Becsey Zsolt: Nem lehet megakadályozni a különadók áthárítását a lakosságra
További Gazdaság cikkek
- A nagy ingatlanpiaci dilemma: megzabolázhatók-e az elszabadult árak?
- Havi egymillió forintos fizetéssel csábítanának dolgozókat a budapesti karácsonyi vásárra
- Nyitott a munkahelyváltásra a fehérgalléros dolgozók többsége
- Visszavonta a Mol minősítését a Moody’s
- Felolvasták Nagy Mártonnak, melyek most a legnagyobb problémák a vállalkozók szerint
A volt politikus a Növekedés.hu-nak adott interjúban azt mondta: nemzetközileg nem példa nélküli a különadók kivetése, a magyar kormány által tett lépés ugyanakkor jóval intenzívebb annál, mint amit külföldön látni lehet.
„Jelenleg főleg az olajszektorra vetnek ki ilyen adókat, ideiglenes jelleggel, például Angliában vagy a déli tagállamokban. Tehát élnek vele, de csak nagyon mérsékelten” – fogalmazott, majd azt is hozzátette, hogy az árstopot még ritkábban alkalmazzák az európai országokban. Ehelyett inkább – a rajnai modell szerint – „minden szektorban megfizetik a fogyasztók a piaci árat, és szociális alapon utólagosan kompenzálja őket az állam.”
Persze lehet még bővíteni az árstopok sorát, de nem szerencsés a piaci hatása, még ha fékezi is az inflációt
– tette hozzá Becsey Zsolt.
Arra a kérdésre, hogy mennyire akadályozható meg, hogy a cégek átterheljék a lakosságra a különadót, a volt államtitkár azt mondta:
Erre röviden azt lehet mondani, hogy semennyire.
Kifejtette, hogy a piac ugyan segíthet az ilyen esetekben, de az, hogy megtiltsák a megnövekedett költségek beépítését az árakba, lehetetlennek tűnik.
A jelenlegi versenyjogi helyzetben szerintem nincs az a bíróság, amelyik elfogadná
– mondta a szakember (a magyar fogyasztóvédelem néhány napja emiatt indított vizsgálatot a Ryanair ellen).
Az árakat csak a jó verseny tudja kordában tartani
Becsey Zsolt szerint az, hogy az adók továbbterhelését megakadályozzák, még akkor is lehetetlen, „ha nevesíti az adott vállalat, hogy milyen költséget épített be az árszabásába, főleg hogy az érintett szereplők nincsenek monopolhelyzetben”. Ez így van mindkét magyar légiforgalmi szereplő, a Ryanair és a Wizz Air esetében is.
Általánosságban ezzel a helyzettel nem lehet mit kezdeni. Árkorlátokat lehetne esetleg bevezetni, de annak – mint látjuk – megvannak a határai
– fogalmazott az interjúban az egykori államtitkár, hozzátéve: szerinte az egyetlen megoldás az, ha fokozzák a versenyt a külön adózó szektorokban, „mert az árakat csak a jó verseny tudja kordában tartani”.
Arra a kérdésre, hogy a légitársaságok bevonása jó ötlet volt-e ebbe az intézkedésbe, és hogy elhagyhatják-e az országot, Becsey Zsolt azt mondta: az utóbbi veszélyt nem tartja reálisnak, bár tény, hogy a légitársaságok valóban kilógnak a sorból „egyfajta kakukktojásként”. Szerinte jó ötlet lett volna, ha „ágazati szintre lebontva elemezték volna az illetékesek”, hogy mely szektorok teljesítettek kiemelkedően jól a koronavírus-járvány alatt.
Itt pedig azonnal fölmerülne az építőipar vagy a híradástechnikai gyártás, illetve az IT-szektor [...] habár a megadóztatott szektorok nagy része – például a bankok vagy az olajipar – valóban tehetett szert extraprofitra
– fogalmazott Becsey Zsolt, hozzátéve: sokak szerint az is elképzelhető, hogy „a légitársaságok esetén egy jövőbeli boomot akarnak előre megadóztatni, ami viszont azért nem szerencsés, mert a befektetőknek, részvényeseknek ezáltal nehéz helyzetet teremtenek”.
(Borítókép: Becsey Zsolt. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)