Bernát, Felícia
EUR 384,33 Ft
USD 363,59 Ft
7 °C
31 °C

Magyarország ellen ítélt a jogállamisági perben az Európai Unió Bírósága

GettyImages-1150355595
2022.02.16. 09:41 Módosítva: 2022.02.16. 10:25
Az Európai Unió Bírósága (EUB) szerdán hirdetett ítéletet, elutasítva Magyarország és Lengyelország keresetét a jogállamisági perben. Továbbá kötelezik a két tagállamot a rájuk eső perköltségek megfizetésére.

Az Európai Unió Bírósága a döntésével kapcsolatban közölte: a jogállamisági mechanizmust a megfelelő jogalappal fogadták el, összeegyeztethető az uniós szerződések 7. cikk szerinti eljárással, és tiszteletben tartja különösen az Európai Unióra ruházott hatáskörök korlátait, valamint a jogbiztonság elvét.

Indoklásában a bíróság kimondta: a rendelet szerinti eljárás csak akkor indítható meg, ha alapos ok van rá, mert valamelyik tagállamban a jogállamiság elveinek megsértése, vagy ennek kockázata komolyan fennáll, illetve az, ha ez kellően és közvetlenül érinti az uniós költségvetést.

A rendelet alapján hozható intézkedések kizárólag az uniós költségvetés végrehajtásával függhetnek össze. A rendelet tehát az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek megsértéséből eredő védelmére, nem pedig önmagában véve a jogállamisági elvek megsértésének szankcionálására irányul.

A jogállamiság fogalmával kapcsolatban – amit Magyarország és Lengyelország vitatott – a bíróság úgy ítélte meg: a tagállamok kellő pontossággal meg tudják határozni az egyes elvek tartalmát és a belőlük eredő követelményeket.

Varga Judit: Politikai ítélet született

A kormány részéről Varga Judit igazságügyi miniszter reagált az ítéletre a Facebook-oldalán, a tárcavezető szerint politikai ítéletet hozott az Európai Unió Bírósága a gyermekvédelmi törvény miatt.

A döntés élő bizonyítéka annak, hogy Brüsszel visszaél a hatalmával. Az ítélet egy újabb nyomásgyakorlás hazánk ellen, mert a nyár folyamán elfogadtuk a gyermekvédelmi törvényünket. Brüsszel nem tudja annyiban hagyni, hogy a magyar emberek népszavazáson mondhatják el a véleményüket. A bürokratikus elit nem akarja elfogadni a magyarok szabad döntését és véleményét

– közölte Varga Judit a közösség oldalán.

Fidesz: politikai bosszúhadjárat újabb állomása

A kormánypárt szerint Magyarországot valójában a gyermekvédelem miatt akarják megbélyegezni. Az Európai Unió Bíróságának ítéletére reagálva a Fidesz közölte, a szerdai döntés egy hónapok óta tartó politikai bosszúhadjárat újabb állomása.

Magyarországot valójában a gyermekvédelem miatt akarják megbélyegezni. Brüsszel nem akar belenyugodni abba, hogy Magyarország nem enged a nyomásgyakorlásnak, a gyermekeket célzó LMBTQ-propaganda megállítására is törvényt hozott, sőt még népszavazást is kiírt. Ezért perelték be Magyarországot, ezért indították az egész jogállamisági dzsihádot, ezért akarják megbélyegezni, elítélni és megbüntetni hazánkat

– olvasható a Fidesz közleményében.

A kormánypárt szerint Brüsszelben előre meg volt írva az ítélet, és a kihirdetését a magyar választásokra időzítették, „így akarják a Gyurcsány–Márki-Zay-féle baloldalt hatalomra segíteni”.

Az ellenzék szerint két lehetőség maradt

Az Egységben Magyarországért szerint az Európai Bíróság szerdai döntése után egyértelművé vált, hogy „az Orbán-kormány antidemokratikus működése miatt mostantól minden egyes magyar állampolgárnak súlyos, konkrétan forintosítható árat kell majd fizetni”.

Az ellenzéki összefogás közleményében azt írta, a szerdai döntés fényében az áprilisi választások tétje még világosabbá vált: „amennyiben a Fidesz győz, akkor nem fogunk hozzájutni a magyar embereket, a magyar gazdaságot megillető forrásokhoz.”

Úgy vélik, Orbán Viktornak két lehetősége marad és „mindkettő súlyos, eurómilliárdokban mérhető kárt okoz majd az országnak”: vagy kilépteti az országot az unióból, vagy egy újabb szabadságharcnak álcázva a magyar emberekkel fizetteti meg saját jogaik elvesztésének árát.

A jogállamisági mechanizmus védelmet nyújt

A Magyar Helsinki Bizottság szerint az uniós jogállamisági mechanizmus megfelel az EU jogának. Közleményükben azt írták: a szerdai uniós bírósági ítélet után semmi nem akadályozhatja az Európai Bizottságot abban, hogy végre alkalmazza az uniós lopáselhárító eszközt.

A jogállamisági mechanizmus nem csak a kormányok korrupcióját gátolhatja, hanem megvédi az uniós költségvetést és végső soron az uniós polgárokat az ellen, hogy a kormányok legyengítsék a korrupciót megelőző és feltáró intézményeket, és hogy ne az ő hasznukra fordítsák az uniós forrásokat

– olvasható a Magyar Helsinki Bizottság közleményében.

Hozzátették: a Magyar Helsinki Bizottságnak mindig is az volt a határozott álláspontja, hogy a jogállamiság legyengítése hozzájárul a rendszerszerű korrupció megerősödéséhez és ahhoz, hogy a jogsértések büntetlenül maradjanak Magyarországon.

Várható volt ez a döntés

Ahogy azt megírtuk, az Európai Unió Bírósága (EUB) által hozott ítélet előzménye, hogy 2021. január 1-je óta hatályban van az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendelet, amely Magyarország és Lengyelország szerint az uniós joggal ellentétes, ezért mindkét tagállam pert indított tavaly márciusban.

A két ország által kifogásolt jogszabály lényege röviden, hogy a jogállamisági normákat felrúgó tagállamokat pénzmegvonással büntetnék.

Tavaly decemberben az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka közölte: nem áll ellentétben az Európai Unió jogrendjével, hogy jogállamisági feltételek teljesítéséhez kössék a tagországoknak járó támogatások kifizetését. Campos Sánchez-Bordona véleményként azt is hozzátette: szerinte el kell utasítani Magyarország és Lengyelország azon keresetét, amelyet a jogállamiság elveinek megsértése esetén az uniós költségvetés védelmére szolgáló feltételrendszer ellen nyújtottak be.

Varga Judit igazságügyi miniszter akkor közölte: a magyar kormány kitart álláspontja mellett, és bízik abban, hogy a bíróság kizárólag a jogi érvekre és a józan észre alapozza majd ítéletét, nem követi a főtanácsnok téves érvelését, helyette megsemmisíti a rendeletet, vagy annak kiigazítására hívja fel az uniós jogalkotót. „Nemet mondunk a jogállamisági zsarolásra” – tette hozzá a miniszter.

Magyarország és Lengyelország a keresetükben a jogalap hiányára, a jogbiztonság megsértésére hivatkoztak, a főtanácsnoki indítvány szerint azonban egyrészt az uniós rendelet a jogállamiságot nem szankcionáló mechanizmus útján akarja megvédeni, hanem pénzügyi feltételrendszert hoz létre az Európai Unió érteinek védelmére, másrészt az uniós rendelet kellően közvetlen kapcsolatot követel meg a jogállamiság megsértése és a költségvetés végrehajtása között. Vagyis ily módon azt nem a jogállamiság valamennyi megsértésére kell alkalmazni, hanem csak azokra az esetekre, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak az uniós költségvetés végrehajtásával.

A jogállamisági normák megsértése miatt célkeresztbe került Magyarországot és Lengyelországot tavaly novemberben levélben kérte számon az Európai Bizottság több olyan ügyben is, amelyek a két tagállam által kifogásolt jogszabály hatálya alá tartozhatnak.

Eric Mamer bizottsági szóvivő a Népszavának azt mondta: a magyar kormány erre a levélre már válaszolt, ezt jelenleg is értékelik. A folyamat még hetekig eltarthat, ami szintén lassíthatja a jogállamisági mechanizmus életbe léptetését. A lap idézte Didier Reynders igazságügyi biztost is, aki az EU-Monitor hírportál tudósítása szerint nemrégiben azt mondta: az áprilisi választások előtt elvileg elindulhat az eljárás Magyarországgal szemben, de a folyamat időigényessége miatt bármiféle eredmény csak a választások utánra várható.

Egy hete a hvg.hu-n megjelent cikkében írta meg az Eurológus, hogy nem sokkal az Európai Bíróság szerdai ítélethirdetése után napirendre tűzik a jogállamisági mechanizmus ügyét az Európai Parlament plenáris ülésén. Ezzel összefüggésben a Népszava keddi cikkében arról írt, hogy az Európai Parlament szándékosan az EUB ítélethozatalának napjára időzítette a tanácskozást, amelyen személyesen Ursula von der Leyen bizottsági elnöktől várta volna a beszámolót a további lépésekről, aki azonban egyéb elfoglaltságaira hivatkozva a költségvetési biztost küldi maga helyett a parlamentbe.

Január végén Johannes Hahn költségvetési biztos újságíróknak arról beszélt, hogy még az áprilisi választások előtt javasolhatja az Európai Bizottság a magyar és a lengyel uniós források befagyasztását. A biztos hangsúlyozta, hogy a bizottság nem nézegetheti a választások időpontját, mert a testületnek az irányelvek és a szabályok szerint kell cselekednie.

(Borítókép: Az Európai Unió Bírósága luxemburgi székhelye. Fotó: Arne Immanuel Bansch / picture alliance / Getty Images)

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!



  • Vennék
  • Biztosítás