetlen közelében, valamint olyan betűmérettel kell leírni, amely a termék megnevezésére használt betűméret legalább 75 százalékát teszi ki. A jelölési rendelet további előírja, hogy törekedni kell arra is, hogy a megnevezés ne vezesse félre a fogyasztót.

Ezenfelül a Magyar Élelmiszerkönyvben még egy külön, a hústermékekre vonatkozó előírás is meghatározza azt, hogy mit minek kell nevezni. Ebben azt írták: az előírásban meghatározott húskészítmény-megnevezések a Magyarországon forgalomba hozott termékek esetén csak akkor használhatók, ha megfelelnek az előírásban megfogalmazott követelményeknek. Vagyis szabályozva van például az, hogy milyen feltételek teljesülése mellett lehet valamit sonkának, virslinek vagy szaláminak hívni.

Sőt a sonka szó még szóösszetételként sem lehet benne a vegán termék nevében, mivel az húst egyáltalán nem tartalmaz, holott ez alapvető feltétel lenne ennél a terméknévnél. 

A Pénzcentrum ezzel kapcsolatban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih), is megkérdezte arról, hogy mi az álláspontjuk a kérdésben. Ők válaszukban azt írták: „A növényi alapú táplálkozás terjedése miatt növekvő társadalmi igény mutatkozik a hús helyettesítésére szánt élelmiszerek iránt, amelyek köre ennek köszönhetően napról napra bővülő tendenciát mutat. Azonban fontos, hogy ezen termékek megnevezése a jogszabályoknak megfelelő tájékoztatást nyújtson az élelmiszer jellegéről a fogyasztóknak.” 

Feljelentették őket, zajlik a per 

A vegán sonka mizériája már most odáig fajult, hogy a Vas Megyei Kormányhivatal – egy névtelen közérdekű bejelentés alapján – felszólította Révész Ildikót és Pásku Ferencet, hogy mellőzzék a vegán sonka megnevezést a műsorban, mert ezzel megtévesztik a potenciális vevőket. Erre ők válaszukban az Európai Unió egyik döntésére vonatkoztak, amely a növényi húsok esetében nem adott helyt a hasonló tiltásnak.

Az érvelésüket először elfogadták, majd egy hónappal később a Pest Megyei Kormányhivatal kereste meg őket, és azonnali ellenőrzést rendelt el náluk. Miután azt elvégezték, közölték velük, hogy a magyar élelmiszerszabályok szerint a sonka csak húsból lehet, és ezt az EU-s szabályok sem írhatják felül. Az eljárás részeként a 

A házaspár a döntést az illetékes bíróságon megfellebbezte, és szerdán tartottak tárgyalást az ügyben. Révész Ildikó a Pénzcentrumnak azt mondta: kifejezetten pozitív volt a légkör a tárgyaláson, nagy volt az érdeklődés, és érződött, hogy mindenki törekszik a megegyezésre. Az ügyben márciusban hozhat ítéletet a bíróság. 

(Borítókép: Húsvéti füstölt sonkát vásárolnak egy hús- és hentesárut árusító standnál a budapesti Fővám téri Központi Vásárcsarnokban 2019. április 10-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)

(via Pénzcentrum)