Globális élelmiszerválság: Soha nem látott éhínség törhet Afrikába

Oroszország 30, Ukrajna 20 százalékát adta az elmúlt három évben a globális búza- és kukoricaexportnak. Most viszont a háború miatt Ukrajnában a vetési munkálatok elmaradtak, Oroszország pedig kitaszítottja lett a világgazdaságnak, exportlehetőségei korlátozottak. A problémát tovább tetézi, hogy az Egyesült Államokban komoly veszély van az ez évi termelési hozam jelentős visszaesésére.

Oroszország és Ukrajna a háború előtt jelentős gabonaszállítói voltak Afrikának, és most a konfliktus élelmiszerválságot okoz szinte az egész világon, de főként a nyugati államoknál jóval szegényebb térségekben. 

Az ENSZ szerint Szomália lehet az egyik legsúlyosabban érintett ország. Ha az élelmiszerárak tovább fognak emelkedni, akkor az év közepére akár éhínség fenyegethet. A térségben az esőzések a negyedik egymást követő szezonban is elmaradnak a várakozásoktól, és jelenleg a nemzetközi segélyszállítmányok is akadoznak. A humanitárius szervezetek szerint március eleje óta mintegy 800 000 szomáliai hagyta el az otthonát élelem- és vízhiány miatt – az év végére pedig 1,4 millió öt év alatti szomáliai gyermek lehet alultáplált. Ha a fejlett országok nem tesznek semmit, és az ukrán válság elhúzódik, a szakértők szerint katasztrófa lesz.

A Világélelmezési Program (WFP) számításai szerint jelenleg 149 millió dollár (több mint 51 000 milliárd forint) hiányzik a szervezet büdzséjéből – derül ki a Wall Street Journal elemzéséből. Petroc Wilton, a WFP szomáliai szóvivője szerint jelenleg azt vizsgálják, hogy honnan vegyenek el erőforrásokat:

Rangsorolnunk kell a segítségnyújtásokat. Ez lényegében azt jelenti, hogy az éhezőktől veszünk el, hogy más éhezőket etessünk. Van Szomáliában olyan gyerek, aki szó szerint csont és bőr, kilátszódnak a bordái.

Az ENSZ adatai szerint Szomália általában búzájának 49-59 százalékát Ukrajnából, további 33-43 százalékát Oroszországból szerzi be. De más hagyományos élelmiszer-exportőrök is csökkentették a tengerentúli eladásaikat, hogy az ukrajnai válság idejére biztosítsák a saját belföldi ellátásukat.

Az afrikai segélyszervezetek nem akarják lekicsinyelni az ukránok humanitárius szükségleteit. Ugyanakkor attól tartanak, hogy a világ fejlett országai, akik eddig adományoztak, most az európai háborúra koncentrálnak, és figyelmen kívül hagyják Afrikát. A Vöröskereszt az idei évre 1 milliárd dollárt (több mint 345 milliárd forintot) irányzott elő a kontinensen végzendő munkáira, de további 800 millió dollár (több mint 276 milliárd forint) hiányzik a számításaik szerint. A segélyszervezetek arra figyelmeztetnek, hogy

A nyugat-afrikai országokban ráadásul az al-Kaidával és az Iszlám Állammal is élet-halál harcot kell folytatni, sőt a szárazsággal is meg kell küzdeni.

Globális élelmiszer-drágulás van

Miközben Putyin csatatérré változtatta Ukrajnát, egyúttal globális élelmiszer-vészhelyzetet teremtett. Felhajtotta a búza, a kukorica, a szójabab, a műtrágya és a napraforgóolaj árát is.

Mivel Ukrajna és Oroszország a háború előtt állattenyésztésre szánt takarmányt és műtrágyát is exportált, az elkövetkező hónapokban nemcsak a mezőgazdasági termékek ára fog emelkedni, hanem a húsárué is.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) pénteki jelentése szerint az élelmiszer-alapanyagok világpiaci ára márciusban jelentős mértékben tovább emelkedett. A FAO élelmiszerár-indexe – ez a mérőszám az általánosan forgalmazott élelmiszeráruk nemzetközi árváltozásait követi – 12,6 százalékkal emelkedett februárhoz képest úgy, hogy akkor már elérte a legmagasabb szintet az index 1990-es bevezetése óta. Az eddigi legmagasabb szint egyértelműen az orosz–ukrán háború hatása.

A FAO gabonaárindexe márciusban 17,1 százalékkal ugrott meg februárhoz képest. A búza világpiaci ára 19,7 százalékkal emelkedett a hónap folyamán. A kukorica 19,1 százalékos árnövekedést könyvelhetett el. A FAO árindexe a növényi olajra nézve 23,2 százalékkal emelkedett. A cukor indexe 6,7 százalékkal emelkedett februárhoz képest. A tejé pedig 2,6 százalékkal emelkedett az ezt megelőző hónaphoz képest.

Erre az évre a FAO 469 millió tonnára csökkentette a világ gabonakereskedelmére vonatkozó előrejelzését, ami a 2020/21-es szinthez képest további esést jelent. A várakozások szerint azonban az Európai Unió és India növeli a búzaexportját. Argentína, India és az Egyesült Államok pedig feltehetően több kukoricát fog szállítani, ezzel részben kompenzálva a kirobbant háború miatt kialakult exportkiesést.

(Borítókép: Egy anyuka vizet ad a gyermekének Szomáliában 2022. február 14-én. Fotó: YASUYOSHI CHIBA / AFP)