Jelentősen növelné az autógyártást a Magyar Suzuki

A globális csiphiány és az év első felének számos tengeri konténerszállítási nehézsége nem tett jót az esztergomi autógyárnak: a tervezetthez képest négy százalékkal csökkent a legyártott autók mennyisége. Többször kényszerültek leállásra, két műszakból visszavettek egyre, majd az év végére ismét visszaállt a két műszakos munkarend. Ennek ellenére 107 ezer 974 jármű gördült le a gyártósorokról 2021-ben, az értékesített mennyiség elérte a 120 164 darabot, és az árbevételre sem lehetett panasz, mivel az összértékesítésből származó bevétel elérte a 1754,2 millió eurót, amiből 264,9 millió eurót a magyar piac adott – derült ki a Magyar Suzuki Zrt. éves eredménybeszámoló sajtótájékoztatóján.

Ehelyett az eredményt új, elsősorban az üzemi folyamatok és a gyártás karbonsemlegességét célzó beruházásokra fordítják. Tavaly a nyereségből 92,9 millió eurót költöttek új beruházásokra – új emissziós laborra, festéküzem-modernizálásra, modellfejlesztésre –, és 2022-ben is nagyjából százmillió eurót terveznek erre a célra. 

Felértékelődött a magyar Suzuki-üzem

Atsumi Masato, a társaság egy éve kinevezett vezérigazgatója az elmúlt év legfőbb eredményei között említette, hogy októberben bemutatták az SX4 S-Cross modellt, novemberben pedig beindult a legújabb, erős hibridrendszerrel – 48 voltos elektromotorral – ellátott Vitara modell gyártása. Az idei második félévtől az S-Cross is megkapja ezt a hajtásrendszert. Atsumi Masato hangsúlyozta, hogy a pandémia utazási korlátozásai miatt az eredményekben nagyon komoly szerepe volt az itteni munkatársak szakértelmének, az alternatív kapcsolattartási módok mellett nagy önállóságot kaptak gyártástechnológiai fejlesztéseknél az anyacégtől. Utóbbi egyébként egyre több üzleti területen épít a cégcsoport harmadik legnagyobb gyártóegységének számító esztergomi üzem szakembereire: egy ideje innen szolgálják ki alkatrészekkel a teljes európai piacot, de itt van például az európai IT-szolgáltatási központ is. 

„A magyar piacon immár hatodik éve lett piacvezető, 17 650 új autót értékesítettünk, ami 14,48 százalékos piaci részesedést jelent” – ismertette Krisztián Róbert kereskedelemért és értékesítésért felelős operatív igazgató a számokat. Ez meghaladja a 2020-as, 14 783 darabos értékesítést. Ennek túlnyomó része, 56 százaléka egyébként céges és intézményi vásárlókhoz, flottapartnerekhez került. 

A legkedveltebb új autómodell ismét a Vitara volt Magyarországon – ebből 8350 talált gazdára belföldön –, a második legnépszerűbb az S-CROSS volt, ebből 6261 darabot értékesítettek. A 2022-es gyártási tervben 147 ezer autó összeszerelése áll, de hogy ezt sikerül-e teljesíteni, az továbbra is a félvezetőhiány alakulásán, a sanghaji régió Covid-korlátozásain, az orosz–ukrán háború okozta üzleti nehézségeken múlik.

Megnyúltak a szállítási idők

Az esztergomi gyártású modellekkel belföldön jelenleg átlagosan három-négy hónapos szállítási időkkel tudják kiszolgálni a márkakereskedéseket – ennél előbbre a gyártást sem tudják tervezni –, az importból származó Suzuki-modelleknél azonban hosszabb, öt-hat hónapos várólistára számíthatnak a vásárlók. „Előreláthatólag az idén sem tudjuk maradéktalanul kielégíteni a vásárlói keresletet” – ismerte el Krisztián Róbert újságírói kérdésre, épp ezért belföldi vásárlásösztönző programot nem is terveznek. Másrészt a belföldi értékesítést jelenleg az európai piaci igények közti lavírozás miatt nem is tudják az export rovására felfuttatni. 

Noha a vezérigazgató a tájékoztató elején felidézte a cég filozófiáját, miszerint céljuk az, hogy megfelelő ár-érték arányú járművekkel segítsék a vásárlók mobilitását, Krisztián Róbert egy újságírói kérdésre kénytelen volt ezt árnyalni kicsit. Az elmúlt egy évben modelltől és felszereltségtől függően ugyan, de

2022-től változás az is a szektorban tapasztalható költségemelkedés miatt – a belföldi árakat a forintárfolyam is erősen befolyásolja –, hogy az év során többször is kénytelenek felülvizsgálni az áraikat, különösen akkor, ha 400 forint fölé emelkedik az euróárfolyam. 

Esztergom is beszállna az elektromos hajtásba

A már tavaly is erős hatású működési kockázatok mellé idén az infláció mellett a munkaerőhiány és a fluktuáció is felsorakozott. Ezt részben egy pilotprogram keretében két évre szerződtetett indiai vendégmunkásokkal próbálják orvosolni, amellett hogy a gyártás felfutásával ismét erőteljesebb lesz a kölcsönzött állomány foglalkoztatása is.

Jelenleg 2638 fős a cég aktív állománya, amelyet többek között az év elejéig visszamenőlegesen érvényes, 12 százalékos átlagos béremeléssel és az újragondolt, teljesítményarányos juttatási rendszerrel igyekeznek megtartani. Dr. Fejesné Gyurján Ildikó, a HR-ért, pénzügyekért és informatikáért felelős operatív igazgató hangsúlyozta, hogy a dolgozók több mint fele már legalább tizenöt éve dolgozik a vállalatnál, de a jövőben is komoly figyelmet fordítanak a munkaerő megtartására, a fiatalok számára vonzó, versenyképes jövedelmet kínáló életpályamodellre. 

A Suzuki 2025 után tervezi piacra dobni a tisztán elektromos hajtású modelljeit, és a cégcsoport 2030-tól globálisan is jelentősen növelné ezek arányát. „Dolgozunk azon, hogy előbb-utóbb Esztergomban is készüljenek elektromos hajtású modellek” – közölte az Index érdeklődésére Krisztián Róbert.

2050-re pedig globálisan is a teljesen karbonsemleges üzemi működés és termékportfólió a cél. Addig is elsősorban a gyártási és az üzleti folyamatok karbonlábnyomának csökkentésén lesz a fő hangsúly, 2025-ig a cégcsoport nyolcmilliárd eurót szán kutatás-fejlesztésre, többek között a hibrid és az elektromos hajtású modellek fejlesztésére. Idén például napelempark létesítésével csökkentik az esztergomi gyár kibocsátását. 

Újságírói kérdésre válaszolva Atsumi Masato vezérigazgató megerősítette, hogy valóban elindult egy vizsgálat a régebbi gyártású dízelmodellek kibocsátási értékeivel kapcsolatban, a vállalat szükség esetén mindenben együttműködik a hatóságokkal. Kijelentette azt is, hogy nincs információjuk a vizsgálat jelenlegi állásáról. 

(Borítókép: Dr. Fejesné Gyurján Ildikó, Krisztián Róbert, Atsumi Masato, dr. Urbán László és Bonnár-Csonka Zsuzsanna. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)