Brüsszel akciótervet készít az ukrán agrárexport felpörgetésére

Az Európai Bizottság hamarosan bemutat egy akciótervet, amellyel az ukrán mezőgazdasági termékek – termények és élő állatok – exportjának jelentős növelését segítené elő az unió közlekedési infrastruktúrájának használatával – írta a Politico.

A lapnak Janusz Wojciechowski mezőgazdaságért felelős biztos megerősítette, hogy szükség van az ukrán agrárexport alternatív útvonalainak kiépítésére. Egyúttal erős üzenetet küldött Oroszországnak is, mondván, nem fogják hagyni, hogy miközben a harcok során az orosz katonák lerombolják az ukrán mezőgazdaságot – részben a vetés akadályozásával, a terménytárolók kiürítésével és célzott rakétatámadásokkal, részben a már betárolt termények, illetve mezőgépek Oroszországba szállításával, valamint az ukrán kikötők elfoglalásával és blokádjával –, a következő lépés az legyen, hogy a korábban ukrán gabonát vásárló országok szemében humanitárius megmentőként pozicionálják magukat. 

Vannak kétségek

Az uniós biztos szavai alapján az ukrán terményexport legjobb alternatív útvonalának a Balti-tenger uniós kikötőit, elsősorban Gdańskot és Gdyniát látja. Felmerült még a litván Klaipėda is.

Utóbbival kapcsolatban azonban egyáltalán nem optimista Marija Dudik, az Ukrán Nemzeti Agrárfórum igazgatója, mivel korábban voltak egyeztetések Kijev és az uniós tisztviselők között arról, hogy egy vadonatúj vasútvonalat építsenek a litván kikötőig, azonban a Lengyelországban tartott fórumon egyáltalán nem lelkesedtek az ötletért, mondván, évekig tarthat a megépítése. 

Odessza ostromával és blokádjával ugyanis mind a tengeri, mind a – bizonyos régiókból rövidebben és gyorsabban elérhető – romániai Konstanca felé irányuló vasúti exportnak egyre nagyobb a kockázata, hogy az infrastruktúrát érő támadások megakaszthatják a szállítást. 

Ráadásul továbbra is azzal a régóta fennálló logisztikai problémával küzdenek az ukrán exportőrök, hogy kevés a gabonaszállításhoz használható vasúti kocsi, amelyeket ráadásul az unió lengyel határán át is kell rakodni az eltérő nyomtávszélesség miatt. Az is probléma, hogy a vagonok visszatérése lassú, tíz-húsz napig tart, mire az ukrán határig visszaérkeznek, hogy újrarakodhassák őket. (Ebből a szempontból érdekesség, hogy amíg Magyarországon Záhony térségében több nyomtávváltás miatti átrakodási lehetőség is akad, ahonnan akár román, akár lengyel relációba mehetne áru, ezt a lehetőséget nem is említette a biztos a lapnak.)

Míg a háború előtt egyébként Ukrajna átlagosan havi ötmillió tonna gabonát és hétszázezer tonna napraforgóolajat hajózott ki a fekete-tengeri kikötőin, addig áprilisban már csak kevesebb mint egymillió tonna gabonát exportáltak, ami nagyjából a harmada a 2021. áprilisi mennyiségnek. Ezt a sebességet figyelembe véve becslések szerint csak a már betárolt tavalyi termés – ami 14 millió tonna kukoricát és négymillió tonna búzát jelent – exportja 24 hónapba telne, miközben hamarosan itt az aratás, amikor az őszi vetésű terményeknek ismét kellenének a magtárak. 

(Borítókép: Egy kombájn összegyűjti a gabonát egy mezőn. Fotó: Sergei Supinsky / AFP)