Varga Mihály: Erősíteni kell az idei költségvetés egyensúlyát

Az elmúlt évtizedben – miközben különböző pozíciókban a magyar gazdaságért dolgoztam – a 10. legkockázatosabb országból a legversenyképesebbek közé emelkedtünk – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter-jelölti meghallgatásán a parlament költségvetési bizottságában. A minisztert Izer Norbert és Banai Péter Benő államtitkárok kísérték el. 

Visszatekintésében a foglalkoztatottságban bekövetkezett javulás mellett elsősorban a GDP-arányos államadósságszint folyamatos csökkenését emelte ki. Ezt ugyan a pandémia megtörte, és újra 75 százalék fölé emelkedett, azonban ez Varga Mihály szerint csak átmeneti. Az eredmények között említette, hogy 2010-hez képest 60 százalék feletti szintről 30 százalék alá csökkent a külföldiek kezében lévő állampapír-állomány, miközben jelentősen nőtt a belföldi lakossági és intézményi tulajdonban lévő hányad. Fontosnak tartotta megemlíteni, hogy időközben ez az arány az uniós tagállamok átlagában 100 százalék körüli szintre emelkedett. 

A Pénzügyminisztérium célja a következő ciklusban, hogy elősegítse a gazdaság növekedését, és hogy biztonságosan folytatódjon az a növekedési pálya, ami az elmúlt éveket jellemezte. Emellett az eddigi eredmények megvédését említette Varga Mihály, szerinte sokszor ez sem könnyű feladat. A kormány működéséről szólva elmondta, hogy a kormány döntéseit a gazdaságpolitikai kabinet készíti majd elő, de e munka során a PM is elmondhatja majd a véleményét az egyes ügyekről. 

Júniusban benyújtjuk a 2023-as költségvetés tervezetét, és remélhetőleg el is fogadják a képviselők ebben az ülésszakban 

– mondta Varga Mihály. Továbbra is úgy véli a kormány, hogy a nyári költségvetés-elfogadás jó a gazdaságnak a tervezhetőség miatt, ahogyan az adótörvények esetében is. Folytatni kívánják az eddigi adófilozófiát, -politikát, azaz marad a fogyasztási típusú adónemek előnyben részesítése, a családtámogatási rendszer. Folytatni kívánják a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentését is. 

A jövő évi büdzsétervezéskor a konvergenciaprogramban is rögzített számokhoz ragaszkodna a kormány:

A jövő évi büdzsét a mostanihoz hasonló szintű forint-euró árfolyam, illetve 5,2 százalékos, az MNB várakozásával megegyező infláció mellett tervezik. Megjegyezte, hogy az infláció kezelésére a legjobb eszközei a monetáris politikának vannak, használják ezeket. Abban azért egyetért Matolcsy Györggyel, hogy az infláció, a költségvetés és a fizetési mérleg egyensúlyára figyelni kell. Ezek közül a büdzsénél kell a legfontosabb döntéseket meghozni először – tette hozzá. 

Az euró bevezetésről álláspontját többször elmondta, de akkor ismét megteszi. Misztifikáltnak tartja a bevezetését. Példaként említette, hogy Szlovákia az euró bevezetése előtt fejlettebb volt, mint Magyarország, aztán mostanra mi megelőztük. Úgy vélte, hogy az euró technikai eszköz, a fejlettségi szint javításhoz jó gazdaságpolitika kell. Fontos cél az euró, talán azt lehet megfogalmazni, hogy az euróbevezetés feltételeit kell teljesíteni, elérni azt a fejlettségi szintet, mivel az segíti a gazdaság működését és a költségvetés, az államadósság finanszírozását. 

Hozzátette, hogy az idei költségvetés is kiigazításra szorul. Felidézte, hogy decemberben korlátozták a tárcák 2022-es kiadási előirányzatait 350 milliárd forinttal, és 750 milliárd forint értékben halasztott el beruházásokat a kormány. Egyébként összesen a GDP hat százalékát költi idén a költségvetés az állami beruházásokra. Ez a miniszter szerint összesen ezermilliárd feletti kiigazítás volt eddig. 

Az egyensúlyi mutatók javítását folytatni kívánjuk

– jelentette ki Varga Mihály, hozzátéve, hogy a bizonytalan világgazdasági helyzet, recesszió felé megy a világ, a háború miatti szankciók gazdasági növekedést visszafogó hatása és az infláció magas szintje ezt indokolja. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az EU nemrég közzétett gazdasági kitekintésében is rontott a növekedési kilátásokon. 

A kiigazítás mértékét nem említette, képviselői kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a megszorítás szó nem szerepel a kormány szótárában. Megemlítette, hogy a kormány alakulása után születnek meg az ehhez szükséges döntések, amelyek az idei kiigazítás nagyságát, illetve a 2023-as költségvetés részleteit érintik. Később azonban kérdésre válaszolva közölte, hogy a tervezett intézkedések között mérlegelik az ágazati különadót is, mivel vannak olyan ágazatok, amelyeknek extra profitja van.

A meghallgatás után az Index érdeklődésére közölte, hogy az eddig meghozott inflációfékező intézkedéseket – mint a benzinárstop, a rezsicsökkentés és az élelmiszerek hatósági árai – a kormány jövő heti megalakulását követően felülvizsgálják, és akkor döntenek a folytatásról. Ahogyan arról is, hogy kíván-e élni a kormány az Európai Bizottság által biztosított nullaszázalékos áfa lehetőségével egyes termékkörök esetében.

Az idei, 2022-es költségvetést érintően mindössze arról beszélt Varga Mihály, hogy  szükséges visszatérni az egyensúlyi pályára, és a kormány tartani kívánja az április végén Brüsszelbe megküldött konvergenciaprogramban rögzített 4,9 százalékos költségvetési hiányt. Később képviselői kérdésre válaszolva kijelentette, hogy az uniós helyreállítási alap, illetve az operatív programok elfogadásáig továbbra is előfinanszírozza a költségvetés az uniós pályázatokat. Képviselői kérdésre válaszolva közölte, hogy az áfabevallások adóhatóság általi készítése nem került le a napirendről, noha tavaly többször is elhalasztották a bevezetését. 

Kijelentette azt is, hogy bár megértik, hogy az egyes önkormányzatok eltérő helyzetben vannak, azonban nem tervezik, hogy az iparűzésiadó-bevételekre vonatkozó idei szabályozáson – miszerint a járvány miatti gazdasági nehézségekre hivatkozással elengedték a kkv-szektor számára az ipa felét – változtatnának. Hosszabb távon tervezik a visszaadását, mivel ez egy átmeneti válságkezelő intézkedés volt, viszont más önkormányzati adóbevételek is vannak. 

Az önkormányzati rendszer pótlólagos költségvetési támogatása iránt érkezett sokadik képviselői kérdés esetében is kerülte, hogy konkrét emelésről említést, ígéretet tegyen, ahogyan az önkormányzati dolgozók esetleges fizetésemelésével kapcsolatban sem említett konkrétumot, miközben elismerte az igény jogosságát. Kijelentette viszont, hogy továbbra is a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium engedélyéhez kötik a helyhatóságok hitelfelvételét. Szavai szerint idén eddig 40-50 önkormányzat hitelfelvételéhez járultak hozzá, és rendszerszinten nagyjából 80-100 milliárdnál jár már az önkormányzati rendszer adósságállománya. 

Érkezett egy egyedi támogatási kérés képviselői közvetítésével a pilisvörösvári önkormányzat részéről a Sberbank csődje miatt beragadt, mintegy 180 millió forintos támogatásának a költségvetési pótlása érdekében. Varga Mihály ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy elgondolkodtató az eset, és rendszerszintű a probléma, hogy az önkormányzatok több száz milliárd forintnyi költségvetési és uniós támogatási összeget parkoltatnak kereskedelmi bankokban látra szóló betétekben. Ez ilyen infláció mellett éves szinten közel 10 százalékos értékvesztést jelent Varga szerint, amit nem tart megengedhetőnek. Ezért megfontolandónak tartják, hogy ezeket az összegeket a konkrét felhasználásig a Magyar Államkincstárnál vezetett önkormányzati számlákon tartsák. 

Képviselői kérdésre válaszolva közölte azt is, hogy egyetértenek abban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, hogy alaposabban felül kellene vizsgálni a kata szabályait, mivel ugyan valóban sikeres volt, de kérdéses, hogy tényleg ez a legjobb megoldás-e 450 ezer vállalkozásnak. 

A bérlakásépítéssel kapcsolatos képviselői kérdésre válaszként közölte, hogy a kormány is látta, hogy a kiváltott engedélyekhez képest a befejezett lakásépítések száma csökkent idén, ezt valószínűleg a háború miatti áremelkedések és a bizonytalanság okozza. Megvizsgálják majd, hogy mit lehet tenni a helyzet javítása érdekében, az azonban, hogy „a tulajdonos a megépült lakást saját célra vagy bérlakásként hasznosítja, a saját döntése”.

A miniszterjelölt képviselői kérdésre válaszolva közölte, hogy nem támogatják a globális minimumadó bevezetését, ami 15 százalékos társaságiadó-szintet jelentene az érintett vállalatok számára, mivel jelenleg ennél kedvezőbb a magyar adókörnyezet a 9 százalékos szinttel. 

A költségvetési bizottság végül 11 igennel, nem nélkül és több tartózkodással támogatta a miniszterjelölt miniszterré való kinevezését. 

(Borítókép: Varga Mihály 2022. május 13-án. Fotó: Kovács Tamás / MTI)