Négynapos munkahetet tesztel a Magyar Telekom

A hazai nagyvállalati szektorban elsőként a Magyar Telekom próbálja ki pilotprojekt keretében a négynapos munkahetet – jelentette be csütörtöki közleményében a cég.

Mint írták, a Magyar Telekom azok után kezd a kísérletbe, hogy világszerte már több országban (például Brüsszelben, Japánban, Izlandon és Spanyolországban) próbálták ki a négynapos munkahetet, legutóbb Nagy-Britanniában, az eredmények pedig igencsak biztatók.

A Magyar Telekomnál tesztjelleggel július és október között négy csapat – köztük támogató és ügyfélkapcsolatban dolgozó területek egyaránt – négynapos munkarendre áll át.

Friedl Zsuzsanna chief people officer szerint eddig is jellemezte a céget a kísérletezés, az, hogy bátran próbálnak ki új dolgokat. Különösen, ha olyan kezdeményezésről van szó, amelytől a kollégák fejlődését, működésük, valamint életminőségük javulását várhatják. A mostani négynaposmunkarend-teszttől azt várják, hogy javul dolgozóik munka-magánélet egyensúlya, és maga a munkavégzés is hatékonyabbá válik.

A fizetés marad

Fontos szabály, hogy a négynaposra csökkentett munkahetet úgy vezetik be kísérleti jelleggel, hogy kollégáik ugyanazt az alapbért viszik haza, miközben a vállalaton belül próbálják minél gördülékenyebbé tenni a munkaszervezést.

A Magyar Telekom mindemellett országos reprezentatív kutatásba is kezd, hogy felmérjék, mely szektorban és megvalósítható-e egyáltalán, és ha igen, miként szerveződhetne meg a négynapos munkahét. Továbbá megkérdezik a magyar munkavállalók véleményét is a négynapos munkahét bevezetéséről, valamint társadalmi párbeszédet kezdeményeznek a témában.

Hatvan brit cég már a héten bevezette

A Magyar Telekom vezetősége legutóbb a most hétfőn indult, közel háromezer brit munkavállalóval elstartoló, átfogó négynaposmunkahét-kísérletből inspirálódhatott. Nagy-Britanniában összesen csaknem hetven cég vállalta, hogy hat hónapon át részt vesz a világ eddigi legnagyobb kísérleti programjában, amely a négynapos munkahét intézményével próbálkozik.

miközben a munkateljesítmény sem lehet alacsonyabb, sőt a produktivitásnak még növekednie is kellene a javuló munkakörülményekkel.

Az oxfordi és a cambridge-i egyetem tudósai, valamint az amerikai Boston College szakértői az Autonomy nevű agytröszttel közösen irányítják a kísérletet.

A júniustól decemberig tartó kísérlet első ütemében az irodai szoftverfejlesztőktől kezdve a munkaerő-közvetítő cégeken át a jótékonysági szervezetekig éttermek is részt vesznek, sőt még a Királyi Biológiai Intézet és egy helyi sörfőzde is vállalta, hogy kipróbálja magát a pilot projektben.

A világjárvány elgondolkodtatott bennünket a munkáról, akárcsak arról, hogy az emberek hogyan szervezik az életüket. Azért tesszük ezt, hogy javítsuk munkatársaink életét, és hogy részesei legyünk egy olyan progresszív változásnak a világban, amely javítja az emberek mentális egészségét és jóllétét

– mondta el Sam Smith, az említett észak-londoni sörfőzde, a Pressure Drop tulajdonosa a Guardiannek. A cégvezető hozzátette: ebben a féléves időszakban csapatával vállalják, hogy négy nap alatt állítanak elő és csomagolnak be ugyanannyi sört, mint eddig öt nap alatt. Ennek érdekében megpróbálják jobban kihasználni az eddigi szüneteket és leállásokat.

A kísérlet, amelyben mintegy háromezer brit munkavállaló vesz részt, egy világméretű kezdeményezés része: hasonló, kisebb kísérletek zajlanak Írországban, az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában és Új-Zélandon, míg Belgiumban és Izlandon már bevezették.

A brit kísérlet történelmi jelentőségű

– mondta Juliet Schor, a globális négynapos munkahét projekt vezető kutatója, a Boston College közgazdásza és szociológusa. Szerinte egy merev, évszázados időalapú rendszerhez való ragaszkodásnak nincs értelme. Sok munkahelyen az idő nyolcvan százalékában százszázalékos termelékenységet lehet elérni, amit a négynapos munkahétre áttérő vállalatok már világszerte bizonyítottak.

Ugyanakkor Juliet Schor elismerte, hogy a négynapos munkahét mint kezdeményezés bizonyára nem nyeri el mindenki tetszését, ahogy nem felel majd meg minden szakmának, köztük például az oktatásnak és az egészségügynek.

(Borítókép: Huszti István / Index)