Globális pénzügyi páriává váltak az oroszok

Az USA már korábban is vezetett már be ilyen vagy ehhez hasonló büntetőintézkedéséket: többek között Venezuela, Irán és nemrégiben Afganisztán is részesült már ilyen szankciókban. Az iráni bankokat például 2018-ban Donald Trump elnök kiszorította a SWIFT-hálózatból, és elemzők szerint most ebbe az irányba tartunk Moszkva esetében.

USA zárolja az orosz központi bankot

Az Egyesült Államok hétfőn azonnali lépéseket tett az orosz központi bankkal folytatott amerikai dollártranzakciók betiltására, és az orosz befektetési alapokat is blokkolják a CNN információi szerint.

Ezzel a lépéssel az a céljuk, hogy megakadályozzák, hogy Oroszország hozzáférjen ahhoz a „vészhelyzeti alaphoz”, amelyre az amerikai tisztviselők szerint Moszkva az ukrajnai invázió során számított. 

Hétfő reggel egy magas rangú kormányzati tisztviselő újságírókkal folytatott telefonbeszélgetésen azt mondta: „A kormányainkban hónapokig tartó tervezés és előkészítés csúcspontja a mai, technikai, diplomáciai és politikai csatornákon keresztül, beleértve a legmagasabb szinteket is.”

A szankciók teljes mértékben blokkolják az Orosz Közvetlen Befektetési Alapot és annak vezérigazgatóját, Kirill Dmitrijevet is. A Fehér Ház egyik tisztviselője úgy nyilatkozott:

egyetlen ország sem szankcióbiztos.

Mit vár a nyugat a szankcióktól?

A nyugati piac bízik abban, hogy a büntetőintézkedések hamar megteszik a hatásukat. A szankciókat úgy építették fel, hogy igyekeznek egyúttal meggátolni azt is, hogy Oroszország kijátssza őket. 

Daniel Tannebaum, az amerikai pénzügy-minisztérium szankciókkal foglalkozó korábbi tisztviselője a Financial Timesnak úgy fogalmazott:

Egyre világosabbá válik, hogy Oroszország a bevezetett szankciók jelentőségét tekintve Kuba és Irán útjára lép.

A szombaton bejelentett lépések közvetlenül az orosz központi bankot veszik célba, és Oroszország globális pénzügyi rendszerhez való kapcsolódását igyekeznek megbénítani. Érintik az oligarchákat, bankokat, valamint a csúcstechnológiai vállalatokat is.

Az orosz gazdaság jelenlegi helyzete

Ha Oroszország nem tudja eladni külföldi eszközeinek nagy részét ottani devizáért cserébe, akkor nem fogják tudni megvédeni a rubelt sem. A borzasztóan inflálódott rubel helyzetét az is gyengíti, hogy az oroszok már most is özönlenek a bankokhoz, hogy készpénzt vegyenek fel.

Az ország gazdaságpolitikája korábban agresszívan leépítette a dollártartalékát és a devizakészletét is. Most a rubel összeomlása ellen tartalékok hiányában az orosz központi banknak csak két lehetősége maradt: kamatemelés, illetve tőkekontroll. Előbbiről hétfőn már döntöttek is.

A szombaton bejelentett intézkedések közvetlenül az orosz központi bankot is célba veszik, és Oroszország globális pénzügyi rendszerhez való kapcsolódását igyekeznek megbénítani.

A központi bank kérhet segítséget Kínától is, ahol a devizatartalékok több mint 14 százalékát tartják most. Pekinggel kapcsolatosan azonban az még nem világos, hogy hajlandó lesz-e valamiféle védelmet nyújtani az orosz gazdaságnak.

Az országnak rekordmagas, 19 milliárd dolláros folyó fizetési külkereskedelmi mérlegtöbblete van, ennek jelentős részét az energiaexportjának köszönheti. Az ötödik legnagyobb aranytartalékkal rendelkező ország – ez mintegy 2299 tonnát tesz ki.

Így a nyersanyagexportja némi védelmet nyújthat, de a nyugati pénzintézetek közvetlen kitettsége Oroszországgal szemben igen szerény. Ennek az egyik oka az, hogy amikor a Krímet 2014-ben annektálták, bevezettek szankciókat, és módosították a gazdasági kapcsolatokat.

A JP Morgan szerint viszont Európa ki van téve Oroszország hatalmas energiaszektorának:

Oroszország a globális olaj- és földgáztermelés jóval több mint 10 százalékát adja, és jelentős szerepet játszik az európai földgázpiacokon is.

Kivágták az orosz bankokat a SWIFT-ből

A szankciók kiszabója szerint az a javaslat, amely szerint számos orosz bankot leválasztanának a SWIFT-hálózatáról, azt célozza, hogy ezek a hitelezők „elszakadjanak a nemzetközi pénzügyi rendszertől”. De a részletek még itt is elég képlékenyek, és elképzelhető, hogy az energiaiparra összpontosító orosz bankok továbbra is a hálózaton maradhatnak.

„Ez egy közvetlen kísérlet arra, hogy lecsapjanak Oroszország azon képességére, hogy átvészelje a szankciókat, mert ezt úgy tudnák megtenni, hogy a tartalékaikra támaszkodnak” – mondta Daniel Glaser volt amerikai pénzügy-minisztériumi terrorizmusfinanszírozásért és pénzügyi bűncselekményekért felelős helyettes államtitkárára, aki úgy folytatta:

Nagyon bízom abban, hogy ezen intézkedések hatása azonnal érezhető lesz az orosz pénzügyi piacokon.

(Borítókép: Oroszország központi bankja Moszkvában 2022. február 28-án. Fotó: Andrey Rudakov / Bloomberg / Getty Images)