Erre figyeljen, ha mostanában befektetésen töri a fejét!

Az utóbbi hónapokban a piaci turbulenciák jelentős veszteségeket eredményeztek a piacokon, szinte lehetetlen volt elkerülni a bukást a befektetőknek. Azonban még ebben a helyzetben is voltak nyertesek a tőzsdéken. 

Fontos tudni, hogy a részvénypiacon az iparágakat különböző szektorokként szokták emlegetni, és ennek a gyakorlatban is van lényegi jelentősége. Rövid, közép- és hosszú időtávon az egész részvénypiacon ki szoktak alakulni emelkedő vagy csökkenő irányú részvénypiaci trendek.

Azonban még ilyenkor is előfordul, hogy egyes szektorok részvényei a már kialakult trenddel szembefordulnak, és bizonyos ideig a fősodorral ellentétesen mozognak. Egyszer aztán eljön a hangulatváltozás ideje, és a fősodor irányának megváltozását követően egy ideig akár a már megváltozott irányú trenddel ellentétesen is mozoghatnak.

Sok minden múlik azon is, hogy pánik esetén is vannak-e a befektetők által felkapottnak számító, örömittas hangulatban pedig a részvényvásárlók által mégis elkerült részvények.

Az orosz–ukrán konfliktus miatti, jelenleg negatív hangulat mellett a nyertesekre kiváló példa a védelmi szektor: miközben hónapok óta a legtöbb terület részvényeinek árfolyama meredeken esett, addig a védelmi ipari vállalatok papírjai 2021 novemberétől 2022. március 8-áig újabb és újabb árfolyamcsúcsokat döntöttek, így addigra már 4 hónap alatt akár 40-50 százalékot lehetett velük keresni. A március 8. előtti két hét alatt 20-30 százalékos emelkedést is produkáltak, amit elsősorban az ukrajnai háború, valamint a német, holland és román haderőfejlesztési programról szóló bejelentések válthattak ki. Az olajipari részvények között is voltak, amelyek emelkedni tudtak, miközben a háború és a szankciók is közrejátszottak abban, hogy az olajár is újabb sokéves csúcsokat ért el.

Ez alapján az elmúlt időszakban a védelmi ipar és az amerikai olajipar részvényei teljesítettek jól, miközben a részvénypiac legnagyobb része súlyos veszteségeket szedett össze. Az S&P 500 1,3 százalékkal 4204,36 pontra, a Dow Jones ipari átlag pedig 0,7 százalékkal 32 943,33 pontra esett március 11-én. Most pénteken a Dow zsinórban ötödik hete zárt veszteséggel, ami 2019 óta a leghosszabb negatív sorozatot jelenti – írja a Yahoo Finance.

A két szektor számára a háború vége jelenthet kockázatot: az ukrajnai orosz invázió befejeztével jelenhetnek meg a már említett, ellentétes irányú mozgások. Előfordulhat, hogy a védelmi ipar részvényei körül elfogy a levegő, miközben az eddig ütött papírok újra erőre kaphatnak. Azonban több jel is kedvezőtlen képet fest a részvénypiacok jövőjéről.

Az infláció bezavarhat

Az infláció az utóbbi időszakban folyamatosan emelkedő tendenciát mutat mind Magyarországon, mind a világ nagy részén. Ennek egyik hátulütője, hogy az árak emelkedése begyűrűzik a forint árfolyamába is, ezzel is gyengítve azt, a másik árnyoldala, hogy a Magyar Nemzeti Bank kénytelen emelni a jegybanki alapkamatot, ha az infláció tartósan a várakozások felett alakul.

Ha pedig a jegybanki alapkamat emelkedését várják a piaci szereplők, akkor az nem tesz jót a részvénypiaci árfolyamoknak: a tőzsdéken nagyon fontos a likviditás, de ha kamatemelések történnek, akkor közvetve emelkedni fognak a kötvénypiaci hozamok is, ami miatt a befektetők a pénz egy részét a részvénypiaci eladásaikkal a kötvénypiacra terelik, mert az a korábbinál vonzóbbá válik.

Ahogy arról már írtunk, a forint és a magyar részvények árfolyama ezenkívül miért zuhant még az elmúlt időszakban: az is közrejátszhatott, hogy a külföldi befektetők közép-kelet-európai régióba fektető részvényalapokat és szintén ide befektető ETF-eket adtak el.

Az orosz szankciók elleni válaszlépésként az oroszok megtiltották a külföldieknek az orosz eszközeik eladását, vagyis amikor az amerikai és a nyugat-európai befektetők ki akarták venni a pénzüket az orosz részvényeket is tartalmazó alapjaikból, akkor az orosz részvényeket nem adhatták el az alapkezelők portfólió-menedzserei, ezért kénytelenek voltak a magyar (és egyéb feltörekvő országokban lévő) részvényeiket pénzzé tenni.

Azt is érdemes megemlíteni, hogy a külföldiek nem a magyar részvényekből befolyó magyar forintot szerették volna megkapni, hanem a forint eladásáért kapott eurót vagy dollárt, ami azt is eredményezte, hogy a tőzsde esése mellett újabb gyomrost kapott a forint.

A gyenge forint pedig azt jelenti, hogy ha magyarként külföldi tőzsdén szeretne valaki befektetni, akkor – mivel először jellemzően eurót vagy amerikai dollárt szükséges vásárolnia – ugyanannyi részvény, ETF, ETC és befektetési alap megvétele sokkal több forintjába kerül.

A befektetőknek ez azért probléma, mert a magyar tőkepiac kicsi, így kellően diverzifikált portfóliót csupán forintos hazai eszközökből nem lehet összeállítani. Ha ugyanis forintban nyilvántartott, külföldi piaci kitettségű részvényalapot, esetleg a magyar tőzsde BÉTa piacán forintos, külföldi piacra befektető ETF-eket vásárolnak, mindegyikben megveszik a dolláros vagy eurós devizahatást is, azaz vételkor az árfolyamkülönbségen is buknak.

Az aranyszabály tehát érvényesül itt is: a diverzifikálás, vagyis a befektetések közötti kockázatmegosztás a fontos a befektetők számára. Úgy szokták mondani, hogy

A befektetési stratégia szempontjából tehát fontos, hogy az összes pénzt többfelé kell szétosztani, és majdnem ennyire fontos az is, hogy nem szabad egyetlen időpontban mindent megvásárolni, ehelyett valamilyen időközönként (például havonta vagy negyedévente) kisebb részletekben érdemes ezt megtenni. 

(Borítókép: A New York-i tőzsde 2022. március 8-án.  Fotó:  SPENCER PLATT / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images / AFP)