Úgy került padlóra Oroszország, hogy még pénze is lenne

GettyImages-921019064
2022.06.29. 13:46
Bár szeretik összemosni az államcsőd fajtáit, valójában két opció van. Az első – a rosszabb –, hogy egy ország valóban fizetésképtelen. Ez azt jelenti, hogy szó szerint nincs pénze ahhoz, hogy a kötelezettségek szerint fizesse a hitelét. A másik lehetőség a technikai államcsőd. Oroszország most az utóbbit szenvedi el, de ettől még gazdasága válságban van.

A technikai államcsőd azt jelenti, hogy valamilyen okból nem tud fizetni egy állam. vagy nem olyan ütemben, ahogy arról a szerződésben megállapodtak. Vagyis ebben a helyzetben nem arról van szó, hogy ne rendelkezne forrással adóssága kifizetéséhez, hanem valamilyen külső körülmény miatt nem tud teljesíteni, így nem anyagi okokból válik fizetőképtelenné.

Oroszország egy ilyen technikai csődbe került hétfőn. Ennek oka – ahogy azt később részletesen bemutatjuk –, hogy Moszkva nem fér hozzá devizatartalékaihoz, amelyeket az ukrajnai inváziója miatt a Nyugat zárolt. Továbbá a szankciók részeként csak korlátozottan fér hozzá a dollárkereskedelemhez, valamint nem engedik, hogy rubelben fizesse az adósságát. Utóbbira viszont lenne fedezete.

A mostani orosz helyzet nem precedens nélküli: a történelem során már többször volt rá példa, hogy egy állam nem tudta fizetni a hiteleit. Nem gyakori jelenség, de tízévente globális szinten elmondható, hogy valaki belecsúszik vagy a határán táncol – utoljára 2020-ban Libanon jelentett teljes államcsődö. Bár sok helyen felmerül, nem a bolsevik forradalom idején volt utoljára ilyen helyzetben Oroszország, hanem 1998-ban, még Borisz Jelcin elnöksége alatt. De valóban volt egy eset 1918-ban is, amikor a Vlagyimir Lenin vezette bolsevikok 1918-ban visszautasították, hogy kifizessék a cári korszakbeli adósságokat. 

Korábban lapunknak Virovácz Péter, az ING vezető makroközgazdásza azt mondta: Oroszország esetében most arról van szó, hogy „nem előre megadott feltételek szerint fizetnek”. Ami „nem jelenti azt, hogy nem képes finanszírozni a tartozásait”. Emiatt még senki nem tekint úgy Oroszországra, hogy képtelen lenne visszafizetni a hiteleit. Most az okozta a technikai fizetésképtelenséget, hogy vasárnap a nap végén lejárt a május 27-én esedékes, mintegy százmillió dollárnyi elmaradt kamatfizetés türelmi ideje, amely határidő elmulasztása fizetésképtelenségi eseménynek minősül.

A Moody’s Investors Service szerint az elmaradt kifizetések az ő definíciója szerint nemteljesítésnek minősülnek, így a Moody’s és más értékelőcégek 

a szankciók miatt már nem minősítik Oroszországot.

Tekintettel a gazdaságban és a piacokon már bekövetkezett károkra, a fizetésképtelenség egyelőre leginkább szimbolikus jelentőségű – ahogy arról a Bloomberg is beszámolt. Ugyanakkor Oroszország visszautasította a fizetésképtelenség megjelölését, mondván, hogy megvannak a forrásai bármely fizetési kötelezettségének fedezésére. Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter nemes egyszerűséggel bohózatnak nevezte a mostani incidenst, bár emlékeztette rá a nemzetközi partnereket, hogy „ha végül odáig jutunk, hogy diplomáciai eszközökkel követelnek, akkor az egyenlő a diplomáciai kapcsolatok megszakításával és a közvetlen konfliktusba kerüléssel”. 

Lehet rendes államcsőd is?

Ahhoz, hogy gyakorlatilag is csődbe menjen az orosz gazdaság, több dolognak kell egyszerre történnie, de ahogy arra Virovácz Péter felhívta a figyelmet,  a csődkockázati biztosítások – amelyeket a befektetők a befektetésük biztosítására kötnek – már nagyon drágák, jelenleg ötven százalék felett járnak. Ez azt jelenti, hogy egy orosz befektetés esetén a felét biztosításra kellene költeni, ha pénzt helyeznének bele.

Azt még az orosz gazdasági minisztérium sem tagadja, hogy a szankciók és a háború miatt az ország gazdasága recesszióba kerül 2022-ben. A tárca májusban közölte, hogy 2022-ben 7,8–8,8 százalékos GDP-csökkenésre számít, majd a következő évben a gazdaság egészét érintő strukturális átalakítás miatt azzal számol, hogy visszatér a növekedés. Ez lenne az ország legnagyobb éves GDP-zsugorodása az elmúlt két évtizedben. 

Más nagy elemzőcégek és nagybankok viszont ennél sötétebb jövőt jósolnak az orosz gazdaságnak: 10-15 százalékos recessziót csak az idei évre, de még a következő évben is zsugorodhat a gazdaság. Ugyanerről beszélt múlt héten Antony Blinken amerikai külügyminiszter is, aki szerint annyira erősek a nyugati kereskedelmi korlátozások, hogy az olaj- és földgázexport hiába generál rekordbevételt Moszkvának, valójában kevés dolgot tud abból importálni.

(Borítókép: Frédéric Soltan / Corbis / Getty Images)