Nagy Márton: Az orosz gáz nélkül a magyar gazdaság is a földbe állna

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterjelölt munkáját a tervek szerint Fónagy János parlamenti államtitkár, Lóga Máté gazdaságfejlesztésért és nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkár, valamint Túri Anikó pénzügyi szabályzásért és állami vagyonért felelős államtitkár fogja segíteni. 

A miniszter hét kardinális területért fog felelni:

1. a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért,
2. a pénz-, a tőke- és a biztosítási piac szabályozásáért,
3. a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért,
4. a magyar gazdaságfejlesztésért,
5. a versenyképességi gazdasági és jogi feltételrendszerért,
6. az állami vagyonért,
7. a postaügyért.

A magyar gazdaságon van a hangsúly 

„A fenntartható felzárkózás a legfontosabb célunk” – mondta Nagy Márton, aki a meghallgatás folyamán többször is hangsúlyozta, hogy önálló és önellátó gazdaságot kell létrehozni. Majd kitért az energiaárak és a gabonaárak drágulására, mint az egyik legkardinálisabb, közeljövőben megoldandó kérdésre. 

A miniszter szerint viharos évtizedbe léptünk, ahol számtalan gazdasági kiszámíthatatlanság vesz körül minket, úgymint az orosz–ukrán háború, valamint az energia- és az élelmiszerárak drasztikus drágulása.

Nagy Márton szerint úgy lehet fenntartható gazdaságot építeni, hogyha van pénzügyi stabilitás, a foglalkoztatottság folyamatosan nő, a vidék felzárkózása zajlik, a családokat folyamatosan támogatják, valamint a zöld és digitális szempontokat is figyelembe vesszük.

Határozottan ellenállt az eurónak

„Rövid távon és középtávon sem kérdés az euró. Hosszabb távon meg ki tudja” – ezzel a miniszter egyértelművé tette, hogy a kormánynak most nem célja az euróbevezetés. Szerinte a világjárvány felértékelte a biztonságot és az önellátás fontosságát az élelmiszer és az energia tekintetében.

A költségvetés egyensúlya megvalósul a miniszterjelölt szerint, idén a 4,9 százalékot tartani fogja a kormány, jövőre ezt 3,5 százalékra csökkenti. Nagy Márton szerint

Kiemelte a székfoglalójában, hogy Magyarország költ a világon a legtöbbet a családokra – idén számításai szerint a GDP hat százalékát költi az állam erre a célra.

Önálló gazdaságpolitika a vidékfejlesztés mellett

Nagy Márton szerint a vidék felzárkóztatása nélkül nincs fenntartható felzárkózás. Szerinte Budapest háromszor olyan fejlett, mint a vidék egyes részei.

Ezt az ollót zárni kell

– hangsúlyozta a miniszterjelölt, aki szerint a nagyvállalatok kevésbé mennek vidékre és kétszer olyan hatékonyak, mint a kkv-k. Nagy Márton szerint ez a szám már folyamatosan csökken, de ezt a paritást egyszerűen meg kell szüntetni.

Szerinte négy lábon kell összeállítani az önálló gazdaságpolitikát: monetáris, fiskális, valamint az adópolitika és a kereskedelem. A beszédében az önálló magyar gazdaságot mint jövőbeni célt folyamatosan hangsúlyozta.

A célokat egyértelműen kijelölte, a felzárkózást folytatni kell: ígérete szerint 2030-ra elérjük az EU átlagának 100 százalékát a jelenlegi 76 százalékról. Magyarország jelenleg a 20. helyen áll, Lengyelország a 19. Mi most Lengyelországgal versenyzünk a miniszterjelölt szerint. Ha a többletnövekedésünket folyamatosan tudjuk emelni, akkor 2030-ra elérjük az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjét.

Képviselői kérdések

Az ellenzéktől Z. Kárpát Dániel, Tordai Bence és Dávid Ferenc kérdezett az inflációtól kezdve egészen az árstopok fenntarthatóságáig. Nagy Márton a tőle korábban is megszokott határozottsággal válaszolta meg sorban a kérdéseket. 

A miniszterjelölt válaszaiban rendre kiemelte, hogy a növekedésnek beruházás által vezéreltnek kell lenni, és szerinte a beruházási ráta Magyarországon az egyik legmagasabb az egész EU-ban. A beruházások minden területét folyamatosan támogatni kell. A képviselői kérdésekre történő válaszában kitért arra, hogy az a cél, hogy ami profit megtermelődik a beruházás létrejötte után, az minél inkább Magyarországon maradjon.

Továbbá minél több magyar társaság ki tudjon lépni a régióba. Emellett a profit úgyis itthon maradhat, ha minél több ágazatban visszaszerezzük a stratégiai irányítást és a többségi magyar tulajdont

– mondta Nagy Márton a parlamenti bizottsági meghallgatásán. Szerinte az árfolyamot „a piac határozza meg, amikor kinyit a piac”. Az árfolyam pont ott van, ahol lennie kell, mert a piac határozza meg – válaszolta határozottan Z. Kárpát Dánielnek a miniszterjelölt.

Brüsszel nem számolta ki a hatásokat

Ugyancsak képviselői kérdésekre a leendő gazdasági miniszter pragmatikusan elmondta, hogy ellentétben Magyarországgal, Brüsszel nem modellezte le az energetikai árak embargójára kivetett szankciók következményeit. Szerinte a gáz ára kétszeresére emelkedne, ha leválna az Európai Unió az orosz gázról.

Ebben az esetben a német gazdaság azonnal gazdasági válságba kerülne. A magyar gazdaság is a földbe állna és az árak az égbe emelkednének. Ezért az energiaembargó vörös vonal

– mondta Nagy Márton. Majd úgy folytatta, hogy szerinte rá lehet hárítani az árstopok negatív átmeneti hatásait azokra, akik közben extra profitra tesznek szert. Az üzemanyagok esetében a Mol, míg az élelmiszerek esetében a kiskereskedők gazdálkodják ki az ársapkát.

Tordai Bencének arra a kérdésre, hogy nem lesz-e túl sok erős gazdasági döntéshozó az országban – Varga Mihály, Matolcsy György, Nagy Márton –, a miniszterjelölt kiemelte, hogy a döntéseket Orbán Viktor fogja meghozni, ők hárman kölcsönösen egymást segítve fogják a döntéseket előterjeszteni, előkészíteni.

Tíz igen és négy nem mellett Nagy Mártont alkalmasnak találta a Gazdasági Bizottság a miniszteri pozícióra.

(Borítókép:  Nagy Márton gazdaságfejlesztési-miniszterjelölt (b) beszél meghallgatásán az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén az Országházban 2022. május 18-án. Jobbról Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár.  Fotó:  Kovács Attila / MTI)