Minek egyáltalán ennyi gazdasági minisztérium?

Május 13-án Orbán Viktor keretet hirdetett, amelyből már határozottan kirajzolódott, hogy a jövőben nem csak Varga Mihályra fog döntő szerep hárulni Magyarország költségvetési kérdéseiben. Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős, Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős, Csák János kulturális és innovációs miniszter, továbbá nagy visszatérőként Lázár János építési és beruházási ügyekért felelős miniszterként is szerves része lesz a költségvetési kérdéseknek. Bár elképzelhető, hogy tényleges tárcát nem mindegyik érintett személy kap majd, az mindenképpen látszik, hogy a költségvetési kérdések már nem csak Varga Mihály kezében csoportosulnak.

Boris Johnson kormányában például úgy néz ki, hogy van egy államkincstárért felelős miniszter, aki a kormány legfőbb pénzügyminisztere. De van egy üzleti, energiaügyi és iparstratégiáért felelős személy, és rajta kívül további két ember foglalkozik még közvetlenül a kormányzati pénzügyekkel. Németországban két ember felel a költségvetési kérdésekért: Robert Habeck gazdaságfejlesztési miniszter, illetve maga a pénzügyminiszter, Christian Lindner. Továbbá legalább két tárcavezető közvetetten felelős Németország költségvetéséért. Ebből a két példából is jól látszik, hogy Európa-szerte bevett szokás a költségvetési és állami beruházásokat több poszt között szétosztani.

Modellalkotó ország vagyunk

Feltehetően a Pénzügyminisztérium adópolitikával és költségvetési finanszírozással foglalkozhat majd. De ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy feladatokat fognak elvenni Varga Mihály tárcájától.

Szerintem a Pénzügyminisztérium ugyanazt a szerepet fogja betölteni, mint eddig. Továbbra is Varga Mihály lesz az államháztartásért felelős miniszter. A mostani döntéssel lényegében párhuzamosan, ágazatonként fogják kezelni a beruházásokat. Nem a Pénzügyminisztériumtól vesznek el területeket

– nyilatkozta lapunknak dr. Lentner Csaba közgazdász professzor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára. Véleménye szerint a Gazdaságfejlesztési Minisztérium – amelynek vezetője Nagy Márton lesz – szabályozási kérdésekkel és gazdaságélénkítéssel fog elsődlegesen foglalkozni. A Honvédelmi Minisztériumon jól látszik az új trend. Idetartozik majd feltehetően a hadipari fejlesztés, így szakterületenként fognak a minisztériumokhoz tartozni a beruházások és a fejlesztések. Lentner Csaba azt mondta:

A mostani világgazdasági helyzet annyira sérülékeny és komplex lett, hogy nem tudok elképzelni olyan helyzetet, hogy egy darab minisztérium el tudná látni a feladatokat egymaga ezekkel a kihívásokkal szemben.

A Pénzügyminisztérium eddig sem foglalkozott direkt gazdaságélénkítéssel. Eddig is egy fiskális minisztérium volt – a beruházások eddig sem kifejezetten és kizárólagosan tartoztak oda. Költségvetési kérdésekkel voltak funkciói, illetve az államadóssággal, adópolitikával voltak teendői. Így nem lehet kijelenteni, hogy Varga Mihály vesztese lenne a kormányalakításnak, hiszen eddig sem gazdasági miniszter volt, hanem pénzügyminiszter. Tehát tartalmát tekintve nem sok változás lesz – fogalmazott a Nemzeti Közszolgálati Egyemet tanára.

Úgy látja, Nagy Márton szerepe a jelenlegi felállásban feltehetően az lehet, hogy a korábban MNB által ismertetett versenyképességi pontokat, gazdaságfejlesztési terveket jobban érvényesítse, esetleg korábbi MNB-s múltjának köszönhetően konstruktívabb párbeszéd legyen a kormány és a jegybank között. Lentner Csaba szerint a jelenlegi makrogazdasági helyzetben annyira felértékelődött a pénzügyi szektor szerepe, hogy nemcsak pénzügyekkel, hanem gazdaságélénkítéssel is külön kell foglalkoznia kormánynak.

Mit üzen a piacnak az új struktúra?

Lentner Csaba lapunknak úgy fogalmazott: a piaci szereplők nagyobb gazdasági stabilitásra készülhetnek. Egyrészt a kiszámíthatóság miatt, másrész mert nagyobb odafigyelést tapasztalhatnak majd a kormány részéről – külön minisztériumonként kezelik majd az ágazati kihívásokat.

Szerintem az elkövetkezendő évek arról fognak szólni, hogy Magyarország meg tudja-e tartani a pénzügyi stabilitását, amelyet az elmúlt években elért

– nyilatkozta a közgazdász professzor lapunknak, aki szerint a mostani világgazdasági körülmények és maga a kontextus most rosszabb, mint korábban volt. 

A teljes fiskális politikának most az az elsődleges célja, hogy az elkövetkezendő négy évben az elmúlt tizenkét év gazdasági eredményeit megvédje. Lentner Csaba szerint ezért lett most ennyire kiemelt terület az új kormányban a pénzügyi és gazdasági terület. A jelenlegi makrogazdasági helyzetben annyira felértékelődött a gazdaságpolitika, hogy nemcsak pénzügyekkel, hanem gazdaságélénkítéssel is külön, kiemelten kell majd foglalkoznia a kormánynak.

(Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszter 2022. május 9-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)