Egyhamar nem lehet olcsóbb a műtrágya, hiába várják a gazdák

Ukrajna orosz inváziója miatt ismét elképesztő ingadozások látszanak az európai gázpiacon is, ez pedig ismét bizonytalanná teszi az európai műtrágyagyártást is, mivel az az elmúlt tíz évben a spotpiacról dolgozott. Utóbbinak köszönhetően maradt az alapanyag ára folyamatosan az olajképletes ár alatt, ezzel lent tartva a műtrágya árát is éveken keresztül.

Ugyan az elmúlt hónapok gázpiaci ugrásai ellenére a Nitrogénművek folyamatosan termelt, a megawattóránkénti 100 euró feletti gázár már közelíti azt a határt, amikor megfontolandó lehet a termelés átmeneti leállítása, mivel kérdéses, hogy az ilyen áron gyártott termékre lesz-e fizetőképes kereslet egyáltalán

– mondta az Index érdeklődésére Bige Zoltán, a Nitrogénművek Zrt. stratégiai igazgatója. A régióban egyébként az elmúlt hónapokban több gyár is leállt, beleértve a román és az azóta újrainduló horvátot is, és Európa-szerte voltak termeléskiesések, ami a kínálati oldalt szűkítette. 

Az európai földgáz ára pedig február utolsó, és az ukrán háború ötödik napján – csütörtök után – ismét bőven 100 euró fölé ugrott a holland TTF gáztőzsde legközelebbi, márciusi lejáratú szállítására. A befektetőket leginkább Putyin atomfegyverek készültségbe helyezésével kapcsolatos utasítása, illetve az oroszok SWIFT-rendszerből való kizárása, illetve az áruért való fizetési nehézségek aggasztották, ezért tőzsdenyitás után nem sokkal már több 30 százalékos emelkedés látszott, a 92 eurós záróárról pedig pillanatok alatt 123-124 euróig szaladt el a jegyzés, hogy aztán pár óra alatt 110 alá süllyedjen. Ezt előbb-utóbb az ipar is leköveti, Magyarországon pedig alapvetően a német műtrágyapiac árazása a meghatározó, mert a magyar árak 100 százalékban együtt mozognak a német árakkal, ami a kiemelkedő nemzetközi kereskedelmi aktivitás hatása. A hazai felhasználás közel 50 százaléka származik importból és ugyanekkora mennyiséget exportál a hazai gyártó a környező országokba.

A földgáz árának ingadozása a teljes szektor árazását megnehezíti, mivel a heti árazásnál a felhasználás erős szezonalitását és a gyárak folyamatos termelését is figyelembe kell venni. Egy jól üzemeltetett gyár 3 éves karbantartási ciklussal működik, ezalatt folyamatos üzemmenet van. 

Eddig a tapasztalataink szerint Európában és Magyarországon is volt egyfajta kivárás a gazdák körében, és halasztották a tavaszi műtrágyaszükséglet beszerzését az árak normalizálódására várva – mondta Bige Zoltán. Magyarországon egy átlagos évhez képest nagyjából 20 százalékkal marad el az értékesítés a gazdák kivárása miatt. A műtrágya ára tavaly októbertől a földgázpiac elszállásával párhuzamosan jelentősen emelkedett, és átlagosan duplájába kerül a tavaly szeptemberinek. 

A Teletrader adatai szerint a párizsi árutőzsdén, a Matifon az elmúlt egy hónapban a búza jegyzése 13 százalékkal  emelkedett, elérve a tonnánként 898 dollárt, míg a kukorica ára 17,2 százalékkal lett magasabb, elérve a 685 dollárt tonnánként májusi szállításra. A gyártói árazást a kialakuló piaci egyensúlytalanság is befolyásolni fogja, hiszen a várható bevételek reményében a termelők is hozammaximalizálásra törekedhetnek, ezzel növelve a tavaszi tápanyag iránti igényeket. A tavaszi vetésekkel kapcsolatos termelői dilemmákról ebben a cikkben olvashat bővebben.

Nem gondoljuk, hogy a következő egy hétben minden gazda leadná az eddig halogatott rendelését, azonban az is biztos, hogy a műtrágya-kijuttatásig hátralévő idő egyre csökken, és nem árt azt is megfontolniuk, hogy a szállításnak is van jelentős idő- és kapacitáskorlátja – mondta Bige Zoltán. Egyelőre vizsgálják a piacot, de a limitált kínálat és a piacon felmért igényeket figyelembe véve egyelőre nem merült fel a termelés azonnali csökkentése.

Ha nem jön a gáz, gáz lesz

Ebből a műtrágyagyártási szezonból már csak 2-3 hónap van hátra, májustól készletre termelnek a gyárak is, már persze abban az esetben, ha tudják azt finanszírozni és vállalják a piac volatilitásával járó jelentős kockázatokat – arról nem is beszélve, hogy az apadó földgáztárolói kapacitások feltöltésére küldenek-e gázt az oroszok, és ha igen, mikor és milyen ütemben. Mivel azonban az orosz gázszállítások folytonosságával kapcsolatban számos aggodalom van, ezért megjósolhatatlan, mi történik a következő hónapokban az ágazatban, de sem a gáz spotpiaci árában, sem pedig a termékárakban nem valószínű drámai csökkenés, sőt az eddig átmenetinek gondolt gázpiaci krízisnek több éven keresztül érezhető hatása lesz – mondta Bige Zoltán.

Amennyiben az oroszok elzárnák a gázcsapot, az nemcsak a gyártás azonnali felfüggesztésével járna, de a következő két mezőgazdasági szezonra is súlyosan negatív hatást gyakorolna.

A kedvezőtlen és bizonytalan befektetői környezet pedig hátráltathatja az iparág technológiai fejlődését, ami az EU Green Deal célkitűzései között is szerepel. Az árak emelkedésével, igaz, versenyképesebbek lettek a megújuló energiák, de a beruházásokhoz szükséges vállalati profitabilitás sérült Európában, és egy normális gazdaságban nem lehet csupán a támogatásokra hagyatkozni, a magántőke is nélkülözhetetlen – fejtette ki véleményét Bige Zoltán. A nemzeti szintű támogatások növekedésével pedig egyenlőtlen feltételek alakulhatnak ki Európán belül is.

A műtrágyagyártás uniós szintű akadozása azonban nemcsak a mezőgazdaság számára okoz problémát, hanem például az élelmiszeripar, de más iparágak is megsínylik azt, ha csökken a gyártási melléktermékként piacra kerülő szén-dioxid, vagy akár az ammónia és az ipari karbamid kínálata a kontinensen. 

(Borítókép: Műtrágyát eresztenek egy Accord Optima típusú vetőgépbe az Orosfarm Zrt. területén Orosháza határában 2013. április 15-én. Fotó: Rosta Tibor / MTI)