Egyre nagyobb a lyuk a költségvetésen: májusra a tervezett hiány 83 százalékánál járunk
További Gazdaság cikkek
- Valaki csaknem 800 millió forintot nyert a Skandináv lottón
- Infláció ide vagy oda, ezeket a készülékeket vettük, mint a cukrot
- Tarolt a SZÉP-kártya, de a kormány már bejelentette a változtatásokat
- Történelmi üzleteket kötöttek, eurómilliárdok mozdultak meg Magyarországon
- Fordulat jöhet a bérekben, búcsút inthetünk a 10 százalék feletti bérdinamikának
Az államháztartás központi alrendszere április végéig 2635,6 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 2669,7 milliárd forintos deficitet, az elkülönített állami pénzalapok 52,8 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 18,7 milliárd forintos hiányt értek el – közölte szűkszavú közleményében a Pénzügyminisztérium.
A hazai kiadások kapcsán kiemelhető, hogy a nyugellátásra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek meghaladták az egy évvel korábbi kifizetést.
Nyugellátásra 1679,6 milliárd forintot, a gyógyító-megelőző ellátásra pedig 709,1 milliárd forintot fizetett ki a kormány április végéig.
A tárca közleményében hangsúlyozza, hogy a háború által okozott kiszámíthatatlan világgazdasági környezetben meg kell őrizni Magyarország stabilitását, ezért a kormány elkötelezett az egyensúlyi mutatók javítása mellett. Megismételték az Európai Bizottságnak április végén benyújtott Konvergencia Program legfontosabb pontjait is, miszerint a PM számításai szerint 2022-ben 4,3 százalékos lehet a gazdasági növekedés, a GDP 76,1 százalékára csökken az államadósság, valamint hogy 4,9 százalékos költségvetési hiányt tart valószínűnek erre az évre.
A kampány átírt mindent
Ezzel a tárca utalhat arra, hogy az új kormány megalakulását követően a PM szerint is szükség van a költségvetés kiigazítására, amelyet egyébként a választások óta több elemző is sürgetett.
A költségvetési törvényben tavaly nyári elfogadásakor még 3152,6 milliárd forintos hiánycéllal tervezték a 2022-es büdzsét, aztán a választási kampányra időzített 13. havi nyugdíjjal, a családok szja-kedvezményével és az egyes ágazati béremelésekkel és többletjuttatásokkal, valamint a külkereskedelmi mérlegek tanúsága szerint egyre inkább piaci árhoz igazodó gázvásárlással
már március végére sikerült mintegy 2309,4 milliárd forintos hiányt összehozni a központi alrendszerben.
Ez választási években nem annyira szokatlan.
Ugyanakkor a márciusi, mintegy kilencszázmilliárdos pénzkiáramláshoz képest az áprilisi 326 milliárdos hiányszintnövekmény viszonylag baráti. Még úgy is, hogy az üzemanyagárstop miatt jelentős jövedékiadó-bevételtől esik el a büdzsé, ami a 680–730 forint között mozgó gázolajhoz, valamint a 660–700 forint közötti prémiumbenzinárból következtethető piaci árhoz képest 480 forintban maximált árból és a kormány által a kötelező uniós szint alá csökkentett jövedéki adóból érkezne.
Mivel közben hivatalosan is megindult Magyarország ellen a jogállamisági eljárás, ami miatt egyelőre alig csordogálnak az uniós források a költségvetésbe, noha buzgón előlegezi a jóváhagyott támogatásokat – már amelyik finanszírozását nem függesztették fel még decemberben a költségvetés egyensúlyban tartása érdekében –, és nem tudni, mikor jöhet nagyobb transzfer, ezért ez továbbra is komoly egyensúlyi kockázatot jelent.
A formálódó kormány ezzel kapcsolatos aggályaira utalhat, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a közelmúltban egy Kormányinfón felvetette, hogy idén a háború és a globális infláció hatásai miatt esetleg visszatérhetnek az őszi költségvetés-készítéshez, szemben a bő fél évtizedes gyakorlattal, hogy már májusban megtervezik a következő évi költségvetést, és akár még hatálybalépés előtt is számtalanszor lényeges pontokon módosítják.
(Borítókép: A Pénzügyminisztérium épülete a főváros V. kerületében, a József nádor téren. Fotó: Jászai Csaba / MTVA / Bizományosi)