2024. június 24. 21:00
Albánia
Spanyolország
Düsseldorf Arena III. forduló
2024. június 24. 21:00
Horvátország
Olaszország

Orbán Viktor: A kanyarban előzött a magyar gazdaság

D MTI20220219003
2022.02.19. 11:23 Módosítva: 2022.02.19. 13:14
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett Gazdasági Évnyitó 2022 gazdaságpolitikai fórumon tartott előadást szombaton Orbán Viktor miniszterelnök az Anantara New York Palace Budapest Hotel Róma termében.

Orbán Viktor szerint a gazdaságban is fundamentális változás ment végbe 2010 után az új alkotmány elfogadásával. Ez a gazdaság ma már nem az a gazdaság, mint amit akkor megismertünk – fűzte hozzá.

A miniszterelnök szerint a választás tétje gazdasági szempontból, hogy az új gazdaságban maradunk, vagy visszatérünk a régihez. A régi gazdaságot úgy jellemezte, hogy tagadja a munka és a gazdasági siker közti összefüggést. A kormányfő ígéretet tett rá, hogy ha megkapják a választásokon a szükséges felhatalmazást, továbbra is ellenezni fognak minden „szocialisztikus” gazdaságpolitikai gondolatot.

Semmilyen engedményt nem akarunk tenni semmilyen szocialisztikus intézkedés érdekében, gazdaságpolitikailag is ellenzünk minden ilyen és minden kommunisztikus elvet

– jelentette ki, hozzátéve: mindezt azért, mert tönkretették a gazdaságot. Orbán Viktor úgy látja, a magántulajdon megölésével megölték annak kultúrateremtő erejét is, pedig az jó kultúrát teremt, olyat, amilyenre jó életet lehet építeni, és jó gazdaságot. Közölte: azt szeretnék, hogy az embereknek saját lakásuk legyen, saját eszközeik, mert ha rendelkeznek ilyenekkel, akkor törődniük kell velük. Ez más kultúrát jelent, mint amikor valaki más tulajdonában él, más pénzéből – fejtette ki.

Orbán Viktor leszögezte, hogy a kormány, amennyiben marad, kifejezetten és erőteljesen a magántulajdont fogja támogatni.

Ez az egyetlen, ami letöri azt a rossz ösztönt, hogy nyakló nélkül vegyenek fel hitelt

– hívta fel a figyelmet a kormányfő. Kiemelte, hogy a kamarával stratégiai megállapodást kötnek, mert „ők tekintik a tőkefelhalmozást feladatként, és ez Magyarországon még 10 évig fontos lesz”. Ezt az együttműködést „egy, a jövőből visszafelé levezetett célok érdekében létrejött” megállapodásként jellemezte.

Válságkezelés, előzés a kanyarban

A válságkezeléssel kapcsolatban Orbán Viktor elmondta, hogy a 7,1 százalékos növekedéshez hasonló utoljára 1977-ben volt. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az akkori 7,6 százalék más körülmények között született. Magyarország beruházási rátája a 2. legmagasabb volt az Európai Unióban.

A miniszterelnök szerint az új, a kormány által létrehozott gazdaság kibírta a válságot. Orbán Viktor úgy látja, hogy a 2020–21-es évet egybevéve gyors, erőteljes, V alakú kilábalás látható, a második szára viszont hosszabb, mint az első. A kormányfő mindezt kanyarban történő előzésnek nevezte. Szerinte a járvány jó állapotban ért el bennünket, a válságkezelés pedig azért volt sikeres, mert a gazdaságról való gondolkodással kapcsolatban erős komplexitással rendelkezik az amúgy nyitott magyar gazdaság.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Magyarországnak van az egyik legmagasabb GDP–export hányadosa a világon, és ha a gazdaság nem exportorientált lenne, ma mindenki sokkal szegényebb lenne itthon. Amit viszont fontosabbnak tart, hogy az amerikai egyetemek által kifejlesztett gazdasági komplexitásmérő szerint a világ 10. legversenyképesebb nemzete vagyunk.

A miniszterelnök kitért arra is, hogy ki kell hozni a legtöbbet Magyarország földrajzi fekvésének előnyeiből. Tranzitország vagyunk, az az érdekünk, hogy rajtunk menjen keresztül a háborún kívül minden, ami csak tud – húzta alá. Kiemelte a repülőtér jelentőségét és a vasúti hálózat fejlesztését is. Akik például a Budapest–Belgrád-vasútvonalat támadják, az ellenfél kedvére dolgoznak, mert valahol menni fog az az áru, de nem nálunk, pedig nekünk az az érdekünk, hogy itt menjen – mutatott rá Orbán Viktor.

A válságkezelés eszközei között nemcsak a fiskális, hanem a monetáris pufferekről is beszélt a kormányfő, melyek hatására a jegybank mérlege és az államadósság is nőtt, bár ez utóbbi nem ment 80 százalék fölé. Közben pedig a munkaerőpiac stabil maradt – emelte ki.

Orbán Viktor úgy látja, hogy a magyar inflációt vissza lehet hozni 6 százalék alá az év végéig, azonban a közegben, amelyben jelen vagyunk, nagy baj van. A következő években ugyanis egy magas inflációjú helyzetben kell léteznünk, aminek egyik oka szerinte, hogy az EU-ban nem tudják összehangolni a klímapolitikát az inflációval. Brüsszel olyan döntéseket hoz, amik az energiaárat emelik, pedig az magától is emelkedik – tette hozzá.

A miniszterelnök arra is kitért, hogy nem esett jól a kormány által bevezetett négy árstop, mivel ők eleve ellenzik az árhivatalszerű megoldásokat, válság idején viszont nincs normatív gazdaságpolitika. Szükség van a beavatkozásra, a konkrét kihívásokra pedig konkrét válaszokat kell adni – jelezte.

Öt csapda

Orbán Viktor az előttünk álló évtizeddel kapcsolatban öt csapdahelyzetet nevezett meg:

  1. Magas külföldi tulajdon: fontos, hogy legyenek minél magasabb színvonalú beruházások az országban, de a külföldi beruházás ne legyen több egy kívánatos szintnél.
  2. Az exportáló cégek között legyen megfelelő mennyiségű kis- és középvállalkozás, továbbá az exportáló vállalatok legyenek minél tőkeerősebbek.
  3. Negatív profitegyenleg: több nyereség távozik az országból külföldre, mint amennyi bejön más országokból.
  4. A dualitás csapdája, vagyis hogy termelékenyebbek a külföldi cégek a hazaiaknál. Digitalizáció és automatizáció nélkül viszont nem fognak eltűnni a különbségek.
  5. A vidék lemaradása: Budapest az EU fejlettségének 151 százalékán áll, míg az Észak-Alföld a 47 százalékán, Észak-Magyarország a 49 százalékán, Dél-Dunántúl az 50 százalékán.

Orbán Viktor érdemnek tekinti Budapest előreszaladását, mivel szerinte egy történelmi adottságú és méretű ország, mint Magyarország, nem tud ott lenni a térképen, ha nincs egy olyan települése, ami világszenzáció. Mindemellett úgy látja, hogy a főváros fejlesztése csak az agglomerációval együtt értelmezhető, ezért bár az elővárosi vasúti rendszer kialakítása rendkívül költséges, de nem kerülhető el.

A miniszterelnök bejelentette, hogy 2021 és 2027 között 4265 milliárd forintot fordítanak a magyar vidék fejlesztésére, vagyis háromszor annyit, mint eddig. Az uniós finanszírozás mellett 17,5 százalék volt a magyar társfinanszírozás az előző hét évben, ez a továbbiakban 80 százalékra emelkedik. Minden évben ötvenmilliárd forint jut a Modern Városok Programra, és emellett fut a Magyar Falu Program is.

A kormányfő szerint a csapdahelyzeteket pénzzel lehet elkerülni, és az a cél, hogy a bevétel több legyen, mint a kiadás. Ezért az államnak támogatnia kell a vállalkozásokat, illetve csökkentenie kell az adókat a tőke-, hitel- és garanciatámogatás állami eszközeinek segítségével. Erre a célra 12 százalék ment a gazdaság-újraindítási tervben, az idei évre 15 százalékot tervez a kormány.

Orbán Viktor kiemelte: le kell vinni az államadósságot. Az alacsony kamatok és a pénzbőség kora pedig úgy tűnik, mintha véget ért volna – vélekedett. A miniszterelnök arról is említést tett, hogy főleg a tőkeprogramokat szeretné megerősíteni. A külföldi beruházásokat a HIPA kezeli, amiből 6 milliárd eurónak megfelelő tőkebefektetés lett, ehhez egymilliárd forint állami támogatás járult.

Az EU tartozik

Az uniós pénzek terén az országnak negatív profitegyenlege van, ami 6,1 milliárd eurót tesz ki – mutatott rá Orbán Viktor. A miniszterelnök hozzátette: az uniós pénzek százalékban a negatív magyar profitegyenleg mindössze 77 százalékát kompenzálják. „Ők tartoznak nekünk, és nem mi nekik. Jobb, ha kuruc nyelven beszélünk velük, nem labancul” – fogalmazott. Emlékeztetett: az év végéig kell aláírni a költségvetési uniós partneri megállapodást, viszont a helyreállítási alap forrásait politikai okokból nem kapta meg Magyarország. Az Európai Bíróság napokban született ítéletével kapcsolatban kifejtette:

A gyermekvédelmi törvényt nem akarjuk módosítani, addig viszont nem adnak pénzt. A bírósági ítélet is arról szólt, hogy össze lehet-e kötni a ködös jogállami kritériumokat a pénzkifizetéssel. De itt nem mi vesztettünk, hanem az ellenfeleink. Mi nem nyertünk, de ők vesztettek. Mi azt ellenezzük, hogy bármifajta pénzügyi kérdést összekapcsoljanak bármilyen nem pénzügyi, politikai kérdéssel. Mert abból zsarolás lesz. Ezt nem szabad megengedni, szerintünk ez következik az EU alapokmányából, ezért támadtuk meg a lengyelekkel az uniós rendeletet. Ezt elvesztettük, a bíróság szerint ilyen kapcsolat lehet. De az indokolásában kimondja, és itt vesztettek az ellenfelek, hogy a pénzkifizetést konkrét gazdasági ügyhöz kell kapcsolni, azt bizonyítani kell. Vagyis általános politikai kritériumok alapján nem lehet pénzt visszatartani. A mi pozíciónk pénz szempontjából ezzel a bírói ítélettel nem romlott.

Orbán Viktor megerősítette, hogy a helyreállítási alap forrásait megelőlegezik, függetlenül attól, hogy nem kapta meg az ország. A kormány úgy számol, hogy ez a pénz egészben vagy részleteiben év végéig meg fog érkezni.

Megőrzendő az adórendszer

A magyar adórendszer az adó-versenyképességi index szerint a világ 13. legjobbja. A társasági adót tekintve a 6., az szja-nál a 9. helyen áll – közölte a miniszterelnök. Hangsúlyozta: ezt az adórendszert meg kell védeni, mert ha szétszedik, drámaian romlani fog a magyar gazdaság teljesítménye.

Az adócentralizáció mértéke historikus összevetésben sosem volt még ilyen alacsony szinten, a GDP 35 százaléka – közölte. Az adóék 12 százalékkal csökkent (53,1-ről 41,2 százalékra) a munkáltatói járulék mérséklése miatt.

A szakszervezetek mindig bért akarnak emelni, de nem lehet jobban, mint hogy a vállalkozóknak elfogadható legyen – mutatott rá Orbán Viktor, aki ezzel magyarázta, hogy a kormány nem szeretné meghatározni a bérszínvonalat, mert erről a gazdasági szereplőknek kell megegyezniük.

A miniszterelnök elismerte, hogy a két- és többgyermekesek adóéke kedvezőbb az uniós átlagnál, de a gyermek nélküli, átlagbérrel rendelkezők adóékének javításában még van tennivalója a kormánynak.

Fontos célként jelölte meg, hogy a gazdasági növekedés minden évben haladja meg 2-3 százalékkal az uniós átlagot, és 2030 környékén, amikor nagy átrendeződések lesznek az EU-ban és világszerte, a mostani pandémiánál sokkal nagyobb stressztesztre lehet számítani, megfelelő állapotban legyen a magyar gazdaság.

Varga Mihály: Az uniós rangsor élén kell maradni

Az uniós növekedési rangsor élén kell tartani a következő években Magyarországot, hogy mielőbb visszanyerje a járvány előtti fejlődéselőnyét – mondta Varga Mihály a Gazdasági Évnyitón.

A pénzügyminiszter szerint a válságkezelés hatékonyságát bizonyítja, hogy 2021-ben várakozáson felül teljesített a magyar gazdaság.

Az eseményen szintén beszédet mondott Parragh László, aki kijelentette: csődhullám sújtotta volna a vállalkozásokat kormányzati segítség nélkül.

A kamarai elnök szerint Magyarországot – a világ több államával ellentétben – nem érte felkészületlenül a járvány, a válságkezelésben pedig a szervezetnek is jelentős szerepe volt.

A legsikeresebb tíz év után

A kormányfő a Gazdasági Évnyitón hagyományosan értékeli az elmúlt év folyamatait, és felvázolja, milyen gazdaságpolitikai elképzeléseket tart fontosnak a következő időszakra. Tavaly elmondott beszédében viharosnak nevezte a 2020-as esztendőt. Orbán Viktor akkor többek között arról beszélt, hogy a gazdaságvédelmi akciótervben hitelmoratóriumot vezetett be a kormány, ami 50 ezer kis- és középvállalkozást érintett.

Akkori beszédében a bértámogatásról, a szociális hozzájárulási adó, illetve az iparűzési adó elengedéséről is szólt, és felsorolta a  gazdasági újraindítási akciótervvel kapcsolatban a korábbi gazdaságélénkítő intézkedéseket.

2020-as évnyitón a miniszterelnök elmondta: a koronavírus okozta válság miatt a hazai vállalkozóknak már rövid távon fel kell készülniük arra, hogy kilépjenek a komfortzónájukból. Viszont úgy vélte: „az elmúlt száz év legsikeresebb tíz éve van mögöttünk.” Hozzátette, a költségvetést a válság miatt át kell szabni, és fontos cél, hogy ne legyen mélyebb a krízis, mint a 2008–2009-es.

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara  [ MKIK ]  gazdasági évnyitóján a budapesti New York Palotában 2022. február 19-én. Fotó:  MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher)