Magyarország kész kompromisszumot kötni Brüsszellel

Magyarország kész kompromisszumot kötni Brüsszellel annak érdekében, hogy megszűnjön a régóta húzódó patthelyzet, amely megakadályozta az ország hozzáférését az EU koronavírus utáni helyreállítási alaphoz – közölte Navracsics Tibor, a regionális fejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter.

Bízom abban, hogy ez a változás, vagyis az új miniszteri kinevezésem segíthet új lendületet adni a tárgyalásoknak

– mondta a miniszter az Euronewsnak. Hozzátette: „Mivel Magyarország az utolsó olyan uniós tagállam, amelynek még nincs megállapodása az Európai Bizottsággal a nemzeti gazdaságélénkítési tervről, az a célunk, hogy a lehető legjobban felgyorsítsuk a tárgyalásokat, hogy az év végéig aláírhassuk ezt a megállapodást”.

Az év második felére meglehet a megállapodás

Korábban a frissen kinevezett területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter azt is elmondta, hogy a kormány mindent megtesz azért, hogy az év második felében, legkésőbb az év vége felé alá tudja írni a koronavírus-helyreállítási alap megérkezéséhez szükséges megállapodást az Európai Bizottsággal.

A miniszter az európai uniós tagállamok kohézióért felelős miniszereinek luxembourgi tanácskozását követően nyilatkozott az ügyben, miután egyeztetett Elisa Ferreira kohézióért és reformokért felelős uniós biztossal. Navracsics Tibor azt mondta: a megbeszélésen áttekintették, hogy milyen feladatokat kell még elvégezniük ahhoz, hogy idén létrejöhessen a megállapodás. 

Elmondása szerint törekednek arra is, hogy az uniós operatív programok – köztük a területi, a gazdasági és innovatív vagy az emberi erőforrással kapcsolatos programok – finanszírozását lehetővé tevő partnerségi megállapodásokat Magyarország és az Európai Bizottság szintén az év második felében alá tudja írni.

Áprilisban indult eljárás

Mint arról korábban az Index is beszámolt, április elején hivatalosan is megindult a jogállamisági eljárás Magyarországgal szemben. Az Európai Bizottság továbbra is aggályait fejezte ki Magyarország és Lengyelország esetében, főképp az igazságszolgáltatás függetlensége és a korrupció miatt.

Akkor Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy Magyarországon elsősorban a korrupció jelent problémát, a 7-es cikk szerint indul eljárás az országgal szemben. Ez az első alkalom, hogy az EU kipróbálja új eszközét, amelynek célja, hogy megakadályozza a közös kiadásokkal való visszaélést. Erről 2020 végén mind a 27 EU-vezető megállapodott.

Az unió végrehajtó testülete a napokban arról döntött, hogy Lengyelország már hozzáférhet a helyreállítási alaphoz. Az alapból Lengyelország 23,9 milliárd euró (mintegy tízezer milliárd forint) vissza nem térítendő forrás és 11,5 milliárd euró (4600 milliárd forint) rendkívül kedvező, a piacon elérhetőnél jóval alacsonyabb kamatozású hitel lehívására jogosult.

(Borítókép: Navracsics Tibor. Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu Agency / Getty Images)