Kilőttek a gázárak, a forintra és Európára tör az infláció gonosz ikertestvére

Az ukrajnai háború eszkalálódása arra készteti a befektetőket, hogy a növekvő inflációs kockázatok közepette minden eddiginél nagyobb mértékben szabaduljanak az európai részvényeiktől: a háború kezdetétől március 2-ig az eddigi legnagyobb, 6,7 milliárd dolláros kiáramlás történt a kontinens tőzsdéiről – írták a Bank of America elemzői az EPFR Global adataira hivatkozva. 

Michael Hartnett, a BofA vezető stratégája szerint az ukrajnai háború nagyobb inflációs sokkot okoz majd, mint várták, mivel a nyersanyagárak megugranak, és a befektetőknek biztonsági játékosoknak kell lenniük, ha csak a háborús helyzet nem enyhül. Az Európából történő rekordmértékű kiáramlásra azért került sor, mert a háború tovább növeli a növekedés lassulása és az infláció szárnyalása miatti aggodalmakat – írja a Bloomberg.

A régió egyes részvényei erősen kitettek Oroszországnak, az európai országok pedig nagymértékben függenek az Oroszországból és Ukrajnából származó nyersanyagimporttól. A Stoxx Europe 600-index a januári rekordhoz képest mintegy 13 százalékkal esett, ami nagyobb, mint az S&P 500 kilencszázalékos esése a záró csúcshoz képest.

„A konfliktus stagflációs jellegű” – mondta Hartnett, aki a jelenlegi helyzetet a jom kipuri háborúhoz és az 1973-as olajársokkhoz hasonlította. A stagfláció olyan magas inflációs pálya, amely lassú gazdasági növekedéssel vagy akár recesszióval, illetve magas munkanélküliséggel párosul. Az említett két konfliktus rövid távon ilyen folyamatot indított el, az S&P 500 körülbelül negyven százalékot esett a csúcsról a mélypontra, és csak az árucikkek teljesítettek jobban az inflációnál. 

A befektetők készpénzbe és aranyba menekülnek most is, ahogy akkor. A pénzpiaci alapok 46,3 milliárd dollárt vonzottak, ami kilenc hete a legnagyobb beáramlás, míg 1,9 milliárd dollár az aranyba ment az Európából menekülő tőkéből.

Ha valami odaver, akkor az a földgázár

Az irányadó holland fronthavi gázár csütörtökön új rekordmagasságot ért el, megawattóránként (MWh) 199 euró közelében, ami 64,5 dollár/mmBtu árnak felel meg. Pénteken 190 euró/MWh-on kereskedtek vele.

Az ázsiai cseppfolyósított földgáz (lng) spot ára a héten ennek hatására emelkedett, amit az Európába irányuló orosz gáztranzit esetleges leállásával kapcsolatos aggodalmak erősítettek, mivel a vevők az ukrajnai invázióra válaszul elkerülik az orosz gázt és az lng-t. A cseppfolyósított gáz esetében az áprilisi északkelet-ázsiai szállítására vonatkozó átlagos szerződési árat 40,5 dollárra becsülték brithőegységenként (mmBtu), ami három dollárral, azaz nyolc százalékkal magasabb az előző héthez képest – írja a Reuters.

„Európa és Kelet-Ázsia továbbra is magas árakat fizet, és más importrégiókat, például Dél-Ázsiát is túllicitálják a szállítások biztosítása érdekében” – mondta Alex Froley, az ICIS adatelemző cég lng-s szakértője. Arra számítanak, hogy a kínálati oldal nem tud lépést tartani az orosz gáz kiesésére készülő Európával, így továbbemelkedhetnek az árak.

Az Európai Unió állítja, felkészült a potenciálisan súlyos gazdasági következményekre, ha Oroszország a szankciók megtorlásaként leállítja a földgázszállításokat. Kadri Simson, a blokk energiaügyi vezetője szerint ha Putyin és a Kreml elzárja a gázt, annak erős hatása lesz a fogyasztókra és a gazdaságra.

De mondanom sem kell, hogy ha a szomszédos országban háború folyik, akkor magunknak is készen kell állnunk a rendkívüli intézkedésekre

– fogalmazott Simson.

Az EU gázimportjának nagyjából negyven százaléka Moszkvától függ, az elmúlt években pedig hiányzott az akarat Németországból, hogy változtasson ezen. De Magyarország is hosszú távú gázszerződést kötött Moszkvával, és nem próbálta meg diverzifikálni a beszerzéseit. Viszont most ezt rohamtempóban gondolja újra az EU, vállalva az energiaárak emelkedését is.

Az EU azt is tervezi, hogy több importot biztosít többek között az Egyesült Államokból, Katarból, Norvégiából, Egyiptomból, Algériából és Azerbajdzsánból – írja a Bloomberg a brüsszeli bejelentésre hivatkozva.

Moszkva nem adta jelét annak, hogy a gázszállítások visszafogását tervezné, sőt a február 24-i invázió óta az áramlások még növekedtek is. Ugyanígy olajexportját sem állította le: ettől még a befektetők és a vásárlók nem hisznek abban, hogy zavartalan marad az ellátás, nem vásárolják az orosz nyersolajat, az Uralst. Jól látszik ez a Brent és a WTI árfolyamán is, előbbi ára már hordónként 113-115 dollár körüli szinteken mozog, az amerikai olajfajta pedig 110–113 dolláros sávban áll most.

A blokk fel van készülve az olajellátási zavarokra is, a tagállamok vésztartalékai meghaladják az uniós jogszabályokban és a Nemzetközi Energiaügynökség által előírt minimális szintet – jelentette ki Simson.

A forint is kapja a pofonokat

A forint pénteken teljes mélyrepülésbe kezdett, új történelmi negatív rekordot összehozva 386,74-es szintre gyengült az euróval szemben. A dollár-forint paritás is új mélypontra csúszott: 354,1 volt egy dollár péntek délután 4 körül.

Ahogy arról korábban írtunk, alig lélegzetvételnyi szünetet, támaszt biztosított az árfolyamnak a Magyar Nemzeti Bank csütörtöki lépése, hogy 75 bázisponttal emelte az irányadó egyhetes betéti kamatot. Virág Barnabás, a jegybank alelnöke kedden erősítette meg, hogy az MNB kész bármikor bármilyen eszközzel beavatkozni az árfolyam stabilitása érdekében. 

A Reuters legutolsó felmérése szerint a közgazdászok nem vártak már ekkora gyengülést: a február 28. és március 3. közötti adatfelvételkor Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza nem vár tartós gyengülést.

Rövid távon a 375-ös szint fenntarthatónak tűnik, különösen a jegybank szóbeli beavatkozása és a kamatemelés után. De a fő ok az, hogy a jelenlegi körülmények között a piaci pozicionálás azt jelenti, hogy a forint nem gyengülhet tovább

– mondta a szakértő.

Bár a Nyugat kemény, az orosz gazdaságot és pénzügyi piacokat büntető szankciókkal válaszolt, a közvetlen hatás a közép-európai gazdaságokra korlátozott lehet az Oroszországgal fennálló alacsony kereskedelmi kapcsolatok miatt. Ebben Magyarország lehet a kivétel, amely a 3700 milliárdos paksi bővítési hitel, a közös infrastrukturális beruházások és a nagyobb földgázimportból származó kitettség miatt valamivel kiszolgáltatottabb, mint a régiós országok.

Még a héten Zsiday Viktor, a Citadella-alapot kezelő portfóliómenedzser saját blogján osztotta meg véleményét arról, hogy a mostani helyzet az 1998-as orosz gazdasági válságra emlékeztet. Az orosz részvények akkoriban is hatalmasat estek, és a magyar piacon a részvények és a forint esetében is a jelenlegihez hasonló mozgásokat láthattunk. Akkor a régiós piacokról menekültek a befektetők, az alapkezelők mindent eladtak, ami még pénzzé tehető volt, ezzel pedig forintot adtak el, a kínálat növelése pedig csökkentette az árfolyamot. Most is a moszkvai bedőlés miatt szabadulhatnak a magyar forintban lévő befektetéseiktől, ami miatt még tovább is gyengülhet a magyar fizetőeszköz.

Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan követjük, percről percre frissülő pénteki cikkünket itt találja.

(Borítókép: Martiskó Gábor / Index)