Egyre több a kérdés az EU-források körül

A magyar kormány több hete tárgyal arról az Európai Bizottsággal, hogy a helyreállítási alap részeként lehívható hitelkeret egy részét mégis igényelné. Magyarországnak a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből (RRF) összesen 5797 milliárd forintos keret járt volna (2021-es euróárfolyamon), amelynek a kormány csak a 2511 milliárdos, vissza nem térítendő támogatás részét igényelte.

Ahogy arról már mi is beszámoltunk, a magyar kormányfő, Orbán Viktor több pénzt kért, mint amennyit Magyarország az EU helyreállítási alapjából eddig fel szándékozott venni, nagyjából kétezer milliárd forintról megy a vita. A forrást az Európai Unió a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére hozta létre. A fedezet egy részét a tagállami befizetésekből állják, míg a másik részét egy közösen felvett hitelkeret biztosítaná. A miniszterelnök ez utóbbira tavaly azt mondta, hogy nem tart rá igényt.

Még akkor Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára annyival egészítette ki a hitelkeret elutasításáról szóló érveket, hogy az ágazati orientáció és a felhasználás időbeli keretei miatt nem volt opció a közös hitelrész lehívása. 

Most a Napi.hu brüsszeli forrásokból úgy értesült, hogy sok feltételnek kell teljesülnie, hogy a magyar helyreállítási terveket elfogadják, valamint a hitelrészt is kifizessék. A mostani magyar igény esetében viszont nem látnak lehetőséget arra, hogy olyan célokra folyósítsák a kért összeget, amelyre az Orbán-kormány igényelné.

A magyar miniszterelnök az Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének címzett, kedden nyilvánosságra hozott levele szerint

Az EU által elfogadott szabályok szerint a helyreállítási eszköz nem hívható le akármilyen célra, csak az egységes piac, innováció és digitális gazdaság, kohéziós, valamint zöldgazdasági, fenntarthatósági célok támogathatók ebből. Az uniós cél az volt, hogy megtérülő, termelő vagy infrastrukturális fejlesztések valósuljanak meg a forrásból, amelyek később javítják a tagállamok gazdaságainak ellenállóképességét. Orbán Viktor az Európai Tanács elnökének úgy fogalmazott, hogy

jelen körülmények között ellenállóképességünk erősítése szempontjából ezek a legfontosabb fejlesztési területek. Tényleges és érdemi segítséget az Európai Unió akkor tud nyújtani, ha ezekre a célokra biztosít azonnal és rugalmasan felhasználható forrásokat.

A kormányfő továbbá kitért arra is, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében 2026 végéig felhasználható támogatások harminc százalékát 2022. június 30-ig újra kell osztani az aktuális gazdasági növekedési mutatók fényében.

Viszont a 2021-es növekedési számokat kellene figyelembe venni, de a magyar gazdaság jól teljesített tavaly, 7,1 százalékos GDP-növekedés volt. A jó eredmény most viszont csökkentené a Magyarországnak járó támogatási összeget, amelynek az újraszámolását kéri a magyar kormány.

A lap értesülései szerint Brüsszel erre nem hajlik, mert az RRF szabályait a koronavírus-járványra találták ki, a háborús válságra más eszközök állnak rendelkezésre. Orbán Viktor viszont azzal érvel, hogy az Ukrajnában dúló háború példátlan kihívás elé állítja az Európai Unió tagállamait. A kormányfő arra hívta fel a figyelmet, hogy válsághelyzetben különösen fontos az Európai Unió egységének megőrzése és a tagállamokat összekötő közös felelősség.

Orbán Viktor miniszterelnök levelét csak most küldte el, de a tárgyalások már régóta folynak Budapest és Brüsszel között, ahol jelezték,

Azonnali kifizetésre sem hajlanak Brüsszelben, mert egyelőre még nem zárultak le az egyeztetések a kormány által eredetileg is megigényelt vissza nem térítendő támogatásokról. Az ott fennálló vitáspontok még mindig megoldatlanok.

Magyarország helyreállítási terveit még nem hagyta jóvá az Európai Bizottság a vissza nem térítendő támogatás esetében sem. Az ott hiányolt pontok miatt a hitelkeret lehívásáról gyakorlati kérdéseket még nem érdemes tisztázni, de a magyar kormány érvelése már így is több megállapodást kérdőjelez meg

– közölte a lappal a forrás.

Bár eddig még a forrás vissza nem térítendő részéhez sem jutott hozzá a magyar kormány, további probléma, hogy az RRF-hez jogi követelmények is társulnak. Többek között ilyen a sokat emlegetett jogállamisági mechanizmus, de a helyreállítási tervek elfogadása is. Mind a kettő esetében korrupciós aggályokra hivatkoztak eddig a brüsszeli oldalon. A közbeszerzési mechanizmus átalakítását is szorgalmazzák, mivel Brüsszel szerint az nem korlátozza eléggé például az összeférhetetlenségét.

Orbán Viktor: Most Brüsszelben kell helytállnunk

„Kampány ide-kampány oda, a következő két napban Brüsszelben kell helytállnunk” – jelentette ki videóüzenetében Orbán Viktor. A miniszterelnök ebben megismételtette korábbi álláspontját, miszerint meg kell előzni annak lehetőségét, hogy Magyarországot belesodorják a háborúba.

Hozzátette: nemet kell mondani az Oroszországgal légi háborút eredményező javaslatokra, de azokat a javaslatokat is meg kell akadályozni, melyek az orosz agresszióval szembeni szankciókat az energiaszektorra is kiterjesztenék.

(Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt Brüsszelben 2020. február 3-án. Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher)