Globális pénzügyi páriává váltak az oroszok
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Gazdaság cikkek
Az USA már korábban is vezetett már be ilyen vagy ehhez hasonló büntetőintézkedéséket: többek között Venezuela, Irán és nemrégiben Afganisztán is részesült már ilyen szankciókban. Az iráni bankokat például 2018-ban Donald Trump elnök kiszorította a SWIFT-hálózatból, és elemzők szerint most ebbe az irányba tartunk Moszkva esetében.
DE Oroszország IS nézett már szembe hasonló intézkedésekkel, amikor a Krím félszigetet egyoldalúan annektálta 2014-ben.
USA zárolja az orosz központi bankot
Az Egyesült Államok hétfőn azonnali lépéseket tett az orosz központi bankkal folytatott amerikai dollártranzakciók betiltására, és az orosz befektetési alapokat is blokkolják a CNN információi szerint.
Ezzel a lépéssel az a céljuk, hogy megakadályozzák, hogy Oroszország hozzáférjen ahhoz a „vészhelyzeti alaphoz”, amelyre az amerikai tisztviselők szerint Moszkva az ukrajnai invázió során számított.
TÖBBÉ NEM FÉRHET HOZZÁ Moszkva Az amerikai dollárban tartott tartalékaihoz, Amit a zuhanó rubel megvédésére akartak használni.
Hétfő reggel egy magas rangú kormányzati tisztviselő újságírókkal folytatott telefonbeszélgetésen azt mondta: „A kormányainkban hónapokig tartó tervezés és előkészítés csúcspontja a mai, technikai, diplomáciai és politikai csatornákon keresztül, beleértve a legmagasabb szinteket is.”
A szankciók teljes mértékben blokkolják az Orosz Közvetlen Befektetési Alapot és annak vezérigazgatóját, Kirill Dmitrijevet is. A Fehér Ház egyik tisztviselője úgy nyilatkozott:
egyetlen ország sem szankcióbiztos.
Mit vár a nyugat a szankcióktól?
A nyugati piac bízik abban, hogy a büntetőintézkedések hamar megteszik a hatásukat. A szankciókat úgy építették fel, hogy igyekeznek egyúttal meggátolni azt is, hogy Oroszország kijátssza őket.
Egy magas rangú amerikai tisztviselő szerint az új intézkedések azt jelentik, hogy Oroszországot „kirúgják a nemzetközi pénzügyi rendszerből”, és „a globális gazdaság és pénzügyi világ páriájává” válik.
Daniel Tannebaum, az amerikai pénzügy-minisztérium szankciókkal foglalkozó korábbi tisztviselője a Financial Timesnak úgy fogalmazott:
Egyre világosabbá válik, hogy Oroszország a bevezetett szankciók jelentőségét tekintve Kuba és Irán útjára lép.
A szombaton bejelentett lépések közvetlenül az orosz központi bankot veszik célba, és Oroszország globális pénzügyi rendszerhez való kapcsolódását igyekeznek megbénítani. Érintik az oligarchákat, bankokat, valamint a csúcstechnológiai vállalatokat is.
Az orosz gazdaság jelenlegi helyzete
Ha Oroszország nem tudja eladni külföldi eszközeinek nagy részét ottani devizáért cserébe, akkor nem fogják tudni megvédeni a rubelt sem. A borzasztóan inflálódott rubel helyzetét az is gyengíti, hogy az oroszok már most is özönlenek a bankokhoz, hogy készpénzt vegyenek fel.
Az orosz lakosság retteg attól, hogy az ország pénzügyi rendszere összeomlik.
Az ország gazdaságpolitikája korábban agresszívan leépítette a dollártartalékát és a devizakészletét is. Most a rubel összeomlása ellen tartalékok hiányában az orosz központi banknak csak két lehetősége maradt: kamatemelés, illetve tőkekontroll. Előbbiről hétfőn már döntöttek is.
A szombaton bejelentett intézkedések közvetlenül az orosz központi bankot is célba veszik, és Oroszország globális pénzügyi rendszerhez való kapcsolódását igyekeznek megbénítani.
A cél az, hogy az orosz gazdaságot teljesen destabilizálják.
A központi bank kérhet segítséget Kínától is, ahol a devizatartalékok több mint 14 százalékát tartják most. Pekinggel kapcsolatosan azonban az még nem világos, hogy hajlandó lesz-e valamiféle védelmet nyújtani az orosz gazdaságnak.
Az országnak rekordmagas, 19 milliárd dolláros folyó fizetési külkereskedelmi mérlegtöbblete van, ennek jelentős részét az energiaexportjának köszönheti. Az ötödik legnagyobb aranytartalékkal rendelkező ország – ez mintegy 2299 tonnát tesz ki.
Így a nyersanyagexportja némi védelmet nyújthat, de a nyugati pénzintézetek közvetlen kitettsége Oroszországgal szemben igen szerény. Ennek az egyik oka az, hogy amikor a Krímet 2014-ben annektálták, bevezettek szankciókat, és módosították a gazdasági kapcsolatokat.
A JP Morgan szerint viszont Európa ki van téve Oroszország hatalmas energiaszektorának:
Oroszország a globális olaj- és földgáztermelés jóval több mint 10 százalékát adja, és jelentős szerepet játszik az európai földgázpiacokon is.
Kivágták az orosz bankokat a SWIFT-ből
A szankciók kiszabója szerint az a javaslat, amely szerint számos orosz bankot leválasztanának a SWIFT-hálózatáról, azt célozza, hogy ezek a hitelezők „elszakadjanak a nemzetközi pénzügyi rendszertől”. De a részletek még itt is elég képlékenyek, és elképzelhető, hogy az energiaiparra összpontosító orosz bankok továbbra is a hálózaton maradhatnak.
„Ez egy közvetlen kísérlet arra, hogy lecsapjanak Oroszország azon képességére, hogy átvészelje a szankciókat, mert ezt úgy tudnák megtenni, hogy a tartalékaikra támaszkodnak” – mondta Daniel Glaser volt amerikai pénzügy-minisztériumi terrorizmusfinanszírozásért és pénzügyi bűncselekményekért felelős helyettes államtitkárára, aki úgy folytatta:
Nagyon bízom abban, hogy ezen intézkedések hatása azonnal érezhető lesz az orosz pénzügyi piacokon.
(Borítókép: Oroszország központi bankja Moszkvában 2022. február 28-án. Fotó: Andrey Rudakov / Bloomberg / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
